Szilágy vármegye

Szilágy vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. Területe jelenleg Románia része.

Csánki Dezső–Kogutowicz Manó: Magyarország Mátyás király halálakor, Kraszna és Közép-Szolnok vármegyékkel

Bihar-Szolnok-Kraszna vármegye Magyarország első katonai felmérése térképének részletén, 1782-85

Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen

Szilágy vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Nem tévesztendő össze a következővel: Szilágy.

Nem tévesztendő össze a következővel: Szilágyság.

Nem tévesztendő össze a következővel: Szilágy megye.

Szilágy vármegye
Szilágy vármegye címere
Ország	Magyar Királyság
Népesség
Népesség	ismeretlen
Nemzetiségek	románok, magyarok
Földrajzi adatok
Terület	3 815 km²
Térkép
Szilágy vármegye térképe
Szilágy vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágy vármegye témájú médiaállományokat.

Földrajz

Az egykori vármegye a Szilágyság (népiesen Szilágyország) tájegységet is magában foglalta. A vármegye területének nagy része hegység. Csak északkeleten, a Kraszna folyó völgyében volt található az Alföld egyik nyúlványa. A középső, északi és keleti részeit a Réz-hegység, illetve a Meszes-hegység fedte le. Északról Szatmár vármegye, keletről Szatmár illetve Szolnok-Doboka, délről Kolozs vármegye, nyugatról pedig Bihar vármegye határolta.

Története

A vármegye 1876-ban alakult Kraszna vármegye és Közép-Szolnok vármegye egyesítésével, kiegészülve Doboka vármegye Egregyi járásával. A vármegye 1910-ben 3815 km² területű volt, székhelye kezdettől Zilah.

1919-től ténylegesen, majd 1920-tól hivatalosan is Románia része. A második bécsi döntés értelmében 1940-ben a vármegye területe visszakerült Magyarországhoz, és 1944-ig kissé módosult területtel ismét fennállt.

A második világháború után újra Románia része lett. 1960-ban területét a romániai Szilágy megye, Szatmár megye és Máramaros megye között osztották fel.

Lakosság

1910-ben a vármegye összlakossága 230 140 személy volt, ebből:

• 136 087 (59,13%) román
• 87 312 (37,94%) magyar
• 3727 (1,62%) szlovák

Közigazgatás

A vármegye hat járásra volt felosztva:

• Krasznai járás, székhelye Kraszna
• Szilágycsehi járás, székhelye Szilágycseh
• Szilágysomlyói járás, székhelye Szilágysomlyó (rendezett tanácsú város)
• Tasnádi járás, székhelye Tasnád
• Zilahi járás, székhelye Zilah (rendezett tanácsú város)
• Zsibói járás, székhelye Zsibó

Szilágy vármegye főispánjai:

1876-1888:  váradi és micskei Baranyi Ágoston (Micske, 1818. ? Nagyvárad, 1894. november ?.)

Kit a közbizalom s a vármegye szeretete ültetett a főispáni székbe. Tizenkét évi működés a Szilágyság érdekeinek előmozdításán fáradozva, 1888-ban önként lemondván.

Baranyi Ágostont Ő Felsége 1888. évi okt. hó 1-sején kelt legfelső elhatározásával mentette föl főispáni állásától s egyúttal Szilágy vármeggye főispánjává báró Wesselényi Miklóst nevezte ki. Baranyi Ágoston a Lipót-rend lovagkeresztese, a pápai Szent Gergely-rend tulajdonosa volt.

1888-1916: Báró hadadi Wesselényi Miklós (Zsibó, 1845. december 13. – Kolozsvár, 1916. július 2.)

Báró Wesselényi Miklóst 1888 október hó 29-dikén iktatták be.

Zsibón 1845-ben született. Édes atyját a „Nagy“ Wesselényi Miklóst már 5 éves korákan elveszítette, de mellette állottak gyámjai. Deák Ferencz, Klauzál Gábor, Bezerédi István, Beöthy Ödön, kik nevelésére felügyeltek s útját irányították.

1916-1919: ?

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája I–VI. [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1901–1904.

További információk