Chemnitz - Wikiwand

Chemnitz (IPA: [ˈkʰɛmnɪʦ] kiejtése^ⓘ, csehül: Saská Kamenice; 1953–1990 között Karl-Marx-Stadt) város Németországban, Szászországban, az Érchegység északi lábánál. 245 000 lakosával Lipcse és Drezda után Szászország harmadik legnépesebb városa, az azonos nevű kormányzati körzet székhelye, Lipcsével és Drezdával együtt a 3,5 milliós „Szász-háromszög” része.

Gyors adatok

A várost írásos forrásban először 1143-ban említik. Népessége 1883-ra már elérte a 100 000 főt, a 20. század elejére Németország egyik legfontosabb iparvárosává fejlődött. A második világháború után az NDK-hoz került. 1953-ban Marx Károly nevét vette fel, majd az újraegyesítés után eredeti nevén szervezték járási jogú várossá. Lakossága az 1970-es évek végén meghaladta a 300 ezer főt.

Chemnitz ma Németország keleti részének egyik legfontosabb gazdasági, kulturális és tudományos központja. Gazdaságának alapját a szolgáltatószektor és az ipar képezi. A tudományos élet a Chemnitzi Műszaki Egyetem körül összpontosul.

Remove ads

Etimológia

Chemnitz város nevét a rajta keresztülfolyó Chemnitz folyóról kapta, amely a Zwickaui-Mulde egyik kis mellékfolyója. Maga a „Chemnitz” szó a szorb „Kamjenica” szóból ered, melynek jelentése „köves patak”. Cseh neve (Saská) Kamenice, a szorbok a Kamjenica nevet használják.

Földrajz

Chemnitz az Érchegység-medencében fekszik mintegy 300 méterrel a tengerszint felett, délről az Érchegység nyúlványai, északról a Közép-szász dombság határolja. A várost átszelő Chemnitz folyó széles völgyet vájt ki, amely kedvezett a település kialakulásának. A folyó két nagyobb patak (keletről a Zwönitz, nyugatról a Würschnitz) összefolyásából jön létre, emellett számos kisebb patak táplálja.

Chemnitz geológiai bázisát három nagyobb egységre lehet osztani. Az északi és északkeleti városrészek a Közép-szász dombság Glauchau és Döbeln közötti területéről benyúló granulithegységen fekszenek, amelynek kőzete, a granulit, prekambriumi üledékes kőzetek metamorfózisával keletkezett. Ez az északi-északkeleti földrajzi egység további részekre tagolódik, úgymint: Auerswaldi löszdombság, alsó Chemnitz-medence, Wittgensdorfi lösztábla és Röhrsdorfi paladombság.

A városon az itt 7-8 kilométeresre szűkülő Érchegység-medence északkelet-délnyugat irányban húzódik keresztül. A medencében található a Beutenberg (420,9 m), amely északkeletről határolja a várost. A medence uralkodó kőzettípusa a felső karbon és alsó perm idejéből származó üledékes kőzetek mellett a tufa és a löszagyag. Részegységei: Zschopau-Hochtalboden, Kohlung-tábla, Zeisigwald-Struth-dombság, Chemnitz-völgy, Chemnitz-Terrassenriedel, Siegmar-Bornai dombvidék, Neukircheni dombság és Alsó-Würschnitz-völgy.

Az Érchegység északi lejtőinek jellegzetes geológiai formája Chemnitz környékén mutatkozik meg a legtisztábban. Ebben az eubai Galgenberg hegy (471 m) és a klaffenbachi Adelsberg (508 m) vonalától délre eső földtani egységben az agyagpala-jellegű fillit és az ártéri üledékek uralkodnak. Ez a Zwönitz és Würschnitz völgyei által szabdalt lépcső 500-550-méteres magasságot ér el a Chemnitz folyó összefolyásától délnyugatra. Itt található a város legmagasabb pontja, a Klaffenbacher Höhe (523 m). A terület tovább tagolható a következő földrajzi egységekre: Érchegység északi határlépcső, Alsó-Zwönitz-völgy, harthaui Würschnitz-völgy, berbisdorfi Riedelgebiet, dittersdorfi Riedelgebiet.

Miután több települést is a városhoz csatoltak, Chemnitznek nincs egységes településszerkezete. Mindenekelőtt keleten jellemző, hogy a falusias városrészek elkülönülnek a belvárostól, míg nyugaton a városhatáron is túlnyúlik Limbach-Oberfrohna és Hohenstein-Ernstthal irányába.

Szomszédos települések

Chemnitzet a következő városok és községek határolják (északkeletről indulva az óramutató járásának megfelelően):

Mittelsachsen járásban: Niederwiesa, Flöha, Augustusburg, Hartmannsdorf, Burgstädt, Lichtenau és Frankenberg
Erzgebirgskreisben: Gornau, Amtsberg, Burkhardtsdorf és Neukirchen
Zwickau járásban: Oberlungwitz, Hohenstein-Ernstthal, Callenberg, Limbach-Oberfrohna és Niederfrohna

Városrészek

Chemnitznek 39 városrésze van. Ezek közül nyolc (nevezetesen: Einsiedel, Euba, Grüna, Klaffenbach, Kleinolbersdorf-Altenhain, Mittelbach, Röhrsdorf és Wittgensdorf) a szászországi településrendelet 65–68. paragrafusa értelmében egyúttal helység is. Ezeket a településrészeket a kilencvenes években, az utolsó bővítés alkalmával csatolták Chemnitzhez, emiatt élveznek különleges jogokat a többi településrésszel szemben: saját tanácsuk van lélekszámtól függően 10-16 taggal és egy elnökkel. Feladatuk elsősorban a helységgel kapcsolatos ügyek meghallgatása, a végső döntés joga azonban Chemnitz város tanácsáé.

A városrészek hivatalos számozásának elve a következő:

A belső városrészek jele 01 (Zentrum) és 02 (Schloßchemnitz)
Az egyes városrész-fürtökhöz tartozó tízes helyi érték az óramutató járásának megfelelően nő
Ezen belül az egyes városrészekhez tartozó egyes helyi érték a városhatár felé nő

A városrészek és hivatalos számozásuk:

Adelsberg (25)
Altchemnitz (41)
Altendorf (92)
Bernsdorf (42)
Borna-Heinersdorf (13)
Ebersdorf (14)
Einsiedel ¹ (46)
Erfenschlag (44)
Euba ¹ (16)
Furth (11)
Gablenz (24)
Glösa-Draisdorf (12)
Grüna ¹ (95)
Harthau (45)
Helbersdorf (61)
Hilbersdorf (15)
Hutholz (64)
Kapellenberg (81)
Kappel (82)
Kaßberg (91)
Klaffenbach ¹ (47)

Kleinolbersdorf-Altenhain ¹ (26)

Lutherviertel (22)
Markersdorf (62)
Mittelbach ¹ (87)
Morgenleite (63)
Rabenstein (94)
Reichenbrand (86)
Reichenhain (43)
Röhrsdorf ¹ (96)
Rottluff (93)
Schloßchemnitz (02)
Schönau (83)
Siegmar (85)
Sonnenberg (21)
Stelzendorf (84)
Wittgensdorf ¹ (97)
Yorckgebiet (23)
Zentrum (01)

¹ egyúttal helyiség is

Időjárás

Chemnitz a mérsékelt öv nedves kontinentális éghajlati zónájába esik. 1961 és 1990 közötti mérési átlagot alapul véve június és július a legmelegebb hónap 16,6 és 16,4 °C havi átlag középhőmérséklettel; ugyanez az érték januárban a legalacsonyabb (1,2 °C). Az évi középhőmérséklet 7,9 °C. A napi középhőmérséklet januárban 0 és -2 °C, júliusban 16 és 18 °C közé esik. A napsütéses órák száma évente átlagosan 1530 óra, júliusban 200 óra, így ez a legnapsütésesebb hónap.

Mivel a város az Érchegység uralkodó szélirány felőli oldalán fekszik, a csapadék mennyisége viszonylag magas. Az éves csapadékmennyiség 650–800 mm közötti. Küchwaldban (Schloßchemnitz városrész) a fenti időintervallumban 775 mm volt az éves csapadékátlag. A legcsapadékosabb hónap a június (85–90 mm), a legszárazabb a február (35–45 mm).

Remove ads

Történelem

Chemnitz főleg mint iparváros ismert, illetve mint a néhai NDK mintavárosa, ma is főleg ennek a kornak az emlékei meghatározóak. A középkorban a textilipara, valamint a bányászata volt meghatározó, mely a mai napig prosperál, az ipari forradalom idején pedig gyorsan fejlődésnek indult, ezért is kapta a „Szászországi Manchester” becenevet. A második világháború során légibombázások célpontja volt, éppen az ipari jelentősége miatt. A város nagy része ekkor gyakorlatilag megsemmisült, de a háborút követően, miután Kelet-Németország része lett hamar újjáépült. 1953-ban nevezték át Karl-Marx-Stadtra, Karl Marx előtti tiszteletből; a városban található a világ második legnagyobb fejszobra 1971-ből, mely természetesen Marxot ábrázolja. Az ipari tevékenység volt ezután is meghatározó, majd Németország újraegyesítése után visszakapta eredeti nevét. A városban a rendszerváltás után is jelentős popkultúrális tényező maradt Marx, akiről még egy helyi kólát is elneveztek, miközben a kommunista időszak szocreál építészete is sok helyen fennmaradt. A város 2025-ben elnyerte az Európa kulturális fővárosa címet is, miután az ipar szerepének mérséklődése után kulturálisan is sokat fejlődött.

Politika

Gazdaság és infrastruktúra

Bővebben: Chemnitz Hauptbahnhof

A város helyi közlekedési szolgáltatója, a CVAG (Chemnitzer Verkehrs AG) kiterjedt busz és villamoshálózatot üzemeltet.

Kultúra és látnivalók

Karl Marx-bronzfej: nem túlzás, hogy ez a város legikonikusabb látnivalója; a Lev Kerbel szovjet szobrász tervezte óriási Marx-fej a világ második legnagyobb fejszobra, ami 7,1 méter, a talapzattal együtt 13 méter magas és 40 tonnányi. A helyiek ezt Nischl-nek, vagyis koponyának szokták becézni. A mögötte álló épületen domborműként a Kommunista kiáltvány kezdősorai olvashatók négy nyelven
Új városháza
Roter Turm, vagyis Vörös Torony a 12. századból
Siegert Ház, Georg Siegerthez, a chemnitzi textilipar elindítójához kötődő épület
Schocken Ház, az egykor áruháznak épült modern épület ma a SMAC-nak, vagyis a Szászországi Régészeti Múzeumnak ad otthont
Stadthalle
Theaterplatz
Kunstsammlungen Chemnitz, a helyi művészeti múzeum
Stadtbad, vagyis a városi fürdő
Theodor Haase Fabrik: a város idővel megszűnt iparának számos épületét új funkciókkal töltötték meg, a korábbi fonalfestő gyár ma egy fotóscég székhelye, ahol fotókiállítások is vannak
Industriemuseum, avagy Iparmúzeum, mely szintén egy egykori gépgyár területén található, és a helyi ipartörténetet mutatja be. (A várostól nincs messze Zwickau sem, ahol többek közt Trabant-kiállítás is van)
Gunzenhauser Múzeum, képzőművészeti múzeum
Chemnitzi Strassenbahnmuseum