Faust (Goethe)

From Wikipedia, the free encyclopedia

Faust (Goethe)
Remove ads

A Faust Johann Wolfgang von Goethe 1832-ben megjelent posztumusz műve.

 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul.
Ez a szócikk Johann Wolfgang von Goethe művéről szól. Hasonló címmel lásd még: Faust (egyértelműsítő lap).
Gyors adatok
Thumb
Johann Wolfgang Goethe

Goethe a Faust-témával már 1774 táján elkezdett foglalkozni. Ekkor készült el az ős-Faust, amely még csak a későbbi első rész néhány jelenetét tartalmazta, 1790-ben pedig a Töredék. 1797-ben a költő folytatta a félbehagyott művet. 1808-ban megjelent az első rész, a másodikhoz a szerző csak 1824-ben kezdett hozzá, amit röviddel halála előtt fejezett be. A teljes alkotás nyomtatásban csak Goethe halála után, 1832-ben látott napvilágot.

Magyar nyelvre először Nagy István fordította le 1860-ban, továbbá Dóczy Lajos (1873), Váradi Antal (1887), Szabó Mihály (1888), Kozma Andor (1924), Jékely Zoltán (1941) (ős-faust), Sárközi György (1947), Tordai Ferenc (1951), Kálnoky László (1956) (második rész), Franyó Zoltán (1958), Ős-Faust, Jékely Zoltán, Faust 1, rész Jékely Zoltán; Faust 2. rész Csorba Győző[1] (A három mű egy kötetben, 1959), Faust 2. rész Csorba Győző (1961), Márton László (1994).

Remove ads

Fausti filozófia

Thumb
Faust és Mefisztó

A Faust-könyvek a világdrámák sorába tartoznak; gondolati gazdagságukkal, filozófiai mélységükkel és művészi tökéletességükkel a világirodalom legnagyobb alkotásai közé tartoznak. A lét egyetemes, nagy kérdéseire keresik a választ: mi a célja az emberi életnek? Mit kell tennünk, hogy kibontakoztassuk egyéniségünket?

Eredete

Művei témáját egy XVI. századi német népkönyvből merítette Goethe. Hőse egy középkori tudós, Faust doktor. A Faust bonyolult jelképrendszerében különböző elemek formálódnak egységes egésszé. Mint Dante Isteni színjátékában és a barokk eposzokban, itt is a keresztény hitregék túlvilágról szóló elképzelései vegyülnek az antik mitológiával. Az európai művelődés e két alappillére mellett szerepet kapnak a középkor mágikus hiedelmei és a népi babonák is.

Remove ads

Története

Thumb
Rembrandt Faust ábrázolása (1650-52)

A goethei életmű fő alkotása a Faust. Alkotója szinte egész életén át dolgozott rajta. A téma, a megismerésre, tudásra szomjazó emberi vágy drámája nem nála jelenik meg először. Vándorútja hosszú: kezdve a Faust Népkönyvön, amely ennek a motívumnak első írásos változata, Christopher Marlowe drámáján át a 18. századi Friedrich Müller, valamint Friedrich Maximilian Klinger Faust-alakjáig. Ezekkel egy időben már készült Goethe művének első változata, az úgynevezett ős-Faust. Ezt követte 1808-ban a végleges mű első német kiadása.

Leírása

A dráma alapgondolata közismert: Faust egyezséget köt az ördöggel, Mefisztóval, hogy miközben az minden óhaját teljesíti, halála után átengedi neki a lelkét, ha akad az életében egyetlen olyan pillanat, amikor valóban boldognak érzi magát. Az első rész líraibb, szubjektívebb: az elvont tudásból való kiábrándulás, a mágia sikertelen kutatása, s a tragikus szerelem Goethe személyes élménye. A fausti megismerésvágy a kor szellemének hatása, amelyben a francia forradalom előtti években feltörő polgárság mindentudásra való törekvése fejeződik ki.

Az első rész vezérmotívuma, a Margit-tragédia, az elcsábított és gyilkossá lett lány története, az elavult társadalmi rend, a merev előítéletek és a képmutató erkölcs elleni vád. Itt Faust még az úgynevezett "kisvilágban" bolyong, tévedései, csalódásai személyes, emberi jellegűek. A második – kevésbé ismert és olvasott rész – a "nagyvilágba" viszi főhősét.

Faust a közéletben keresi cselekvése értelmét, s bár csalatkozik, végül az alkotó mégis megváltja, küzdelmét jutalmazva feloldozza a hőst, jelképezve, hogy a küzdő ember nem bukhat el.

A Faust első részének műfaji sajátosságai:

  • Három "helyszín": ég, föld, pokol
  • csodás elemeket tartalmaz
  • Három felvonásból áll
  • választékos a szóhasználata
  • az Égi Prológusban lejátszódó Úr-Ördög közötti párbeszéd nem mindennapos
Remove ads

Bemutatók

A mű első magyarországi bemutatója a Nemzeti Színházban volt 1887. április 1-jén, Faust: Nagy Imre: Mefisztó: Gyenes László: Margit: P. Márkus Emilia: Márta: Vízváriné Szigeti Jolán szereplésével.[2]

Megjelenési formák

Goethe számos könyvet írt Faust főszereplésével:

Magyarul

1919-ig

  • Faust; ford. Nagy István; Engel-Mandello-Walzel, Pest, 1860
  • Gounod Károly: Faust. Opera; szöveg Göthe után Barbier Gyula, Michel Carré, ford. Ormai Ferenc; Emich Ny., Pest, 1863
  • Faust. Göthe tragédiája; ford. Dóczy Lajos; Ráth, Pest, 1873 (A magyar nemzet családi könyvtára)
  • Faust; ford. Komáromy Andor; Aigner, Bp., 1887
  • Faust. A tragoedia második része; ford. Váradi Antal; Hornyánszky, Bp., 1887
  • Faust; ford. Szabó Mihály; Franklin, Bp., 1888
  • Faust; ford. Palágyi Lajos; Toldi Könyvkereskedés, Bp., 1909

1919–1944

  • Faust. Tragédia 1-2. rész; ford. Kozma Andor; Pantheon, Bp., 1924
  • Faust. Goethe tragédiája; ford. Hódsághy Béla; Corvin Ny., Baja, 1935
  • Ős-Faust; ford. Jékely Zoltán, előszó Koszó János; Jakab, Kolozsvár, 1942

1945–1989

  • Faust 1.; ford. Sárközi György; Hungária, Bp., 1947
  • Faust. 2. rész; ford. Kálnoky László, bev. Halász Előd, jegyz. Bodi László; Új Magyar Kiadó, Bp., 1956
  • Faust; zene Charles Gounod, szövegkönyv Goethe után Jules Barbier, Michel Carré, ford. Lányi Viktor; Zeneműkiadó, Bp., 1957 (Operaszövegkönyvek)
  • Faust. Első rész és Ős-Faust; ford. Franyó Zoltán / Az híres neves varázsló és garaboncás D. Faustus János históriája; ford. Király György; Állami Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1958
  • Faust. 1-2. rész / Ős-Faust; ford. Jékely Zoltán, Csorba Győző, utószó Turóczi-Trostler József, jegyz. Walkó György; Magyar Helikon, Bp., 1959 (Helikon klasszikusok)
  • Faust. 1-2. rész / Ős-Faust; ford. Jékely Zoltán, Kálnoky László, bev. Walkó György; Európa, Bp., 1964 (A világirodalom klasszikusai)

1990–

  • Faust. A tragédia első része. Teljes, gondozott szöveg; ford. Márton László, szerk., sajtó alá rend., jegyz. Kocziszky Éva; Ikon, Bp., 1994 (Matúra Klasszikusok)
  • Faust; ford. Báthori Csaba; Új Mandátum, Bp., 1998
  • Faust. A tragédia első és második része / História doktor Johann Faustról / Az "ős-Faust"; ford., jegyz. Márton László; Kalligram, Bp., 2015
Remove ads

Források

Jegyzetek

További információk

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Remove ads
Remove ads