Computer Entertainment Rating Organization
From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
A Computer Entertainment Rating Organization (特定非営利活動法人コンピュータエンターテインメントレーティング機構; Hepburn: Tokutei Hieiri Katsudō Hōjin Konpyūta Entāteinmento Rētingu Kikō) (CERO) egy nonprofit vállalat, amely a szórakoztató-ipari termékek korhatár-besorolását határozza meg Japán területén, székhelye Tokióban található. A cég a videójáték-konzolos szoftvereket látja el korhatárral, hogy ezzel tájékoztassák a vásárlókat, hogy az adott termék, mely korcsoport tagjainak felel meg. 2002 júliusában alapították a Computer Entertainment Supplier’s Association leányvállalataként, 2003-ban vált hivatalosan elismert nonprofit szervezetté. A személyi számítógépes játékokat (köztük a randiszimulátorokat, a dódzsin softokat, az erogéket és a visual novelleket) egy másik szervezet, az Ethics Organization of Computer Software (EOCS) sorol be.
Remove ads
Korhatár-besorolási rendszer
2006. március 1-jén vezette be a CERO a jelenleg is használatban lévő korhatár-besorolási rendszerét. A CERO szimbólumai stilizált betűket mintáznak, hogy így ezzel egy pillantás alatt meg lehessen állapítani, hogy az adott játék alkalmas e kiskorúak számára:
- A (minden korosztály).
- B (12 vagy annál idősebb).
- C (15 vagy annál idősebb).
- D (17 vagy annál idősebb).
- Z (kizárólag 18 vagy annál idősebb). Szélsőséges tartalmakat jelenít meg a CERO besorolási-skáláján és ezért az ezzel a szimbólummal ellátott termékeket nem vásárolhatják meg 18 életévüknél fiatalabb személyek.
A kulturális különbségek igen gyakran mutatkoznak meg a korhatár-besorolásokban, a játékok gyakran kapnak teljesen eltérő besorolást a különböző régiókban. Példának okáért a God Hand, a Metal Gear Solid: Digital Graphic Novel, a Shin Megami Tensei: Persona 3, a Shin Megami Tensei: Persona 4 és a Samurai Shodown: Sen játékok mind B besorolást kaptak a CERO-tól, ami technikailag T (13+) besorolásnak felel meg Észak-Amerikában. Ennek ellenére mind két szinttel szigorúbb, azaz M (17+ – CERO D besorolása) besorolást kaptak az ESRB-től. Egy még inkább kirívó példának tekinthető a Shin Megami Tensei: Nocturne, ami CERO-tól A (minden korosztály), míg az ESRB-től M (17+) besorolást kapott, ami három fokkal szigorúbb.
Néhány játék besorolása azonban következetes, mint például a No More Heroes esetében is, ami M korhatár-sablont kapott az ESRB-től, D-t a CERO-tól és 16+-t a PEGI-től. Emellett néhány játékot részlegesen cenzúráznak, hogy kiszűrjék a játék érettebb tartalmait, mint ahogy az az imént említett No More Heroes esetében is történt.
A korhatár besorolást jelző címkék gyakran jelennek meg a videójátékok csomagolásán, viszont csak a Z besorolás feltüntetését foglalja magában a japán törvénykönyv.[1]
Tartalomleíró ikonok
2004 áprilisában a CERO a következő „tartalomleíró ikon”-okat határozta meg. Ezen ikonok az A besorolású játékok kivételével az összes videójáték csomagolásának hátulján fel vannak tüntetve.
Korábbi besorolások
2006 márciusa előtt Japánban a következő besorolások voltak érvényben a videójátékokra tekintve:
- Minden korosztály (全年齢対象) az A váltotta
- 12 és idősebb (12才以上対象) a B váltotta
- 15 és idősebb (15才以上対象) a C váltotta
- 18 és idősebb (18才以上対象) a D és a Z váltotta
Az elsődleges különbség a két korhatár-besorolási rendszer között a „17 és idősebb” besorolás felvétele a „15 és idősebb” és a „18 és idősebb” közötti rést betöltendő.
Egyéb besorolások
- Oktatás és adatbázis (教育・データベース) az ESRB eC besorolásnak felel meg.
- Besorolás folyamatban (審査予定) az ESRB RP besorolásnak felel meg.
- A CERO előírásának megfelel (CERO規定適合) a játékok demó verzión tüntetik fel.
Remove ads
A korhatár-besorolás folyamata
Vatanabe Kazuja, a CERO igazgatója szerint a szervezet bírói csoportjai három „átlagos [japán] személyből állnak, akik nem állnak kapcsolatban a videójáték-iparral.”[2] Korábban besorolt játékok újra besorolásával képzik ki őket. A besorolás folyamatát harminc különböző típusú tartalom határozza meg, amelyek a szexuális tartalomtól az erőszakig terjednek. Ezeken felül hat bizonyos típusú tartalom egyáltalán nem megengedett. Minden egyes tartalmat az A-tól Z-ig terjedő skálán – amely a játékok csomagolásán is megjelenik – osztályoznak. Miután a csapat értékelte a játékot az eredményeket beküldik CERO székhelyére, ahol a három bíra szavazatai alapján legtöbbet kapott korhatár-besorolás fog megjelenni a játék csomagolásán.[2]
Remove ads
Botrányok és viták
Egy hónappal az Atelier Meruru: The Alchemist of Arland 3 című játék megjelenése után a szállítmányokat leállították, mivel rossz korhatár-kategóriába lett besorolva.[3] Néhány nappal később ismét megjelent, immár B korhatár-címkével. Az A (minden korosztály) értékelését visszavonták, majd B (12 és idősebb) besorolást kapott a játékban megjelenő szexuális jelenetek miatt. Az egyik ilyenben a szereplők termálvizes fürdőt vesznek, miközben a nemi szerveik éppen csak ki vannak takarva (törölközővel vagy sűrű gőzzel). Több mély dekoltázs és áttetsző ruhadarab is megjelenik a játék során. A játék kamerájának irányításával a női szereplők alsóneműit is meg lehet tekinteni. A játék eredetileg minden korosztálynak megfelelő besorolást kapott, mivel annak fejlesztője, a Gust Corporation nem biztosította a CERO számára a játék teljes tartalmát.[4]
Kapcsolódó szócikkek
- ACB, az ausztrál média besoroló rendszer
- ESRB, az amerikai és kanadai videójáték besoroló rendszer
- ELSPA, az egykori brit videójáték besoroló rendszer, melyet a PEGI rendszere váltott
- PEGI, az európai videójáték besoroló rendszer
- USK, a német videójáték besoroló rendszer
- OFLC, az új-zélandi média besoroló rendszer
- GRB, a dél-koreai videójáték besoroló rendszer
- Eirin, a japán film besoroló rendszer
Remove ads
Jegyzetek
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads