Bezedek

magyarországi község Baranya vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia

Bezedekmap
Remove ads

Bezedek (németül: Berseneck) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.

Gyors adatok
Remove ads

Fekvése

Az egyutcás település a vármegye délkeleti részén helyezkedik el, Mohácstól délnyugati, Villánytól keleti irányban, közvetlenül a déli országhatár mellett.

A szomszédos települések: észak felől Majs, dél felől Sárok, nyugat felől pedig Lippó, utóbbival szinte szomszédosak. Kelet felől a községhatár egybeesik az államhatárral, abban az irányban a falu valószínűleg a horvátországi Főherceglak (Kneževo) községgel határos.

Megközelítése

A település határszélét északnyugaton érinti az 5702-es és az 5704-es út is, ezeken könnyen elérhető az ország távolabbi részei felől is, Mohács, Villány vagy Bóly érintésével. Központja vonatkozásában azonban zsáktelepülésnek tekinthető, mivel az csak az előbbi utak találkozásánál kiágazó 57 108-as számú mellékúton érhető el.

Remove ads

Története

Az Árpád-korban már fennálló falu nevét az oklevelek 1296-ban említették először, Bezedegh néven, később: 1311-ben Buzuldek, 1429-ben Bezeldegh, 1542-ben Bezedeghként írták. 1296-ban baranyai várjobbágyoknak, Iváni Jovanka fiainak Jánosnak, Jakabnak és Demeternek birtoka volt, akik elhatárolták Fülöpföldétől.

1330-ban Károly Róbert király Bezeldeget Bulcsó birtokkal együtt János fia Mihály királyi apródnak és Zolga fia Jánosnak adta, s megjárták Bezedeg és Ormánd közti határát is.

Fényes Elek 1851-ben írta a településről: "Bezedek német-rácz falu, Baranya megyében, 340 kath., 185 óhitű, 6 zsidó lak. A dárdai uradalomhoz tartozó. Utolsó posta Baranyavár."

1910-ben 650 lakosa volt, melyből 28 fő magyar, 479 fő német, 139 fő szerb és 4 fő egyéb nemzetiségű volt. A lakosok közül 154 fő tudott magyarul.[3]

2001-ben lakosságának 8,1%-a német nemzetiségű volt.

A falu a XX. század első felében Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott.

Remove ads

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Szőke Józsefné (független)[4]
  • 1994–1998: Szőke Józsefné (független)[5]
  • 1998–2002: Hoffmann Antal (független német kisebbségi)[6]
  • 2002–2006: Hoffmann Antal (független)[7]
  • 2006–2010: Hoffmann Antal (független)[8]
  • 2010–2014: Hoffmann Antal (független)[9]
  • 2014–2015: Hoffmann Antal (független)[10]
  • 2015–2019: Lovas Norbert (független)[11]
  • 2019–2024: Lovas Norbert (független)[12]
  • 2024– : Lovas Norbert (független)[1]

A településen 2015. április 19-én időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester lemondása miatt.[13]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:
Lakosok száma
236
234
223
201
188
196
187
182
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,9% horvátnak, 29,3% németnek, 1,3% szerbnek mondta magát (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,7%, református 4,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 6,9% (12,1% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 77%-a vallotta magát magyarnak, 14,8% németnek, 1% cigánynak, 0,5% szerbnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (19,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,4% volt római katolikus, 4,1% református, 1,5% görög katolikus, 0,5% ortodox, 2,6% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 8,7% felekezeten kívüli (37,8% nem válaszolt).[15]

Remove ads

Testvértelepülései

Thumb
Kossuth utca

Nevezetességei

  • Szent István emlékpark
  • (Szent Vendel) Római katolikus templom
  • Szentháromság szobor
  • Székelykapu
  • Kopjafa
  • Az I. és II. világháborúban elesettek emlékszobra
  • Szent Vendel szobor

Források

Jegyzetek

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads
Remove ads