Czabán Samu

Czabán Samu, egyes helyeken Czabán Sámuel (Rozsnyó, 1878. február 17. – Nagyszőlős, 1942. december 16.) pedagógus, a századforduló után kibontakozó szocialista tanítómozgalom egyik vezető alakja.

Czabán Samu
Ugray György: Czabán Samu (Nagyszénás, 1960)
Született	1878. február 17. Rozsnyó
Elhunyt	1942. december 16. (64 évesen) Nagyszőlős
Álneve	Tóni bácsi Tanító bácsi Samu bácsi
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	pedagógus politikus író újságíró
Iskolái	Eperjesi Állami Tanítóképző Intézet (1897.)
Sírhelye	Nagyszőlősi evangélikus temető
Az Állami Tanítók Országos Egyesületének elnöke
Hivatali idő 1912. április 3. – 1914
Írói pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Jellemző műfajok	cikk hír tudósítás tanulmány gyermekszínmű
Irodalmi irányzat	„szocreál”
Első műve	Kertfalu (1930)
Fontosabb művei	Utasítás a fonomimikai módszer alapján történő olvasás és írás tanításához (1935)
A Wikimédia Commons tartalmaz Czabán Samu témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Czabán Samu 1878-ban látta meg a napvilágot a rozsnyói csizmadia kisiparos fiaként. 1897-ben kapott tanítói oklevelet Eperjesen, majd megkapta első (segédtanítói) állását az albertirsai nemzetiségi iskolában. Ezután több helyen is tanított (Miava: 1902–1906, Klopódia: 1906–1911, Nagyszénás: 1911–1914). 1912-ben lett az Állami Tanítók Országos Egyesületének elnöke, ezt követően pedig a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagjai sorába lépett, ahol a felekezeti és községi iskolák államosítását követelte. Rebellis gondolataihoz először Nagyszénáson talált segítő partnereket, azonban egy sztrájk miatt 1914-ben izgatás vádjával ottani állásából elbocsátották, ezután óradíjasként működött Budapesten.

Ez az ítélet nem csak nekem szól, hanem az igazi népkultúráért folyó bátor tanítói mozgalomnak is. De én nem csak a tanítói mozgalmakban vettem részt, hanem tanácsadója, védelmezője voltam a munkásembereknek is, azoknak, akik tudatlanságuk folytán kész prédái az éhes kis és nagy uzsorásoknak.

– Czabán elbocsátásáról írt cikkéből (1914.)

Miután kitört az 1918-as októberi polgári demokratikus forradalom, a Közoktatásügyi Minisztériumban nyert alkalmazást. A központi intéző bizottságnak tagja. A tizedik ülésen, 1919. június 23-án felszólalt és javaslatot tett a Vörös Hadsereg és a közellátás ügyében. Itt arról beszélt, hogy a vidéki elvtársak minden nélkülözhető élelmiszert a központnak, Budapestnek, valamint a Vörös Hadsereg rendelkezésére bocsássák. A Tanácsköztársaság (Kommün) alatt elnöke volt a budapesti III. kerületi (Pacsirtamező utca 22/b) munkástanácsnak, tagja a Szövetséges Központi Intéző Bizottságnak, valamint osztályvezetője a Közoktatásügyi Népbiztosságon az elemi népiskolák személyi és pedagógiai ügyeinek. A kommunista rendszer bukása idején börtönbe került, majd 1921-ben a Felvidékre, (Csehszlovákiába) menekítették, ahol Beregszászon (Kárpátalja) telepedett le. A Csehszlovák Kommunista Párt munkájának aktív résztvevője volt. 1933-ban Új Korszak címmel kommunista szellemű tanügyi lapot indított. Ennek főmunkatársa Ilku Pál lett. Szerkesztette továbbá a Jó Barátom Kis könyvtára című gyermeklapot Samu bácsi álnéven. 1938-ban újfent elbocsátották állásából, nyugdíjazták. Kárpátalja visszafoglalását követően fogságba került, a csendőrök megkínozták. Hosszas szenvedések közepette hunyt el 1942-ben, cellájában.

Emlékezete

Megítélése napjainkban ellentétekbe ütközik.^[1] Egyesek megvetik ideológiai nézetei miatt, mások tisztelik az oktatás terén elért eredményeiert. A hozzá kötődő települések azonban tisztelettel adóznak emléke előtt:

• Rozsnyón, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által adták át minden évben a Czabán Samu Pedagógiai Díjat (ma már Felvidéki Magyar Pedagógus Díj), illetve itt áll 1968 óta bronz mellszobra.
• A III. kerületben az Első Óbudai Általános Iskola 1958–1995 között viselte nevét és Ugray György domborművet is készített emlékére. Ezt később elbontották.^[2]
• Rákospalotán több közterület is viselte a nevét (ma Leiningen Károly út, 1954–1991, Széchenyi tér, 1949–1991, és Cserba Elemér út, 1954–1991), valamint a mai napig a nevét viseli az 1959-ben épült Czabán Általános Iskola.^[3]

Emléktábla az iskola falán

• Nagyszénáson utca viseli nevét, valamint a róla elnevezett, 1927-ben alapított iskola alsó tagozatán dombormű és emléktábla, felső tagozatán festmény őrzi emlékét.^[4]

A régi iskola Nagyszénáson, melyben 1911 és 1914 között tanított

Művei

• Kertfalu (Képes Olvasókönyv, Praha, 1930.)
• A főpróba (egyfelvonásos színdarab iskolás gyermekek számára, Beregszász, 1932.)
• Mese az erdőben (gyermekszíndarab, Beregszász, 1932.)
• Utasítás a fonomimikai módszer alapján történő olvasás és írás tanításához (Tomcsányiné Czukrász Róza „Phonomimikai gyakorlatok... ” c. művének felhasználásával, Beregszász, 1935.)