Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet

Csillagászati kutatóintézet From Wikipedia, the free encyclopedia

Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetmap
Remove ads

A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet (2019. szeptember 1-jéig a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete, 2023. augusztus 31-ig pedig ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet, angol nevén: Konkoly Thege Miklós Astronomical Institute, Research Centre for Astronomy and Earth Sciences vagy egyszerűen Konkoly Observatory, a hazai köznyelvben: Svábhegyi Csillagvizsgáló) a Földrajztudományi Intézettel és a Földtani és Geokémiai Intézettel közösen alkotja a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontját (CSFK) Budapesten, a Normafa és Csillebérc között 480 méteres tengerszint feletti magasságban. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközponthoz tartozott 2021-ig a Geodéziai és Geofizikai Intézet is, amely kiválása után Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetté (FI) alakult.

Gyors adatok
Remove ads

Története

Előzmények

1777-ben a Nagyszombati Egyetemet Budára, majd 1784-ben Pestre költöztették, és egyúttal berendeztek egy csillagászati obszervatóriumot is. Mivel ez az obszervatórium a 19. század elejére eléggé leromlott állapotba került, döntés született arról, hogy a Gellért-hegyen, a mai Citadella helyén egy önálló egyetemi csillagdát hozzanak létre. A tudományos munka elősegítésére Pollack Mihály tervei alapján 1815-ben felépült az új és biztonságos Gellért-hegyi Csillagvizsgáló. A „Csillagdát” 1815-ben avatták fel három európai uralkodó – I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és magyar király valamint III. Frigyes Vilmos porosz király – jelenlétében, akik a napóleoni háborút lezáró Szent Szövetség megkötésére gyűltek össze, és utaztak Budára a létesítmény megnyitására.[1] A számos létesítményből álló épületegyüttes az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején súlyosan megsérült. A Bach-korszakban a felépítendő Citadella helyét az 1849-ben elpusztított Csillagda[2][3] és a körülötte lévő virág- és szőlőskertek területén jelölték ki. A csillagda romjait felrobbantották.

A Csillagászati Intézet működteti az ELTE Asztrofizikai Laboratóriumát, és együttműködik a Debreceni Egyetemmel, illetve a Szegedi Tudományegyetemmel.

Kezdetek [4]

1922 és 1929 között a Svábhegyen építették fel az új csillagvizsgáló központi irodaépületét és három új kupoláját. Itt állították fel az Ógyalláról, a Konkoly Thege Miklós igazgatása alatt álló Asztrofizikai Obszervatóriumból mentett két távcső mellett a 60 cm-es Cassegrain–Newton rendszerű távcsövet. Tass Antal, az intézet vezetője az ógyallai megfigyelési anyagokat is Budapestre költöztette, és az intézet tudományos programja folytatta a korábban megkezdett munkát. 1929-ben az egykori Gellérthegyi Obszervatórium könyvállományának nagy része az intézetbe került. Lassovszky Károly 1938-ban vette át a csillagvizsgáló vezetését. 1939-ben az intézet tudományos személyzetét egy megfigyelő csillagász, egy asszisztens, két egyetemi gyakornok, egy vendégkutató, egy egyetemi hallgató és egy önkéntes munkatárs alkotta. A csillagvizsgáló a derült éjszakák többségét bemutatásokra szánta: évente több ezer érdeklődő látogatott fel a Svábhegyre.[5]

A második világháború alatt[5]

A második világháború idején egészen 1944. december 5-ig folyt az észlelési munka. 1944. december 25-én bevonultak az intézet területére a szovjet csapatok. A beszállásolás csak a könyvtárat, a fotólabort, a múzeumot és egy-két szobát nem érintette, de az intézet többi helyiségében is viszonylag kevés kár esett. Mindössze a bútorzat semmisült meg, mert elfűtötték. A világháborút követően már 1945. július 14-től folytak az észlelések a 6”-es asztrográfon.

Az MTA Csillagvizsgáló Intézete[5]

Az intézet kezdetben a Kultuszminisztériumhoz, majd a Gyűjteményegyetemhez tartozott. 1934-ben a Pázmány Péter Tudomány Egyetem, majd 1948-ban ismét a Kultuszminisztérium vette át, ezután döntöttek egy egyetemektől független kutatóintézet-hálózat létrehozásáról, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia keretei között szerveztek meg. Az Akadémia 1951. február 1-jével vette át az intézetet az MTA Csillagvizsgáló Intézete néven. Ekkor a csillagvizsgálónak két tudományos osztálya volt: az általános asztrofizikai osztály öt kutatóval, valamint a napfizikai osztály két kutatóval. Az 1940-es évek végén és az ’50-es évek elején az intézetben főként a változócsillagok fotometriai vizsgálatával foglalkoztak. A második világháborút követő évtizedekben a rádiócsillagászattal és az optikai fotometriával teljesen átalakult a csillagászati észlelőtechnika, és az intézet nemzetközi kapcsolatai is átalakultak.

1958-ban a Minisztertanács 9 millió forintos fedezetet hagyott jóvá egy új, piszkés-tetői létesítmény felépítésére. A piszkéstetői megfigyelő állomás első távcsöve, a Schmidt teleszkóp 1962-ben kezdte meg működését. 1967-ben egy új 50 cm-es Cassegrain-teleszkóppal is megkezdődtek az észlelések, aztán 1974-ben felavatták az 1 méteres tükrű RCC-teleszkópot is. A növekvő budapesti fényszennyezés miatt az észlelőmunka Piszkéstetőre helyeződött át.

1982-től 2021-ig az intézethez tartozott a debreceni Napfizikai Obszervatórium.

Napjainkban

2019. szeptember 1-je óta az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjaként, 2023. szeptember 1-je óta pedig HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontként működik, amelynek részei a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet, a Földrajztudományi Intézet, valamint a Földtani és Geokémiai Intézet. A normafai telephelyen 2019-ben nyílt meg a nagyközönség számára Svábhegyi Csillagvizsgáló látogatóközpont.

A Csillagászati Intézetben több mint hatvan kutató dolgozik, a kutatóközösség negyede-ötöde külföldi. Az Intézet kutatócsoportjai a csillagászat és az asztrofizika számos területével foglalkoznak. Az Intézetnek saját műholdja is van.[6]

A Piszkéstetői Obszervatórium[7]

A CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének mátrai telephelye, a Piszkéstetői Obszervatórium a Mátra 944 méter magas Piszkés-tető csúcsán, Galyatető és Mátraszentimre között kapott helyet. Az obszervatórium építkezési munkálatait 1958-ban kezdték meg. Elsőként a csillagászok lakhelyéül szolgáló főépület készült el, amelyet Szrogh György Ybl-díjas építész tervezett. 1962-ben adták át a 60/90 cm-es Schmidt-távcső kupoláját. Ezt követte az 50 cm átmérőjű Cassegrain-távcső kupolája, amely 1966-ban készült el. Ebben a kupolában jelenleg egy 80 cm-es altazimutális robottávcső dolgozik. Az ország legnagyobb távcsöve is a Piszkéstetői Obszervatóriumban működik: az 1 méter átmérőjű RCC-távcső kupoláját és kiszolgáló épületét Csontos Csaba Ybl-díjas építész tervezte.

Remove ads

Az intézet vezetősége

Korábbi igazgatói

Jelenlegi vezető

Volt és jelenlegi munkatársak

Remove ads

Kutatási területek

Kutatócsoportok[8]

  • Csillagpulzáció, Űrfotometria, Exobolygók Kutatócsoport (SPEX) (Szabó Róbert)
  • MTA–CSFK Lendület Nukleáris Égés Csillagokban Kutatócsoport (Maria Lugaro)
  • Konkoly Űrcsillagászat, Bolygó- és Csillagkeletkezési Csoport (Ábrahám Péter - Kóspál Ágnes)
  • STARK: Csillagaktivitás kutatócsoport (Kővári Zsolt)
  • Naprendszerkutató csoport (Kiss Csaba)
  • Asztrofizikai és Geokémiai Laboratórium (Kereszturi Ákos)
  • Nagyskálás struktúra MTA Lendület kutatócsoport (Kovács András)
  • Extragalaktikus Asztrofizika Kutatócsoport (Vinkó József)
  • Műszer- és Műholdfejlesztő Kutatócsoport (Pál András)
Remove ads

Műszerek

60/90/180 cm-es Schmidt-távcső[9]

Az 1962-ben átadott távcső az obszervatórium első nagytávcsöve, amely optikai rendszeréből adódóan csak fotografikus észlelésre használható. A műszer elején egy 60 cm átmérőjű lencse, a végén egy 90 cm szabad nyílású tükör található. Kezdetben 16x16 cm-es fotólemezekre rögzítették a távcső által gyűjtött fényt, de 1997 óta CCD-detektorokkal történik az észlelés.

Nagy látómezejének köszönhetően felfedezésre használható a legjobban: már hat üstököst, 52 szupernóvát és közel kétezer kisbolygót fedeztek fel vele.

Ma egy 10560x10560 pixeles CCD-kamera segíti a távcsővel zajló kisbolygókereső programot.

1 m-es RCC távcső[9]

Az ország legnagyobb távcsöve, 1974-ben készült el. A műszer főtüre 102 centiméter, amelynek 13,5 méter a fókusza. Kisebb égterületet lát, mint a Schmidt-távcső, de sokkal jobb felbontással rendelkezik, így már ismert, egyedi objektumok vagy kompakt csillaghalmazok is megfigyelhetők vele.

A távcső két CCD-kamerával, valamint egy nagy felbontású spektrográffal van felszerelve. Egyedi égitestek fényességmérésére és színképelemzésére a legalkalmasabb.

80 cm-es RC teleszkóp[9]

2019-ben telepítették a 80 cm-es tükörrel szerelt távcsövet, amely direct drive motorokkal és altazimutális szereléssel van ellátva, és robot üzemmódban dolgozik. A távcső az 1964-ben átadott 50 cm-es teleszkóp helyét vette át. Fókusztávolsága 5,6 méter. A távcsővel végzett többszínfotometriai méréseket egy 2048x2048 pixeles CCD-kamera segíti.

Jelenleg főként változócsillagokat, szupernóvákat, csillagokat elnyelő fekete lyukakat, összeolvadó neutroncsillagokat, illetve születőben lévő csillagokat vizsgálnak vele.

Légyszem-kamera[9]

Különleges kamerarendszer, amely a mátrai obszervatóriumból látható teljes égboltot képes figyelni 30 fokos horizont feletti magasságban. Az égboltról egymást kissé átfedő, nagy felbontású, hosszú expozíciós felvételeket készít különböző hullámhossz-tartományokban. Összesen 19 különálló, de együtt mozgó és együtt működő kamera alkotja, amelyek egy 85 mm-es teleobjektívből, egy 4096x4096 pixeles CCD-kamerából és egy szűrőváltóból állnak.

GRBAlpha[10]

Az első magyar vezetésű, kifejezetten asztrofizikai kutatásokat végző műhold. 2022 novemberében készült el a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében magyar−japán−szlovák együttműködésben.

A 10x10x11 centiméteres műholdban egy tápegység, egy rádióadóvevő-modul, egy fedélzeti számítógép, egy GPS-vevő, valamint a gamma-sugárzást érzékelő detektor található.

Meteorkamerák[11]

  • DSLR kamerahálózat
  • AllSky7 kamerahálózat
Remove ads

Jegyzetek

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads
Remove ads