Bosnyákok

A bosnyákok (bosnyákul: Bošnjak, Bošnjaci) délszláv népcsoport. Elsősorban Bosznia-Hercegovinában, Szerbiában (Szandzsák és Koszovó vidékén) és Montenegróban élnek. A bosnyákok nemzeti identitására döntő hatással volt muzulmán vallásuk. Ma szinte kizárólag azok nevezik magukat bosnyáknak, akik muszlim kulturális háttérrel rendelkeznek.

Bosnyákok Bošnjaci

Teljes lélekszám

kb. 3 millió

Régiók

Bosznia-Hercegovina 1 858 388[1]

Lélekszám régiónként

Régió Fő  Szerbia 145 278[2]  Ausztria 128 047  Egyesült Államok 98 766[3]  Németország 158 158[4]  Svédország 56 595[5]  Montenegró 53 605[6]  Svájc 46 773[7]  Szlovénia 21 542[8]  Kanada 21 040[9]  Horvátország 31 479[10]  Ausztrália 17 993[11]  Észak-Macedónia 17 018[12]  Norvégia 16 338[13]  Belgium 2182[14]  Olaszország 3600[15]

Nyelvek

bosnyák

Vallások

Túlnyomórészt muzulmánok.

Rokon népcsoportok

Horvátok, szerbek, montenegróiak, szlovének, macedónok, tágabb értelemben délszlávok, szlávok.

A Wikimédia Commons tartalmaz Bosnyákok Bošnjaci témájú médiaállományokat.

Bosnyákok a Balkánon

A bosnyákok lakhelye

A Balkán-félsziget középső részén az egykori boszniai bogumilok és katharok tértek át tömegével az iszlámra, a katolikus és ortodox vallású keresztények közül kevesebben. Az Oszmán Birodalom ötszáz évig uralta a vidéket, és a fél évezredes uralom maradandó hatással volt az itt élő népek kultúrájára. Részben nyelvük is módosult, így amit egyesek újabban önálló bosnyák nyelvnek tartanak, számos török jövevényszóval gazdagodott, amelyeket szinte kizárólag a bosnyákok használnak. A boszniai nyelv azonban teljesen érthető a szerbek, illetve a horvátok számára is.

Bosnyákok Magyarországon

Az Osztrák–Magyar Monarchia idején mindenkit, aki Bosznia-Hercegovinában élt, tehát katolikusokat, ortodoxokat és muszlimokat egyaránt, még bosnyáknak (Bošnjak) neveztek. Kállay Béni közös pénzügyminiszterként Bosznia kormányzója, korának jelentős Balkán-szakértője a kor liberális felfogása alapján alkotta meg a boszniai nemzet fogalmát. Véleménye szerint vallástól függetlenül a térségben élő szlávok egy népet alkotnak, ez azonban se nem horvát, se nem szerb.

Magyarországon is élnek népcsoportok, melyeknek tagjai rendszerint bosnyáknak nevezik magukat. A magyarországi bosnyákok esetében a név azonban nem jelent iszlám kötődést, hanem csak földrajzi eredetet. A magyarországi bosnyákok hagyományosan katolikus vallásúak, és horvátnak tartják magukat (bosnyák-horvátok).