Buj (Magyarország)

Buj község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Ibrányi járásában.

Ez a szócikk a magyar településről szól. Hasonló címmel lásd még: Buj (egyértelműsítő lap).

Buj
Buj címere Buj zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Ibrányi
Jogállás	község
Polgármester	Takács László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	4483
Körzethívószám	42
Népesség
Teljes népesség	2217 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	68,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	32,76 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 05′ 47″, k. h. 21° 38′ 51″48.096388888889, 21.6475
Buj Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Buj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Buj témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A vármegye, és egyben a Nyírség északi részén fekszik, a megyeszékhely Nyíregyházától mintegy 10 kilométerre északra. A térség más fontosabb települései közül Gávavencsellő 11,5, Ibrány 12, Nagyhalász pedig 17,5 kilométer távolságra található.

A közvetlen szomszédos települések, településrészek: észak felől Tiszabercel, északkelet felől Paszab, kelet-északkelet felől Ibrány, kelet felől Ibrány-Nagytanya, délkelet felől Kótaj, dél felől Nyírtelek, délnyugat felől Gávavencsellő-Paszabcsúcs, északnyugat felől pedig Gávavencsellő.

Településrésze Herminatanya, mely a belterületének északi szélén helyezkedik el, a központjától bő egy kilométerre.

Megközelítése

Ma csak közúton érhető el, Kótaj vagy Tiszabercel felől a 3823-as úton.

Korábban megközelíthető volt vonattal is: a MÁV által fenntartott Nyírvidéki Kisvasút mindkét vonala, a 118-as számú Nyíregyháza NYK–Kótaj– Buj–Herminatanya–Balsai Tisza-part vonal és 119-es számú Nyíregyháza NYK–Kótaj–Buj–Herminatanya–Dombrád vonal is áthaladt rajta. A két vonalnak Buj területén három megállási pontja is volt, és csak a harmadik (a legészakibb), Herminatanya után váltak szét egymástól. A vasúton üzemszünet van 2009 decembere óta, a község azóta közösségi közlekedéssel csak a Trans-Tour '90 Közlekedési Kft. autóbuszjárataival közelíthető meg.

Története

A 14. századtól ismert település. Valószínűleg eredetileg várispánsági birtok lehetett.

Neve az idők során „Bwl”, „Buul”, „Buly” alakban fordult elő az oklevelekben.

Először 1327-ben említették az oklevelek, birtokosa ekkor a Buji család volt, majd 1463-ban a Kállay család lett a fő birtokosa, de a Buji családnak is voltak itt birtokrészei.

1461-ben Csűry Pált, a Szabolcs vármegyei alispánt találjuk itt mint birtokost.

1588-ban több család is birtokosa volt, így a Buji, Litteráti, Báthory és Ványi családok is.

1629-ben Puha Ferenc kötötte le a nagykállói Megyeri Gábornak 33 arany 18 tallér ellenében.

A 19. században, a jobbágyfelszabadításkor nemesi közbirtokossági falu volt. Ekkor fő birtokosai az Ibrányi és Krajnyik családok voltak.

Határában, Buj és Kótaj között, állt egykor az úgynevezett „Törik-szakad csárda”, amely Jókai Mór Egy magyar nábob című regényéből ismert.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Frank Sándor (független)^[3]
• 1994–1998: Frank Sándor (független)^[4]
• 1998–2002: Frank Sándor (független)^[5]
• 2002–2006: Frank Sándor (független)^[6]
• 2006–2010: Frank Sándor (független)^[7]
• 2010–2014: Barta Miklós Ferenc (független)^[8]
• 2014–2019: Barta Miklós Ferenc (Fidesz-KDNP)^[9]
• 2019–2024: Barta Miklós Ferenc (Fidesz-KDNP)^[10]
• 2024– : Takács László (Fidesz-KDNP)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	2303	2291	2287	2168	2189	2192	2217
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 8,6% cigánynak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,2%, református 18,3%, görögkatolikus 19,6%, evangélikus 1%, felekezeten kívüli 16,5% (14,2% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 4,6% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,1% németnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,5% volt római katolikus, 17,8% református, 15,9% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,8% evangélikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 7,6% felekezeten kívüli (34,9% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

• Görögkatolikus templom - 1818 és 1825 között épült, késő barokk stílusban.
• Református templom - 1850 körül épült, késő barokk stílusban.
• Nyírvidéki Kisvasút (A vonatközlekedés már megszűnt)
• Lecsófőző Falunap, melyet minden nyáron, augusztus utolsó szombatján rendeznek meg.

Érdekességek

• Határában, Buj és Kótaj között, állt egykor az úgynevezett „Törik-szakad csárda”, amely Jókai Mór Egy magyar nábob című regényéből ismert.
• A községtől délre, a 3823-as út mellett létesül a Mavir 400/132 kV-os alállomása.^[14]

Természeti értékei

• 1896-ban ültetett, védett tölgyfák.