Monarchia
azon államformák gyűjtőfogalma, ahol az uralmat egy személy gyakorolja, aki hatalmát örökléssel vagy választással szerzi és haláláig uralkodik From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja. Az uralkodó címét örökléssel és/vagy választással szerzi, és határozatlan vagy határozott ideig tartja meg.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Remove ads
Monarchia
Monarchia (a görög monosz és arkhein: „egyszemélyes vezetés” összekapcsolásából) eredeti értelemben egyeduralom, a hatalomgyakorlás egyik formája, a szuverenitásának mint legfőbb államhatalomnak egyik természetes személyben (monarcha) való kifejeződése és összpontosítása, mai értelemben a köztársasággal szembeállítva olyan államforma, amelyben az államfő tisztségét egy, az öröklési elv alapján meghatározott személy (császár, cár, király stb.) élethossziglan tölti be. A monarchia eredetileg egyszemélyi hatalomgyakorlás teljességét jelentette, sőt az ősi teokratikus rendszerekben az uralkodó – mint istenség földi megszemélyesítője, vagy képviselője – vallási feladatokat is ellátott. Az uralkodó hatalmát csak vallási, erkölcsi megfontolások, vagy magasabb rendűnek tekintett törvények (természetjog) korlátozták. Ezen alapul a görög városállamokban a monarchiától mint a közjó szolgálatában álló, törvénytisztelő hatalomgyakorlástól (baszilea) ennek elfajult formájaként a zsarnoki egyeduralom (türannisz) megkülönböztetése. A monarchia isteni eredetét a középkorban is hangsúlyozták, majd alapul szolgált a felvilágosult abszolutizmus politikai berendezkedésének (abszolút monarchia) igazolásához is. A képviseleti eszme elterjedése az újkorban egyre inkább az uralkodó egyszemélyi hatalmának korlátozásával, majd visszaszorításával járt, és az ún. korlátozott monarchia különböző formáinak (rendi monarchia, alkotmányos monarchia) megjelenését eredményezte; az előbbinél a hatalomgyakorlást az ország rendjeinek részvétele, az utóbbinál az alkotmány korlátozza. A modern monarchiákban a monarcha „uralkodik, de nem kormányoz”. Aktusainak jogi érvényességéhez általában miniszteri ellenjegyzés szükséges, bár azokért sem jogi, sem politikai felelősséggel nem tartozik, személye sérthetetlen. Mint „semleges” alkotmányos tényező inkább csak jelképes hatalommal rendelkezik, bár személyes tekintélyével, kiegyensúlyozó szerepe lehet országa politikai életében.
Remove ads
Fajtái az uralkodó jogai szerint
Abszolút monarchia
- Olyan monarchia, amelyben az uralkodó hatalmának intézményi korlátai nincsenek és a hatalom osztatlan.[1]
Jelenlegi abszolút monarchiák: 
Szaúd-Arábia, 
Brunei, 
Omán, 
Katar, 
Szváziföld
Alkotmányos monarchia
- Az uralkodó jogai az alkotmány által korlátozottak, és egyben az egyének jogai az alkotmányban vannak rögzítve.
- A király uralkodik, de nem kormányoz.
- Alkotmányos monarchia először Angliában jött létre 1689-ben. Magyarországon 1848-ban, majd az 1867-es kiegyezés után alakult ki.
Parlamentáris monarchia
- ha az uralkodó a parlamentnek alárendelten működik, államfőként, elsősorban protokolláris szereppel.
Remove ads
Napjaink monarchiáinak listája
Remove ads
Fajtái a monarcha szerint
A monarchiákat általában a monarcha címe után nevezik el.
Uralkodói címek
Európában
- pápa, papa
- császár, cár, imperator
- király, rex
- alkirály, proconsul
- nagyherceg, magnus dux
- választófejedelem, elector
- főherceg, archi dux
- fejedelem, princeps
- herceg, dux
- őrgróf, márki
- gróf, comes
- algróf, vicecomes
- báró, baro
- lovag, ritter
Egyéb hatalmat gyakorlók címei
|
Amerikában
- kacika (cacique): törzsfőnök, kormányzó. Eredetileg a tainó őslakosok illették ezzel a címmel a vezetőiket.
- hueyi tlatoani: azték császár
- ajav: maja uralkodói cím, fokozott változata a kuhul ajaw (isteni úr)
- sapa inka: inka császár
- morubixaba: tupi vezető
- sha-quan: indián vezető
- Mikó (mico) krík vezető
Afrikában
- fáraó: az ókori Egyiptom istenkirályának címe
- négus: Etiópia királyának címe. Hivatalos használata 1942-ben megszűnt.
- nagasa nagasi: Etiópia császárának címe, jelentése: ’királyok királya, vagyis császár.
- mwami: tuszi királyi cím
- oba: juruba királyi cím
- olu: joruba királyi és nemesi cím. Az Oluwa szó kicsinyítőképzős alakja, amely istent jelent.
- eze: igbó királyi cím
- kabaka: királyi cím Bugandában.
- almami: fulbe királyi cím.
- Lámdó (laamdo) fulbe cím, jelentése: "vezető" vagy "király". A nép alacsonyabb rangú vezetői használták.
- Lámidó (lamido, laamido) fulbe uralkodói cím, jelentése: "nagy király" vagy "nagy vezető". A nyugat-afrikai fulbe emírségek vezetői használták, az uralkodó és az alárendelt (gyakran vazallus) államok konföderációinak vezetőjeként.
- omukama: királyi cím Ugandában.
- muata jamvo: lunda királyi cím ( Közép-Afrika)
- ngola: Ndongo uralkodójának címe volt (a mai Angola területe).
- asantihene: Asanti uralkodójának címe volt (Ghána)
- Fámá (faama) mandinka szó, jelentése "apa", "vezető" vagy "király". A Mali birodalom megalapítása előtt használták.
- Mansza: "a királyok királya", a Mali birodalom uralkodójának címe volt,
- afong: Bamileke uralkodójának címe volt (Kamerun)
- mfu: a Bamun királyság uralkodójának címe volt.
- nyimi: a Kuba királyság uralkodójának címe volt, a mai Kongói demokratikus köztársaság terültén.
- mulovhe: a Luba királyság uralkodójának címe volt
- mvene matapa: a meghódított föld ura, Monomapata uralkodójának címe volt
- manikongo (mwene Kongo: "Kongó ura"), a kongói királyság uralkodójának kikongó nyelvű címe volt.[3]
- bale: Ibadan uralkodójának címe volt
- ologun: Lagos uralkodójának címe volt (Nigéria)
- alafin: Oyo uralkodójának címe volt
- Gárád (garad, garaad, garada) Északkelet-Afrikában használt uralkodói cím. Szomáli nyelven „bölcs embert, bölcsességet”, ” vagy „főnököt” jelent, a szultán cím szomáliai megfelelője. Az Etiópiában beszélt harari nyelven szintén "főnök" a jelentése.
- nkosi/inkosi: a zulu és a xhosza nép uralkodójának címe Dél- Afrikában.
Ázsiában
- arasan: tamil királyi cím,
- druk gyalpo: Bhután uralkodójának címe,
- csogyal: Szikkim uralkodójának címe volt, jelentése: uralkodó, király.
- kán
- kagán
- jugurrus: magas avar uralkodói méltóság (jugrus, jogur alakokban is),
- szultán: több muzulmán állam (Oszmán Birodalom, Omán, stb. uralkodója),
- radzsa
- maharadzsa
- ókimi
- tennó
- sógun
- daimjó
- szamuráj
- naváb (magyarosan nábob alakban is)
- nojon
- saopha: San uralkodói címe volt
- datu: a Fülöp-szigeteken főnöki cím volt
- nizam-ul-mulk: indiai uralkodói cím volt
- thampuran: Kerala királyi címe volt
- swargadeo: Asszan uralkodójának címe volt
- szamrát / szamarát: indiai uralkodói cím volt, a császári rang védikus megnevezése.
- nam: Vietnámban báró volt,
- ba: Vietnámban gróf volt.
- tu: Vietnámban az európai vicont cím megfelelője volt.
- hau: Vietnámban őrgróf volt.
- cong: Vietnámban fejedelem volt
- quan-cong: Vietnámban herceg volt
- quoc-cong: Vietnámban nagyherceg volt
- vuong: Vietnámban király volt
- bo: Kínában gróf volt
- hakushaku: Japánban gróf volt
- baejak: Koreában gróf volt
- namjak: Koreában báró volt
- danshaku: Japánban báró volt
A Közel-Keleten
- nagyvezír
- vezír
- szerdár
- beglerbég
- pasa, basa
- bej
- bégum
- basi
- aga
- szultán
- kalifa
- emír
- sejk
- sah
- padisah
- sahinsah
- malik
- mirza
Egyéb közel-keleti titulusok
Remove ads
Jegyzetek
Irodalom
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads