Boross Elemér

Boross Elemér, 1933-ig Bernstein (álneve: L. M. Ehrwein) (Budapest, Erzsébetváros, 1900. február 4.^[2] – Budapest, 1971. november 26.)^[3] magyar költő, színműíró, dramaturg.

Boross Elemér
Született	Bernstein Elemér 1900. február 4.[1] Budapest VII. kerülete
Elhunyt	1971. november 26. (71 évesen)[1] Budapest XII. kerülete
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	költő író dramaturg
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (5B-8-20)
A Wikimédia Commons tartalmaz Boross Elemér témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

Bernstein Jakab napszámos és Schwartz Regina fia. Nehéz gyermekkor után, saját magát eltartva végezte el a középiskolát. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején részt vett a frontszínházak szervezésében. Ave Mária című drámáját ekkor mutatták be. Az 1920-as évektől csak az irodalommal foglalkozott. 1925-től Az Ujság állandó tárcaírója volt. 1930-ban a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének vezetőségi tagja lett. 1939 és 1944 között a zsidótörvények miatt hallgatásra kényszerült. Munkaszolgálatra rendelték. 1945–1946 között a Magyar Írók Szövetségének egyik megszervezője és főtitkára volt. 1947–1949 között a Színpadi Szerzők Egyesületének titkára volt. 1950-ben bebörtönözték, 1957-ben rehabilitálták. 1957 és 1959 között a Petőfi Színház és a Jókai Színház dramaturgja volt.

Munkássága

Első – az expresszionizmus felé hajló – verseskötete 1920-ban jelent meg, Kosztolányi Dezső elismerően méltatta a Nyugatban. 1922-ben Szegény, szegény koporsókészítő című elbeszélésével megnyerte a Világ novellapályázatát. 1929-ben az Új Színház több mint 200 alkalommal játszotta a Vakablak című (1928), börtönben, elesett emberek között játszódó színművét. A darabot az USA-ban és más országokban is előadták. 1931-ben a Forgószél, 1932-ben a Világrekord című tragikomédiáját, 1933-ban a Tisztelet a kivételnek című szociális tartalmú vígjátékát adták elő. 1935-ben a Nemzeti Színházban bemutatták Szegény lányok című vígjátékát. 1934-ben álnéven jelent meg antifasiszta regénye. 1938-ban írt regénye Az éneklő fűrész a kisemberek szomorú sorsáról szól. Több kabaréjelenet sikeres szerzője volt.

Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található (5B-8-20).

Boross Elemér (1900–1971) költő, színműíró, dramaturg sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 5B-8-20

Színházi munkái

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 15; íróként: 1;

Szerzőként

• Vakablak (1929)
• Világrekord! (1932)
• Forgószél (1932, 1946)
• Ti szegény lányok (1935)
• Két szerelem (1954-1956)
• Pletykafészek (1959)
• Tíz év után (Zsolnai Hédi önálló estje) (1961)
• Váci utca… (1961)
• Bohózat-album (1962)
• Kimegyünk az életbe (1963)
• Nem félünk a tv-től (1963)
• Thália kabaré (1964)

Íróként

• Narancshéj (1959)

Művei

• Ábel. Versek; Teván, Békéscsaba, 1920
• Ti szegény lányok; Globus, Budapest, 1936 (Krónika a Nemzeti Színház műsorkísérő füzetei)
• Szegény, szegény koporsókészítő (elbeszélés, 1922)
• L. M. Ehrwein: Berlinben történt... Regény; ford. Boross Elemér; Hellas Ny., Budapest, 1934 (Szivárvány) – álnéven
• Az éneklő fűrész. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1938 (Nemzeti irodalmunk mesterei)
• Életjel; Cserépfalvi, Budapest, 1941
• Velük voltam; Szépirodalmi, Budapest, 1969 – visszaemlékezések

Színművei

• Vadorzó (1920)
• Vakablak (tragikomédia, 1928)
• Egy ember, aki folyton nevet (1929)
• Világrekord (vígjáték, Budapest, 1932)
• Forgószél (tragikomédia, 1932)
• Ti, szegény lányok (1935)
• A nős ember (1942)
• Két szerelem (1954)
• Pletykafészek (vígjáték, 1959)

Kabaréjelenetei

• Csendes fasor (1920)
• A fekete macska (1920)
• Boccaccio a Terézvárosban (1922)
• Elsején razzia (1926)
• Tisztelet a kivételnek (1933)
• Hirtelen felindulásban…! (1934)
• A gyerek (1934)
• Kép a jövő békéből (1939)
• Válóper (1940)