Füzérradvány

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia

Füzérradványmap
Remove ads

Füzérradvány község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sátoraljaújhelyi járásban.

Gyors adatok
Remove ads

Fekvése

Miskolctól közúton 89 kilométerre északkeletre, Sátoraljaújhelytől mintegy 20 kilométerre található. A településhez legközelebb eső város a mindössze 2 kilométerre fekvő Pálháza; a környező települések közül Filkeháza 4, Bózsva 5 kilométerre található. Füzérradvány közúton csak Pálházán át közelíthető meg.

Története

Füzérradvány (Radvány) nevét 1262-ben említették először az oklevelekben Rodowan alakban írva. Radvány a pataki erdőispánsághoz tartozó királyi uradalom központja volt.

A radványi uradalom a Sárospatak feletti Makkoshotyka (Makramál) felett kezdődött a Radvány-hegy és Radvány-pataknál és Gönctől a mai Füzérradvány faluig terjedt, mint ez a füzéri uradalom 1270. évi határjárásából is látható.

1280 előtti oklevél szerint IV. László magyar király Baksa nemzetségbeli Simon fia Tamásnak adta a pataki ispánsághoz tartozó erdőóvók Radvány nevű földjét, és valószínűleg 1321-ben kerülhetett vissza Károly Róbert királyhoz, amikor Tamás fiai a pataki uradalommal együtt megkapták Borostyán várát és uradalmát. A 15. századtól a Füzéry család birtokában volt.

A pápai tizedjegyzék szerint Radvány papja 133233-ban 3 garas, 1334-ben 2 garas, 1335-ben 3 garas pápai tizedet fizetett.

Az 1910-es népszámláláskor Füzérradványnak 653 lakosa volt, ebből 637 magyar, 8 szlovák, vallási megoszlásuk: 333 római katolikus, 61 görögkatolikus, 240 református.

A 20. század elején a település Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

A török időkben lakossága nagymértékben megritkult, a 17. században a Károlyiak birtokába került, akik szlovákokkal és németekkel telepítették be. A Füzéry és a Bagossy család is rendelkezett itt birtokrésszel még a 19. században is.

Remove ads

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Czilli Mátyás (független)[6]
  • 1994–1998: Czili Mátyás (független)[7]
  • 1998–2002: Czili Mátyás (független)[8]
  • 2002–2006: Czili Mátyás (független)[9]
  • 2006–2010: Czili Mátyás (független)[10]
  • 2010–2014: Pandák Pál (független)[11]
  • 2014–2019: Pandák Pál (független)[12]
  • 2019–2023: Kiss Nándor Attila (független)[13]
  • 2024– : Kiss Nándor Attila (Fidesz-KDNP)[3]

A településen 2023. július 23-án időközi polgármester-választást – és képviselő-testületi választást – kellett volna tartani, az előző képviselő-testület néhány hónappal korábban kimondott feloszlása miatt, ám ezt a választást egy időközben bekövetkezett jogszabályváltozás miatt[14] már nem lehetett megtartani.[15]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:
Lakosok száma
304
295
284
258
276
295
290
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[16]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,8%-a magyarnak, 32% cigánynak, 0,3% örménynek, 0,6% szlováknak mondta magát (0,9% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,9%, református 21%, görögkatolikus 9,8%, felekezeten kívüli 3% (9,8% nem válaszolt).[17]

2022-ben a lakosság 94,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,3% cigánynak, 1,4% szlováknak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,1% volt római katolikus, 13% református, 6,9% görög katolikus, 2,2% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus,1,8% felekezeten kívüli (45,7% nem válaszolt).[18]

Remove ads

Nevezetességei

Képgaléria

Jegyzetek

Források

További információk

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads