Felsőegerszeg

Felsőegerszeg község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.

Felsőegerszeg
Római katolikus templom (épült: 2000)
Felsőegerszeg címere Felsőegerszeg zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Hegyháti
Jogállás	község
Polgármester	Herke Csaba (független)[1]
Irányítószám	7370
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	124 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	25,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	4,84 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 15′, k. h. 18° 08′46.25, 18.13333333
Felsőegerszeg Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőegerszeg témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A Baranya-csatorna völgye melletti lankák között bújik meg, Sásdtól alig másfél kilométerre délkeletre; a Hegyhát viszonylag kedvező adottságokkal rendelkező kistelepülései közé tartozik. Közigazgatási területének nyugati szélét érinti a 66-os főút is, de központjába csak abból, a 27. kilométere előtt kelet felé leágazva lehet eljutni, a Varga irányába induló 65 189-es, majd északnak fordulva a 65 191-es számú mellékutakon.

Nevének eredete

Neve az égerfa név és a szeglet, zug jelentésű szög összetételéből adódik. A felső előtag megkülönböztető szerepű.

Története

A dombokra Y alakban felkúszó falu már az őskorban is lakott volt, amit késő bronzkori, vaskori feltárt sírok is tanúsítanak. Felsőegerszeg nevét első írásos említésekor Egörszeg néven írták.

A török hódoltság idején többször települt újra. A 18. században székesegyházi birtok volt.

A nagy kiterjedésű erdők irtása növeli a tájék eltartóképességét, lakossága azonban 1870-ben 306, 1941-ben 325, hogy aztán folyamatosan csökkenjen: 1990-ben 216, 2011-ben 129.^[3]

Neve 1904 óta Felsőegerszeg, már akkor a sásdi jegyzőség része.

A két világháború között népkönyvtár, 1946-tól földműves szövetkezet működik a faluban. 1960-ban alakult meg a termelőszövetkezet, amely 1965-ben egyesült a sásdival.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Papp Magdolna Jolán (független)^[4]
• 1994–1998: Papp Magdolna (független)^[5]
• 1998–2002: Papp Magdolna Jolán (független)^[6]
• 2002–2006: Papp Magdolna Jolán (független)^[7]
• 2006–2010: Papp Magdolna Jolán (független)^[8]
• 2010–2014: Papp Magdolna (független)^[9]
• 2014–2019: Papp Magdolna Jolán (független)^[10]
• 2019–2024: Herke Csaba (független)^[11]
• 2024– : Herke Csaba (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	129	123	128	116	108	125	118	124
	2013	2014	2015	2019	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,6%-a magyarnak, 5,8% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (4,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65%, református 0,7%, görög katolikus 0,7%, felekezeten kívüli 20,4% (13,1% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 77,6%-a vallotta magát magyarnak, 4% cigánynak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (20,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,4% volt római katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 13,6% felekezeten kívüli (59,2% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

Oltárkép: "Et resurrexit..." – secco (Matthias Grünewald Feltámadás c. oltárképének (1515) egy részlete nyomán)

• Mária szobor

1997-ben készült, turisztikai látványosságként emlegetik. Egyre gyakrabban látogatnak ide a művészeti élet jeles képviselői, kortárs alkotóművészek. Bocz Gyula szobrászművész carrarai márványból alkotta meg az „Áldott Madonna” alakját.

• Templom

2000-ben, négy hónap alatt, Szonner Ádám (1927–2007) sásdi kanonok munkája és közreműködése nyomán közösségi munkával épült. A templomot Dipl.-Ing. Franz Wesinger németországi építész tervezte. A templom oltárképét („Et resurrexit…” – secco) Sáska Zoltán Attila készítette Matthias Grünewald Feltámadás c. oltárképének (1515) egy részlete alapján.