Dán Királyság

A Dán Királyság (dánul: Kongeriget Danmark vagy Danmarks Rige) három autonóm részből (az észak-európai Dániából, az Északi-Atlanti-óceánon található Feröerből, valamint az észak-amerikai Grönlandból) álló közösség, alkotmányos monarchia. Hegemón része Dánia, ahol a legfőbb törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom koncentrálódik. A három tagország kapcsolatát a Rigsfællesskabet kifejezéssel írják le. A feröeri autonómiatörvény szerint Feröer önálló nemzeti közösség a királyságon belül.^[2] A grönlandi autonómiatörvény nem tartalmaz ilyen meghatározást, de a grönlandi népet úgy írja le, mint amely a nemzetközi jog alapján önrendelkezési joggal rendelkezik.^[3]

Ez a szócikk a Dánia, Grönland és Feröer által alkotott államról szól. Hasonló címmel lásd még: Dánia.

Dán Királyság
Kongeriget Danmark
Dánia zászlaja Dánia címere
Fővárosa	Koppenhága
é. sz. 56°, k. h. 10°56, 10
Államforma	alkotmányos monarchia
Vezetők
Uralkodó:	X. Frigyes dán király
Hivatalos nyelv	dán, feröeri, grönlandi
Tagság	Lista Európai Mozgáskoordinációs Központ Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet Nemzetközi Energiaügynökség Északi-sarkvidéki Tanács Egyesült Nemzetek Szervezete Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Európa Tanács Európai Űrügynökség Kereskedelmi Világszervezet Európai Déli Obszervatórium Balti-tengeri Tanács Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Afrikai Fejlesztési Bank Ázsiai Fejlesztési Bank Ausztrália Csoport Európai Fizetési Unió Eurocontrol Nyitott Égbolt Egyezmény Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer Interpol Nukleáris Szállítók Csoportja Vegyifegyver-tilalmi Szervezet UNESCO Föld-megfigyelési Csoport Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület schengeni övezet Karbonsemlegességi Koalíció vízummentességi program (USA) Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet Barents Euro-Sarkvidéki Tanács Észak-atlanti Szerződés Szervezete
Népesség
Népesség	5 930 987 (2020. január 1.)[1]
Rangsorban	108
Becsült	5 626 011 fő (2008. október 1.)
Rangsorban	108
Népsűrűség	2,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	2 220 093 km²
Időzóna	UTC+01:00 UTC±00:00 UTC−1 UTC−2 UTC−3 UTC−4 közép-európai idő nyugat-európai idő Atlantic Time Zone (UTC)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	dán korona (DKK)
Hívószám	45 (Dánia), +298 (Feröer), +299 (Grönland)
Segélyhívó telefonszám	112
Internet TLD	.dk
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Dán Királyság témájú médiaállományokat.

A három közül csak Dánia tagja az Európai Uniónak.

Ország	Népesség	Terület (km²)	Népsűrűség (fő/km²)
Dán Királyság	5 626 011	2 220 093	2,5
Dánia	5 519 441	43 094	127
Feröer	49 006	1 399	34
Grönland	57 564	2 175 600	0,026

Földrajz

Növényföldrajzi szempontból Dánia, Grönland és Feröer is az északi flórabirodalomhoz tartozik, és az arktikus, az atlantikus–európai, valamint a közép-európai flóraterület között oszlik meg.

A WWF felosztása szerint Dánia területe két ökorégióra osztható: az atlanti elegyes erdőkre és a balti elegyes erdőkre. Feröer a feröeri északi füves területekhez tartozik, míg Grönland területe a grönlandi magas sarkvidéki tundra és a grönlandi alacsony sarkvidéki tundra között oszlik meg.

Történelem

A 8-11. században a vikingek felfedezték és betelepítették Shetlandet, Orkneyt, Feröert, Izlandot, Grönlandot és telepet próbáltak létrehozni Vínlandon is, amely valószínűleg az új-fundlandi L’Anse aux Meadows lehetett. Meghódították és benépesítették Anglia egy részét (Danelaw), Írországot és Normandiát is, valamint keleten megalapították a Kijevi Ruszt, ami az Orosz Cárság elődje volt. Kereskedelmi útvonalakat működtettek az északi Grönlandtól a déli Konstantinápolyig az orosz folyókon keresztül. 1536-ban, Dánia és Norvégia perszonáluniója révén jött létre Dánia–Norvégia.

A dán-norvég unió az 1814-es Kieli béke nyomán oszlott fel; az egykori norvég függőségek – Izland, Feröer és Grönland – dán fennhatóság alatt maradtak. Dánia irányította ezen kívül Dán Indiát (Tranquebar) 1620 és 1869 között, Dán Aranypartot (Ghána) 1658 és 1850 között, valamint Dán Nyugat-Indiát (Amerikai Virgin-szigetek) 1671 és 1917 között.

Izland 1874-ben autonómiát kapott, majd 1918-ban függetlenné vált, bár perszonálunióban maradt Dániával 1944-ig, amikor az izlandiak eltörölték a monarchiát. 1948-ban Feröer kapott autonómiát. A királyság 1973-ban Feröer nélkül belépett az Európai Gazdasági Közösségbe (ma Európai Unió), amelyből 1985-ben Grönland távozott (mindkét ország a halászati politika miatt választotta a kívülállást). Grönland 1979-ben kapott autonómiát, amelynek jelentős kibővítését 2009-ben népszavazáson hagyták jóvá a sziget lakói. A függetlenség lehetőségét is komolyan fontolóra veszik, ha a jövőben feltárt természeti kincsek ezt gazdaságilag kifizetődővé teszik.

Államszervezet és közigazgatás

Dánia és függőségei

A dán törvényhozás a Folketing. 175 tagját Dániában választják az arányos többség elve alapján, valamint 2-2 tagot választanak Grönlandon és Feröeren. A parlamenti választásokat főszabály szerint négy évente tartják, de a miniszterelnök kiírhat időközi választásokat is a négyéves periódus lejárta előtt.