Bochkor Károly

Csíkszentmártoni Bochkor Károly (Csíksomlyó, 1847. – Budapest, 1918. május 8.^[4][5]) jogász, politikus, egyetemi tanár, állami számviteli szakíró.

Bochkor Károly
Született	1847 Csíksomlyó
Elhunyt	1918. május 8. (70-71 évesen)[1] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	jogász politikus
Tisztsége	egyetemi tanár (1877–1918) magyarországi parlamenti képviselő (1881. szeptember 26. – 1884. május 19.)
Sírhelye	Fiumei úti sírkert (34-6-8)[3]
Sablon Wikidata Segítség

Bochkor Károly
Nem található szabad kép.(?)
	Kilencvenöt éve hunyt el Bochkor Károly jogász. Bochkor Károly fényképe néhai Fodor Imre és néhai Fodor Pál tulajdona. Cs. Szereda. Origo. Helytörténeti évfordulók. 2013. május. 17. oldal.

Életpályája

Középiskoláit Csíksomlyón és Kolozsváron végezte el 1867-ben. 1867–1881 között számvevőségi tisztviselő volt Nagyszebenben, Kolozsváron, Budapesten, Győrben, majd ismét Budapesten. 1877–1881 között a budapesti egyetemen az államszámviteltan magántanára, 1881–1889 között nyilvános rendkívüli tanára, 1889–1918 között nyilvános rendes tanára volt. 1881–1884 között országgyűlési képviselő volt a csíkszentmártoni választókerületben. Bochkor Károly sírja a védett^[6]

Családja

Szülei: Bochkor Károly (1821–1898)^[7] és Ambrus Terézia voltak.^[8] Felesége Kanócz Irma (ivanóczi) (1858 június 16–1942 július 7)^[9] volt. Házasság 1902. október 4. Hat gyermekük született: Irma (1878-1964), férje Fodor Antal (1872–1945), Károly (1881-1886)^[10], Terézia (1885-1956), férje Gordon Róbert, Viola (1888-1980), férje Hollerung Gábor, Piroska (1888-1963), Viola ikertestvére, férje Mártonffy Marcell és Elek (1883-1941)^[5] Fodor Antal (1872–1945) és Bochkor Irma (1878–1964) fiai voltak Fodor Pál (1903-1966) és Fodor Elek (1904–1964).

Művei

• A magyar állam-számvitel rendszere (Budapest, 1883, 1887)
• Az államgazdasági gazdasági számtartás rendszere. Budapest. 1895.
• A gazdasági számtartás rendszere (Budapest, 1906)
• Államgazdasági számtartástan. (Budapest, 1902. Átdolgozott kiadás 1906).

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X ^[11]
• Nemzeti Örökség Intézete
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932. 10 db.
• Krücken: Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918. 640, 753.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Toth Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973. [8] 383 o. (Südosteuropäische Arbeiten 70.)
• Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor. 1. kötet. 1114.^[12]
• Tolnai Új Világlexikona 2. Bad-Bur (Budapest, 1926) Tolnai Kiadó. B. Bochkor Károly. 197.^[13]
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942. 24 db. 6256 o. 640 t.
• Bochkor Károly. Székelyföld híres emberei. (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2022. március 4.)
• Bochkor Károly sírja. [[Fiumei úti sírkert]] (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2022. március 4.)
• Tófalvi Zoltán: Fodor Pál és az erdélyi kérdés. 2003. június. (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2022. március 4.)
• Sipos Béla: Az embermentő és családfakutató Dr. Botskor Lóránt csendőr alezredes és a csíkdelnei Botskor családfa. OSZK-MEK. mek.oszk.hu (Hozzáférés: 2022. január 28.)