Bodolyabér

Bodolyabér község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.

Bodolyabér
Harangláb (Egyházasbér falurészen)
Bodolyabér címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Komlói
Jogállás	község
Polgármester	Horváth Zoltánné (független)[1]
Irányítószám	7394
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	186 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	21,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	9,09 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 12′, k. h. 18° 07′46.2, 18.11666667
Bodolyabér Pozíció Baranya vármegye térképén
Bodolyabér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodolyabér témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A Mecsek hegység északi részén, Sásdtól délre, Komlótól nyugati irányban helyezkedik el. Közigazgatási területének északi részeit érinti a 66-os főút és az Oroszló-Szentlőrinc közti 6601-es út is, de központján csak a Magyarszék-Kishajmás közti 6602-es út halad végig.

Vasúton a Dombóvár–Komló-vasútvonalon közelíthető meg, amelynek egy megállási pontja van itt, Bodolyabér megállóhely.

Története

Bodolyabér két település; Kisbodolya és Egyházasbér egyesülésével jött létre 1950-ben. Kisbodolya és Egyházasbér nevét egyaránt 1332-ben említették először az oklevelek. A települések lélekszáma a török idők után indult növekedésnek.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Dobai Gyuláné (független)^[3]
• 1994–1998: Böröcz Tibor (független)^[4]
• 1998–2002: Böröcz Tibor (független)^[5]
• 2002–2006: Böröcz Tibor György (független)^[6]
• 2006–2010: Böröcz Tibor (független)^[7]
• 2010–2014: Böröcz Tibor (független)^[8]
• 2014–2019: Pataki Sándorné (független)^[9]
• 2019–2024: Pataki Sándorné (független)^[10]
• 2024– : Horváth Zoltánné (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	237	237	206	199	210	190	193	186
	2013	2014	2015	2019	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

Az 1990-es népszámláláskor 318, 2001-ben 308, 2008 január 1-jén pedig 246 lakosa volt.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,8%-a magyarnak, 30,2% cigánynak, 1,7% németnek mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,3%, református 0,9%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 14% (19,6% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 86,8%-a vallotta magát magyarnak, 23,7% cigánynak, 1,1% bolgárnak, 0,5-0,5% görögnek, németnek, románnak és szlováknak, 4,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,8% volt római katolikus, 1,1% református, 0,5% evangélikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 7,4% felekezeten kívüli (52,1% nem válaszolt).^[12]

Nevezetességei

• Harangláb