Carbonari mozgalom

A carbonari mozgalom (franciául: charbonnerie, magyarul: szénégetők) a 19. század elején Calabriában létrejött monarchiaellenes titkos politikai társaság volt, amelynek célja Itália függetlenségének kiharcolása, egyesítése és liberális berendezése volt. Több összeesküvés és terrorcselekmény is a nevükhöz köthető.

„	A farkas által halálra üldözött bárány bosszúja	”
– A carbonari-jelmondat

A karbonárók zászlaja

Története

A genovai Acquasola sétány, a carbonarók találkozóhelye

A mozgalom tagjai az üldöztetések elől az Abruzzókba (az Appennin-hegység része) menekültek, ahol gyűléseiken a szénégetők munkájához hasonló szertartásokat végeztek – innen ered a nevük is. Gyülekezőhelyeiket kunyhóknak (baracca), a kunyhók belsejét szénleadóhelyeknek (vendita), a kunyhók egyesületét pedig köztársaságnak nevezték.

Noha a lakosság körében egyre népszerűbbé váltak, a Bourbon restauráció megszilárdulása után, az 1820-as években a hatalom egyre hevesebben üldözte őket (I. Ferdinánd nápolyi király és Metternich irtó hadjáratai), ezért központjukat Párizsba helyezték át, s megkezdték a francia kunyhók megszervezését.

Az 1830-as franciaországi „júliusi forradalom” sikere után a francia tagok nagy része a kormányhoz pártolt, majd az olasz tagok Giuseppe Mazzini vezetésével létrehoztak egy új mozgalmat, az „Ifjú Itáliát”. A carbonari mozgalom ezzel felbomlott.

Források

• Új magyar lexikon. 1. A–C. 10. kiad. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1960 ISBN 963-05-2804-5
• Tolnai uj világlexikona. Harmadik kötet. Bur–Don. Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat, Budapest, 1926
• Carbonari. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X

• Történelemportál
• Olaszország-portál