ISBN

Az ISBN vagy ISBN-szám ^[1] (International Standard Book Number) 13 jegyű (a 2007. január 1. előtt kiadott könyveknél 10 jegyű) azonosítószám, a könyvek és egyéb monografikus jellegű művek (a részletes listát lásd az Alkalmazási köre szakaszban) nyilvántartására szolgáló nemzetközi szabványos számrendszerhez tartozó kód.

Egy ISBN vonalkódja. A vonalkód reprezentálja a 13 számjegyű ISBN-t (például: ISBN 978-81-7525-766-5). A régi stílusú, 10 számjegyű ISBN 81-7525-766-0 a tetejére, a 13 számjegyű az aljára kerül. Mindkét szám ugyanazt a könyvet jelöli. (2007. január 1. óta a vonalkód fölött is a 13 jegyű ISBN-t kell feltüntetni.)

Története

Az ISBN ötletét W. H. Smith vetette fel először 1965-ben, amikor könyvkereskedését egy számítógépekkel felszerelt raktárépületbe költöztette. 1966-ban készítették elő a Standard Book Numbering (SBN) elnevezésű rendszert, mely így 1967-ben bevezetésre kerülhetett az Egyesült Királyságban.

Az ISO tárgyalásokat kezdett 1968-ban Londonban Dánia, Franciaország, Németország, Írország, Hollandia, Norvégia, Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok és az UNESCO megfigyelői részvételével a brit SBN rendszer nemzetközi bevezetéséről. 1969-ben a berlini és stockholmi ülések során született döntés az ISBN 1970-es nemzetközi bevezetéséről. Az ISBN lett az ISO 2108 szabvány.

Ezt a rendszert használta 2007. január 1-jéig közel 150 ország, amikor az ISBN számjegyeinek számát 10-ről 13-ra emelték.^[2]

ISBN Magyarországon

Magyarország 1974 óta tagja az ISBN rendszernek, országkódja^[3] 963 és – 2010-től – 615.^[4]

Az azonosítót az Országos Széchényi Könyvtárban működő Magyar ISBN Iroda osztja ki. Az új 13 jegyű ISBN bevezetésének részleteiről a Könyvtári Intézet honlapján a Szabványok… pont alatt lehet tájékozódni.

Alkalmazási köre

A következő kiadványok kaphatnak ISBN-t:

• Nyomtatott könyvek, brosúrák;
• Braille kiadványok;
• Térképek;
• Oktatási célú video- és diafilmek, szoftverek;
• Kazettán, CD-n vagy DVD-n kiadott hangoskönyvek;
• Elektronikus kiadványok, akár fizikai hordozón, akár online hozzáféréssel;
• Multimédiás kiadványok, amennyiben a tartalom túlnyomó része szövegalapú.

A következőkre nem szabad ISBN-t kiutalni:

• Időszaki kiadványok egésze^[5] (ezek ISSN-t kaphatnak);
• Hangfelvételek és kották (utóbbiakat ISMN-nel lehet ellátni);
• Maga a szöveges mű mint szellemi termék;^[6]
• Címlap és szöveges tartalom nélküli művészeti nyomatok, képeskönyvek, kifestők;
• Személyes dokumentumok, pl. szakmai önéletrajzok;
• Rövid életű (efemer) nyomtatványok, mint például naplók, naptárak, noteszek, reklám- és hirdetési anyagok, üdvözlőkártyák, képeslapok stb.
• Faliképek, tablók;
• Elektronikus hirdetőtáblák;
• Nem oktatási célú video- és diafilmek, szoftverek;
• Játékok.

Áttekintés

Az ISBN első számcsoportja a GS1 által kinevezett 978 vagy 979 előtag; a második számcsoport a könyv származási országára vagy nyelvére utal, a harmadik a könyvkiadót jelöli, a negyedik a könyv azonosítására, az ötödik (ez csak egy számjegyből áll) az egész számsor matematikai ellenőrzésre szolgál. Az ISBN-ekhez automatikusan hozzárendelhető a hasonlóan szabványos, gépek által leolvasható vonalkód is. (A 979-es előtag 2008-as bevezetése érintette az ISMN rendszerét, amelyek a 979-0 számcsoportba kerültek.)

A könyvsorozatokat és az időszaki kiadványokat ún. ISSN (International Standard Serial Number) számmal azonosítják. Ez kétszer négy, egymástól kötőjellel elválasztott számcsoportból áll, amelyek az ISBN-nel szemben nem bírnak jelentéssel (nem utalnak országra vagy kiadóra).

Az ISBN – és sorozatok esetén az ISSN – feltüntetése a könyvben kötelező, ezek jellemzően a copyright- vagy a kolofonoldalra kerülnek. A mindig nagybetűkkel írandó ISBN/ISSN mozaikszavakat követő számcsoportokat kötőjelek vagy szóközök választják el egymástól.

Egy könyv mindegyik kiadása és változata (kivéve az utánnyomást) egyedi ISBN azonosítót kap. A szám lehet 13 vagy 10 (2007. január 1. előttiek) számjegyű, és az alábbi részekből áll:

1. ha 13 számjegyű ISBN, akkor egy GS1 prefix, 978 vagy 979,
2. a származási ország vagy egy nyelvi területet jelölő kód,
3. a kiadó,
4. a termék száma, és
5. egy ellenőrző karakter.

A különböző részek különböző hosszúságúak lehetnek, kötőjellel elválasztva. A jelenleg érvényes, 2006-ban megjelent ISBN Útmutató^[7] szerint „az ISBN öt számcsoportból áll, melyek közül az elsőnek és az utolsónak a hosszúsága kötött, a középső háromé változó. A számcsoportokat kötőjel választja el egymástól.” (A szóköz is megengedett tagolókarakter.^[8])

Ha a GS1 prefix 978, akkor a második számcsoport 0 vagy 1 az angol anyanyelvű országokban, 2 a francia, 3 a német, 4 a japán, 5 az orosz anyanyelvű országokban stb. Az eredeti SBN-ből hiányzott az országazonosító, de eléírva egy 0-t a 9 számjegyű SBN helyes ISBN kóddá alakul át. Az országmező legfeljebb 5 karakter hosszú lehet, és egy ország több tartományt is kaphat. Példa: Bhután a 99936-os és a 99980-as tartományt is használja.

A kiadó azonosítóját a helyi ISBN ügynökség állapítja meg. A termékszámot vagy maga a kiadó, vagy szintén az ügynökség adja ki. (Magyarországon jelenleg ez utóbbi a gyakoribb.) Nem kötelezhető minden kiadó hogy ISBN azonosítót rendeljen kiadványaihoz - mint például Kína –, mert az ISBN-re vonatkozó szabvány (MSZ ISO 2108:2005) alkalmazása önkéntes, de a legtöbb könyvesbolt csak ISBN azonosítóval ellátott kiadványt hajlandó forgalmazni.

A kiadók kiadói azonosítókat (más néven kérelmezőelemeket) kapnak. Minél rövidebb a kérelmezőelem, annál több karakter marad a kiadványok azonosítására. Így megeshet, hogy egy kisebb kiadó például 5 karakteres értelmezőelemet kap, de csak 1 karakteres termékazonosítót. Ha egy kérelmezőelem betelik, újat lehet igényelni. Ebből következően több különböző azonosító jelölheti ugyanazt a kiadót.

Egyedi ISBN számot kap az alkalmilag megjelent könyv (például a szerzői kiadás). A kérelmezőelem ilyenkor nem a kiadót azonosítja, hanem egy erre a célra fenntartott külön – gyűjtőszámnak nevezett – számblokkból származik.

A 978-963 kezdetű magyar ISBN szerkezete^[7]

Kérelmezőelem-tartomány	Felhasználható ISBN-ek mennyisége
00–19	10 000
200–699	1000
7000–8499	100
85000–89999	10
9000–9999	100

A 978-615 kezdetű magyar ISBN szerkezete^[9]

Kérelmezőelem-tartomány	Felhasználható ISBN-ek mennyisége
00–09	10 000
100–499	1000
5000–7999	100
80000–89999	10

Az ISBN-nel a Wikipédia is automatikusan hivatkozza, és így kereshetővé teszi a könyveket. Például a könyvekről szóló egyik fontos kézikönyv hivatkozása ekképpen készíthető el: Febvre, Lucien – Martin, Henri-Jean: A könyv születése, Osiris, 2005 (ISBN 963-389-831-5). A példában szereplő ISBN első három jegye (963) Magyarországra utal.

Az ellenőrző karakter

Számos irányelv létezik az ellenőrző karakter használatáról az ipar és a könyvtárak között. A kiadók olykor elfelejtik ellenőrizni az általuk kiadott kiadvány ISBN-jének érvényességét, ezzel nehéz helyzetbe hozva a könyvtárakat, könyvesboltokat és az olvasókat.

A legtöbb könyvtár és könyvesbolt a kiadó által helytelenül megadott ISBN-t használja. A Library of Congress (USA nemzeti könyvtára) egy listát tart nyilván a hibás ISBN-nel megjelent könyvekről.

Néhány könyvrendelő rendszer, mint például az Amazon.com, nem kereshető érvénytelen ISBN-nel.

Számítása a 10 számjegyű ISBN esetén

Hivatalos kézikönyvében a Nemzetközi ISBN Ügynökség a 10 számjegyű ISBN ellenőrző karakterét – ami a kód utolsó karaktere – a számjegyek 10-től 2-ig történő súlyozásával számolja. Ez azt jelenti, hogy mind a kilenc számjegyet megszorozzák egy 10 és 2 közötti szorzóval, majd ezek összegét kiegészítik a legkisebb olyan számra, ami maradék nélkül osztható 11-gyel. A kiegészítés lesz az ellenőrző karakter.

A fenti módszerre példa, ha az első kilenc karakter "0-306-40615":

  10×0 + 9×3 + 8×0 + 7×6 + 6×4 + 5×0 + 4×6 + 3×1 + 2×5
=  0  +  27  +  0  +  42 +  24 +  0  +  24 +  3  +  10
= 130
11 legközelebbi többszöröse: 12×11 = 132
132 - 130 = 2

Tehát az ellenőrző karakter a 2, és a teljes számsor az ISBN 0-306-40615-2.

A másik módszer szerint a számjegyeket megszorozzák a számjegy pozíciójával a számsorban (ez egy 1-9 közötti érték), majd ezek összegét elosztják az egész számok halmazán 11-gyel. A maradék lesz az ellenőrző karakter.

A fenti módszerére példa, ha az első kilenc karakter "0-306-40615":

  1×0 + 2×3 + 3×0 + 4×6 + 5×4 + 6×0 + 7×6 + 8×1 + 9×5
=  0  +  6  +  0  +  24 +  20 +  0  +  42 +  8  +  45
= 145
= 13×11 + 2

Tehát az ellenőrző karakter a 2, és a teljes számsor az ISBN 0-306-40615-2.

Mélyebb matematikai magyarázat: látható, hogy a 10 számjegyű ISBN ellenőrző karakterét a számjegyek skaláris szorzataként számoljuk. (1,2,3,4,5,6,7,8,9) × (x,x,x,x,x,x,x,x,x) mod 11 = ellenőrző karakter.

A két leggyakoribb hiba az ISBN használatakor (például gépeléskor vagy íráskor) a hasonló vagy egymás mellett álló számjegyek felcserélése. Mivel a 11 prímszám, az ISBN ellenőrző karakter számítási módszere minden esetben jelzi az említett két hibát. Ha a hiba a kiadónál keletkezik, a könyvet hibás ISBN azonosítóval is kiadhatják.

Számítása a 13 számjegyű ISBN esetén

A Nemzetközi ISBN Ügynökség hivatalos 2005-ös kézikönyve tartalmazza a 2007. január 1-jétől használandó 13 számjegyű ISBN azonosítók ellenőrző karakterének számítási módszerét.

Az ellenőrző karakter számításához először mind a 12 számjegyet (13 karakteres ISBN, kivéve az utolsó ellenőrző karakter) eggyel vagy hárommal kell megszorozni. Ezeknek összege elosztandó 10-zel, mely művelet során egy egész számot, valamint az osztás maradékát kapjuk. Ezt a maradékot kivonva 10-ből áll elő az ellenőrző karakter. Ha 10 az eredmény, akkor 0 használandó.

Például, a 978-0-306-40615-__ számítása:

  9×1 + 7×3 + 8×1 + 0×3 + 3×1 + 0×3 + 6×1 + 4×3 + 0×1 + 6×3 + 1×1 + 5×3
=  9  +  21 +  8  +  0  +  3  +  0  +  6  +  12 +  0  +  18 +  1  +  15
= 93
93 / 10 = 9 maradék 3
10 – 3 = 7

Tehát az ellenőrző karakter a 7, és a teljes számsor az ISBN 978-0-306-40615-7.

A 978-0-356-42615-__ számítása:

  9×1 + 7×3 + 8×1 + 0×3 + 3×1 + 5×3 + 6×1 + 4×3 + 2×1 + 6×3 + 1×1 + 5×3
=  9  +  21 +  8  +  0  +  3  +  15 +  6  +  12 +  2  +  18 +  1  +  15
= 110
110 / 10 = 11 maradék 0
10 – 0 = 10
10 cseréje 0-ra

Tehát az ellenőrző karakter a 0, és a teljes számsor az ISBN 978-0-356-42615-0.

Szemben a 10 számjegyű ISBN-nel, ez a rendszer nem minden esetben képes jelezni a helycserélési hibákat.

Az ISBN és a könyvcenzúra Kínában

Az ISBN-t a könyvcenzúra eszközeként használják a Kínai Népköztársaságban. Minden könyvnek rendelkeznie kellett ISBN-nel, hogy a nyomda kinyomtathassa. Ezeket pedig az állami kiadók rendelték ki. Mindazonáltal, az 1990-es évek óta a cenzúra ezen formája kevésbé hatékonnyá vált, mivel az állami kiadóvállalatok, ahogy az állami támogatásukat megszüntették a többi állami tulajdonban lévő vállalathoz hasonlóan, jelenleg annak adják el az ISBN-eket, aki a legtöbbet kínál érte, a könyv tartalmára való tekintet nélkül.

Kapcsolódó szócikkek

• ISSN
• ISMN