Erdőszentgyörgy

Nevének eredete

Névmagyarázata szerint egy erdőkkel körülvett dombtetőn Szent György tiszteletére szentelt kápolnáról nevezték el. Egy másik, manapság egyre erőteljesebb teret nyerő kutatás során nevének eredete az „Erdő” családnévből származik. A tézis szerint a Felső Kis Küküllő mentén minden települést anno egy család birtokolt, ez nem volt másképp Erdőszentgyörgy esetében sem.

Története

Erdőszentgyörgyöt 1333-ban Sancte Georgio néven említik először, a pápai tizedjegyzékben, de az erdőszentgyörgyi székelyek települése minden valószínűség szerint sokkal régebbi. A szabad székelyek mellé a 16. században jobbágyokat és zselléreket is telepítettek. A hagyomány szerint a Rhédey-kastély helyén apátsági templom és kolostor állt sarokbástyákkal megerősítve, majd 1569-ben a Kornissok építtettek kastélyt a romokra. Templomában tartották 1618-ban az unitárius zsinatot. A település 1620-tól a Rhédeyek birtoka. 1640. július 30-án Tholdalagi Mihály itt tartotta lakodalmát második feleségével, Petki Erzsével. A lakodalmon részt vett I. Rákóczi György, Erdély fejedelme, a moldvai és a havasalföldi vajda is. ^[4] ^[5] 1910-ben 2571 lakosából 2179 magyar, 351 román, 20 német volt.

A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott.

2003-ban nyilvánították várossá.^[6]

1992-ben 4794 lakosából 3322 magyar, 1163 román, 199 cigány, 4 német.

2002-ben 5492 lakosából 4247 magyar, 1097 román, 145 cigány.

2011-ben 5166 lakosából 3969 magyar, 916 román, 63 cigány anyanyelvű.^[7]

Látnivalók

Nevezetessége a 18. század végi, volt Rhédey-kastély, amely egy 16. századi kastély helyén épült 1759-ben, 1808-ban újjáépítették. Ez az a kastély, amelyben Rhédey Klaudia, Teck Mária brit királyné nagyanyja, II. Erzsébet brit királynő ükanyja felnőtt.
Református temploma gótikus, a 13. – 14. század fordulóján épült. Itt tartották 1618-ban az unitárius zsinatot, 1640-től a reformátusoké. 1935-ben Debreczeni László a templom külső falán székely írásos feliratot talált, melyet az 1730-as évekre datálnak. A torony a reformáció idején épült, 1760-ban a templomot átépítve helyreállították. Kegyura a Rhédey- és a Wesselényi család volt. A templom alatti sírboltot 1614-ben fejedelmi rendeletre elfalazták. Itt van a Rhédey család kriptája is. A falu feletti északi dombtetőn ma már csak romokban áll a Rhédey-mauzóleum, ahonnan ide hozták az 1841-ben meghalt szépséges Rhédey Klaudia grófnőnek, Sándor württembergi herceg hitvesének, az angol királyi család ősének földi maradványait. A templomot 1935-ben unokájának, Mária brit királynénak az adományából restaurálták, ő állíttatta a fekete márvány emléktáblát is.
Ortodox temploma 1838-ban a régi fatemplom helyett épült. Zsinagógája is van.
A Zeyk család udvarháza 16. századi.
Az északi rész feletti Várhegyen állítólag egykor vár állott, de annak semmilyen nyoma nem látható.

Remove ads

Híres emberek

Itt született 1883. március 24-én Kiss János altábornagy, a magyar ellenállási mozgalom mártírja.
Itt született 1788-ban Bodor Péter a marosvásárhelyi híres zenélő kút és sok más alkotás létrehozója.
Itt született 1812 szeptemberében Rhédey Klaudia, II. Erzsébet brit királynő ükanyja.
Itt született 1929. február 8-án Székely József szobrászművész.
Itt született 1947. március 21-én Miklóssy-Vári Vilmos biológus, természettudományi író, szerkesztő.

Remove ads

Erdőszentgyörgy

Fekvése

Nevének eredete

Története

Látnivalók

Híres emberek

Testvértelepülések

Hivatkozások

További információk

Wikiwand - on