Gent
város Belgium flamand régiójában, Kelet-Flandria tartomány székhelye From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Gent (ⓘ: ɣ̞ɛn̪t̪; franciául Gand (ⓘ: ɡɑ̃); régiesen Gaunt) város Belgium Flandria régiójában, a Leie folyó két partján; Kelet-Flandria tartomány fővárosa és legnagyobb települése, valamint Brüsszel és Antwerpen után az ország harmadik legnagyobb területű városa.[3] Kikötő- és egyetemváros.
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A Schelde és a Leie folyók találkozásánál alapított település a késő középkorban Észak-Európa egyik legnépesebb és leggazdagabb városa volt; 1300-ban lakosságszáma elérte az ötvenezer főt.
Gent járás a városon kívül Afsnee, Desteldonk, Drongen, Gentbrugge, Ledeberg, Mariakerke, Mendonk, Oostakker, Sint-Amandsberg, Sint-Denijs-Westrem, Sint-Kruis-Winkel, Wondelgem és Zwijnaarde településeket foglalja magában. A 2019-es adatok szerinti 262 219 fős népességével az ország második legnépesebb városa. Az 1205 négyzetkilométeres agglomeráció népessége a 2018-as adatok szerint 560 522, ezzel az ország negyedik legnépesebb körzete.[4][5]
Remove ads
Története
A régészeti leletek alapján a Schelde és Leie folyók térsége már a kőkorszakban is lakott volt.
A történészek többsége szerint a város régi neve (Ganda) az azonos kelta nyelvű szóból származik, melynek jelentése folyók találkozása.[6] Más források szerint az elnevezés Gontia istennő nevéből ered.[7]
A római korból nem maradtak fenn írásos emlékek, de az ásatások eredménye szerint a térség akkor is lakott volt. Amikor a negyedik század végén a frankok megtámadták a térséget, a kelta és latin helyett az óhollandot kezdték használni.
Középkor
Amandus 650 körül kettő apátságot (Szent Péter-apátság és Szent Bávó-apátság) alapított. 800 körül I. Lajos (I. Károly fia) az apátságok élére Einhardot, Károly krónikását nevezte ki. 851-ben és 879-ben a várost megtámadták a vikingek.
A Flamand grófság védelme alatt a 11. századtól a település fejlődésnek indult, és városállammá nőtt. A 13. századra az Alpoktól északra Gent volt Párizs után Európa második legnagyobb városa, megelőzve Kölnt és Moszkvát;[8] a városfalakon belül 50 000–65 000 ember élt.[9][10][11] Ekkor a városképet a harangláb, illetve a Szent Miklós-templom uralták.
A folyók által elárasztott terület ideális volt juhtartásra, melyek gyapjújából ruhák készültek; a középkorban a legtöbb ruhát Gent állította elő.
A Brugge-ból eredő gyapjúipar által a fejlett középkor első ipari zónája Gentben jött létre. A gyapjút Skóciából és Angliából importálták, melynek köszönhetően a térségek jó kapcsolatot ápoltak. A százéves háború hatására az Angliával való kereskedelem visszaesett.
Korai modernkor
A 15. században Flandria a Burgundi Hercegség fennhatósága alatt egyesült. A magas adók felkeléshez, majd 1453-ban a gaverei háborúhoz vezettek, melyben Gent III. Fülöppel szemben vereséget szenvedett. Ebben az időben a Németalföld politikai és társadalmi centruma a Brugge–Gent térség helyett Brüsszel és Antwerpen lett, habár Gent továbbra is fontos szerepet töltött be. Brugge és Gent két felkelést vezetett I. Miksa német-római császár ellen.
V. Károly 1500-ban született Gentben. Az 1539–1540-es felkelés miatt a városi nemességet arra kötelezte, hogy mezítláb, nyakukban kötéllel járuljanak elé. Azóta a gentieket „stroppendragereknek” („kötélhordóknak”) becézik. A Szent Bávó-apátság majdnem egészét lebontották, és helyén erődöt építettek a spanyol királyi seregeknek.
A 16. és 17. századok a nyolcvanéves háború miatt pusztulást hoztak. A háború lezárását követően Gent nemzetközi jelentőségű lett. A francia seregek 1745-ben, az osztrák örökösödési háborúban bevették a várost, majd az aacheni békeszerződést követően visszatértek Ausztriába. A napóleoni háborúkig ez a térség Osztrák-Hollandiaként vált ismertté.
19. század
A 18. és 19. században a térség textilipara újra fejlődésnek indult. Lieven Bauwens az ipari terveket Angliából kicsempészve 1800-ban a kontinentális Európában bemutatta a mechanikus szövőgépet.
Az 1814 karácsonyán megkötött genti egyezmény hivatalosan is lezárta az 1812-es brit-amerikai háborút. A waterlooi csatát követően Gent és Flandria tizenöt évre a Holland Egyesült Királyság fennhatósága alá került. Ebben az időben Gentben egyetem[12] és tengeri kikötő létesült.
A belga szabadságharcot követően Gent egy évtizedre elveszítette kikötőjét, amely a helyi gazdaság összeomlásához vezetett. Gentből származnak a belga szakszervezetek, valamint a belga szocialista mozgalom is.
20. század
Az 1913-as világkiállítás helyszíne Gent volt,[12] Gent-Sint-Pieters vasútállomás ekkor épült. Az első világháborúban az egyetemi oktatás holland, majd a háborút követően francia nyelven zajlott. 1919-ben a város flamandellenes rágalomhadjárat helyszíne volt.
A várost a németek mindkét világháborúban megszállták; az első világháború alatti életet Heinrich Wandt „színpadiasként” jellemezte.[13] Gentet a brit 7. páncélos hadosztály (a „sivatagi patkányok”) és a belga erők 1944. szeptember 6-án, míg az ipari régiót a következő napokban a skót 15. gyalogos hadosztály szabadította fel.
Épületek a Leie folyó mentén
Igazságügyi palota
A bibliai Józsefet ábrázoló, a 15. századi genti életet bemutató festmény
Remove ads
Földrajz
Vizek
A X. században Gentnek vízi összeköttetése volt a Honte (a mai Nyugati-Scheeldt, régiesen még Heidezee-nek is nevezve) folyóval. A Burggravenstroomon keresztüli vízfolyás három ágból állt: Boekhuténál és Assenedénél a Braakmanba, valamint a Durme folyó egy régi ágán a Hontéba ömlött; utóbbi kisebb hajók számára járható volt.
A város a 12. és 13. századi iszaposodás, valamint a Gravejansdijk védőgát megépítése miatt a Braakmannal való kapcsolatát elvesztette, de Assenede és Gent között több vízi útvonalat is kialakítottak; ilyenek a Schipgracht (a 15. századtól Burgervaartstroom), illetve a De Waterganc, amelyet a régi Durme folyó szabályozásával alakítottak ki.
Az 1259 és 1269 között kialakított Lieve volt az Északi-tengerrel létesült első mesterséges víz. Az 1547-ben kiásott Sassevaart a Hontéba ömlött; később eliszaposodott, de 1823-ban kikotorták; ma ez a Gent–Terneuzen-csatorna.
A térség fontos vizei még a Leie folyó, a Gent–Brugge-csatorna, a Ringvaart és a Coupure.
Egy restaurációs projekt keretében az Alsó-Schelde, a Leie és a Schelde folyók találkozásánál kotrást végeztek.[14]
Kerületek
Az 1965-ös és 1977-es összevonásokat követően a város az alábbi kerületekből áll:
- Gent
- Mariakerke
- Drongen
- Wondelgem
- Sint-Amandsberg
- Oostakker
- Desteldonk
- Mendonk
- Sint-Kruis-Winkel
- Ledeberg
- Gentbrugge
- Afsnee
- Sint-Denijs-Westrem
- Zwijnaarde
1775-ben
A kerületek elhelyezkedése
Városrészek
A történelmi, sűrűn lakott belváros Gent kerületben található, körülötte a 19. és 20. századokban létesült, szintén nagy népsűrűségű munkásnegyedek vannak. A történelmi városmagtól délre található a 20. század elején kiépült vasút, körülötte pedig a főutak környékén kialakult peremkerületek fekszenek, melyek növekedésükkel bekebelezték a térség falvait.
Gent városa 25 városrészből áll; a belvárosban ezek a történelmi határokat, míg a külvárosban az azonos nevű kerületek határait követik.[15]
Remove ads
Népesség
Nemzetiségek
A 2020-as népszámlálás[16] szerint a lakosok 35,5%-a bevándorló, 15,3% pedig nem belga állampolgár. Több városrészben (például Dampoort vagy az egyetemi negyed) a bevándorlók vannak többségben. Sleepstraat térségében számos török étterem található.
Lakosságszám
1977-ben jelentős elvándorlás indult a külvárosok irányába. A bevándorlók és a városrehabilitációs programok hatására 1999-ben a népesség újra növekedni kezdett.
- Forrás: Statistics Belgium és Gent városa (1977 óta az összevont Gent része)[18]
- Megjegyzések:
- Meghatározás módja: 1806 és 1970 között: népszámlálás, 1970-től: január 1-jei népességszám
- 1927: Desteldonk, Ertvelde, Evergem, Kluizen, Mendonk, Oostakker, Sint-Kruis-Winkel és Zelzate Genthez csatolása – +8 km2 és 1250 lakos
- 1965: Desteldonk, Mendonk és Sint-Kruis-Winkel, valamint Kluizen, Oostakker, Wachtebeke és Zaffelare egyes részeinek Genthez csatolása – +31,08 km2 és 3250 lakos
- 1977: Afsnee, Drongen, Gentbrugge, Ledeberg, Mariakerke, Oostakker, Sint-Amandsberg, Sint-Denijs-Westrem, Wondelgem és Zwijnaarde Genthez csatolása, valamint területcsere Zwijnaarde és Merelbeke között – +87,34 km2 és 108 952 lakos
- Forrás: Statistics Belgium – Meghatározás módja: 1831 és 1990 között: népszámlálás, 1990-től: január 1-jei népességszám
Vallás
Kereszténység
Gent a Genti főegyházmegye székhelye. A Szent János-templom helyett ma a Szent Bávó-katedrálist használják. A városban számos kolostor, valamint egyházi üzemeltetésű kórház található. Oostakker kedvelt zarándokhely.
1577 és 1584 között a városnak kálvinista vezetése volt.[19] A protestáns egyház székhelye kezdetben a franciák által lerombolt[20] kapucínus kolostor kápolnájában volt, ami ma a Rabot-templom nevet viseli.[21] A templom a protestánsok Kelet-flandriai egyházmegyéjéhez tartozik.
A városban nyolc holland nyelvű evangélikus gyülekezet van, melyek a Flandriai Evangélikus Szövetséghez tartoznak.[22] A kormány az evangélikus gyülekezeti szövetségeket együttesen ARPEE néven tartja nyilván.
Az anglikánok székhelye a Szent János anglikán templom,[21] emellett a tengerészek számára fenntartanak egy missziót. Az anglikán gyülekezet jelenléte 1816-tól bizonyított. A két gyülekezet az Északnyugat-európai főesperességhez tartozik.[23]
Az András apostol-plébánia a Konstantinápolyi Ökumenikus Patriarchátushoz tartozik.[24] Létrehozásában nagy szerepe volt Ignace Peckstadt főpapnak.[25]
Iszlám
A városnak kilenc török, öt marokkói és egy pakisztáni mecsete van.[26] A legrégebbi török szervezet az 1978-ban alapított Genti Török Kulturális Központ (Büyük Cami, ismertebb nevén Nagymecset),[27] amely a Rietstraaton és Ledebergben található két kisebb mecsettel a Diyanet, a török vallási hatóság felügyelete alá tartozik.[28] A Diyanet ellenzéke három mecsetet alapított (Milli Görüş, Aksemsettin Talebe Yurdu, illetve a szúfista Ih-Vak).
A magrebi Nagymecset Belgium egyik legrégebbi mecsete. Dampoortban és Brugse Poortban egy-egy marokkói mecset található.
A város 13,7%-a vallja magát muszlimnak.[29]
Szikhizmus
A 125 családot[30] számláló szikh közösségnek 2015 májusa óta saját temploma (Mata Sahib Kaur) van,[31] amely a Kortrijksepoortstraaton található.[32] Az első világháborúban sok szikh harcolt a városban, de számuk Sukhdev Singh Jalwehra 1985-ös felkelését, illetve az Aranytemplom India általi ostromát követően nőtt jelentősebben.
Judaizmus
A városi zsidó közösség a huszadik században Oroszországból és Lengyelországból tanulási céllal ideköltözött száz főből áll.[33]
Buddhizmus
A Triratna (jelentése: három ékkő – buddha, dharma, szangha) buddhista központot 1996-ban alapította Sangharakshita.[34]
Ateizmus
Gent liberális közösségeit a Geuzenhuis fogja össze,[35] melynek találkozóhelyei a De Geus van Gent, illetve a Humanistisch-Vrijzinnige Vereniging Gent és a Vermeylenfonds székhelyei. A Geuzenhuis a Vrijzinnige Verenigingen szakszervezettel áll kapcsolatban.[36]
A Willems alap székhelye 1868 óta a Vrijdagmarkton található Szabóház. A szervezet 38 alapítójából 31 (köztük első elnöke, Jules de Saint-Genois) is genti származású. A soron következő elnökök Ferdinand Augustijn Snellaert, Prudens Van Duyse és Julius Vuylstek voltak; utóbbi 1862-től antiklerikális irányt vett, emiatt a konzervatívabb tagok kiléptek a szervezetből.
A Vrijdagsmarkton találhatók a Bond Moyson és Ons Huis szocialista szervezetek székhelyei. Egykor a Bond Moyson épületében (Groote Magazijnen) voltak a Maatschappij Vooruit kollektíva üzletei, a találkozókat pedig az Ons Huisban tartották. A földszinten kávézó, az emeleten tárgyalók, könyvtár és táncterem volt. Az épület 1930-ban a Meerseniersstraatra nyíló szárnnyal bővült.
Remove ads
Látnivalók
Gentben több mint 9800 épületet nyilvánítottak a kulturális örökség részévé.[37]
Történelmi belváros
Gent városképét a „három torony” (harangláb, Szent Bávó-katedrális (korábban Szent János-templom) és a Szent Miklós-templom) uralja.[38] A Szent Bávó-katedrálisban található a Jan van Eyck által tervezett genti szárnyas oltár.[39] Az egyetemi könyvtárat (Boekentoren) és annak eredeti bútorzatát az 1930-as években tervezte Henry Van De Velde.[40] A KBC Arteveldetoren irodaépületet 2012-ben adták át,[41] az új városi könyvtár (De Krook) pedig 2017 márciusában nyílt meg.[42]
A Graslei és Korenlei rakpartokon számos történelmi polgári épület (például céhtermek[43] vagy a régi posta)[44] találhatók. Az 1180-ban épült, 1353-ig Flandria grófjának otthonaként szolgáló Gravensteen védelmi rendszere érintetlenül fennmaradt. A később börtönként, majd pamutgyárként is használt épületben ma múzeum működik.[45] A Prinsenhof V. Károly szülőhelye.[46]
A tizennegyedik századi harangláb a világörökség része.[47] A Lakenhal a középkorban a gyapjú- és ruhakereskedelem központja volt.[48] Közelükben található a gót stílusú városháza.[49] A XIII. században épült Geeraard de Duivelsteen ma a levéltár székhelye.[50] Az operaháznak egy 19. századi neoklasszicista épület ad otthont.[51]
A régi városfalakon belül a Rabot városrész tornyai,[52] valamint a Peperbus világítótorony maradtak fenn.[53] Az öt méteres Dulle Griet ágyút a 16. században állították fel;[54] ma a Vrijdagmaarkton (pénteki piac) található. A város legrégebbi piacterei az Oude Vismijn,[55] valamint a középkori Groot Vleeshuis (Nagy húspiac).[56]
A középkorból a Szent Bávó-katedrális[57] és a Szent Miklós-templom[58] mellett két vallási épület (Idősebb Jakab apostol-templom[59] és Mihály arkangyal-templom)Sablon:Íegyzet maradt fenn; utóbbit a 17. században 130 méteres toronnyal bővítették volna, de erre pénzügyi okokból nem került sor.[60] Az Ekkergem városrészben található Szent Márton-templom első említése 941-ből származik.[61] A Szent Anna-templom a 19. században épült.[62]
A Szent Péter- és Szent Bávó-apátságokat a hetedik században alapították. A városban három beginaközösség – Régi Szent Erzsébet, Új Szent Erzsébet és OLV Ter Hooie – jött létre; utóbbi két ház a világörökség része.[63] A Het Pand a 13. században megnyílt domonkos kolostor; ma az egyetem tulajdonában áll.[64]
Temetők
A város északnyugati részén, Mariakerke városrészben található Westerbegraafplaatsban[65] a genti burzsoázia tagjainak monumentális síremlékei találhatók, emellett látványos temetőkerttel rendelkezik.
A Campo Santo művészek temetkezési helye.[66]
Remove ads
Parkok
A város jelentősebb parkjai közé tartozik a Citadelpark, illetve a 210 hektáros Bourgoyen-Ossemeersen Természetvédelmi Terület és a százhektáros Blaarmeersen.
A Levende Leie egyes részei (például a Keuzemeersen és Assels tájvédelmi körzetek) Gent területén találhatók.
Turizmus
Építészet
A város középkori épületeinek többsége fennmaradt és karbantartják. A városmag autómentes zóna. Jelentősebb látnivalók a Szent Bávó-katedrális (és a genti oltár), a harangláb, a Gravensteen kastély, valamint a Graslei rakpart. Az egyetemi aulát, az operaházat és a bíróságot Louis Roelandt tervezte a 19. században.[67] A modern stílusú épületeket (például az egyetemi könyvtár) Henry Van de Velde tervezte.[68]
A beginaközösségek, a harangláb, valamint a szövetgyár világörökségi helyszínek.[69] A Zebrastraaton egy társadalmi kísérlet keretében a lakóépületeket, valamint a kereskedelmi és kulturális létesítményeket is átalakították.[70]
Jelentős kortárs építmény a De Krook városi könyvtár.
Múzeumok
A Szépművészeti Múzeumban[71] mások mellett Hieronymus Bosch és Peter Paul Rubens, a kortárs művészeti múzeumban[72] Joseph Beuys és Andy Warhol, a Design Museum Gentben[73] pedig Victor Horta és Le Corbusier művei vannak kiállítva. Az Alijn család lakóháza[74] korábban beginaközösség volt, ma pedig népművészeti kiállítótér, valamint színház és bábszínház működik benne. A MIAT-ban (iparművészeti múzeum)[75] az 1800-as évekre jellemző műhelyeket és üzleteket alakítottak ki.
A városi múzeum (STAM)[76] a város, valamint lakóinak múltját és jelenét mutatja be.
Éttermek és kulináris hagyományok
A genti és kelet-flandriai pékségek jellemző terméke a mastel nevű bagel, amit Hubertusz-kenyérnek is hívnak, mivel Szent Hubertusz ünnepnapján a mastelt megszentelték abban a hiedelemben, hogy véd a veszettség ellen.[77]
Helyi jellegzetességek még a Leonidas[78] és cuberdon csokoládék, a babelutten cukorkák,[79] valamint a dijonira emlékeztető Tierentyn mustár. Két cuberdonárus 2011 és 2015 közötti viszálya nemzetközi sajtóvisszhangot kapott.[80]
Klasszikus flamand étel a pörkölthöz hasonlító stoofvlees,[81] amihez általában hasábburgonyát és barna trappista sört szolgálnak fel. A nouvelle cuisine stílusban felszolgált waterzooi alapja eredetileg hal, azonban manapság főleg csirkéből készül, mivel a legelfogadottabb elmélet szerint a szennyezett vizek miatt a térség halai kipusztultak.
A világon elsőként Gent vezette be a húsmentes csütörtököt (Donderdag Veggiedag),[82] amikor a tisztviselők, közalkalmazottak és diákok számára vegetáriánus ételeket szolgálnak fel, valamint a vegetáriánus helyeket jelölő térkép is készült. A kampányt a FAO által a húsfogyasztás környezeti hatásait vizsgáló tanulmánya miatt folytatják.
Rendezvények
A város több nagyobb kulturális rendezvény – Gentse Feesten, Genti Nemzetközi Filmfesztivál (és a filmzenei díjátadó), valamint a Genti Flamand Fesztivál – helyszíne. A Flanders Expo területén ötévente rendezik meg a Gentse Floraliën botanikai kiállítást.[83]
A Gentse Feestent 1969 óta évente rendezik meg; a tíznapos esemény 1–1,5 millió látogatót vonz. 2020-ban és 2021-ben a Covid19-pandémia miatt elmaradt, majd 2022-ben folytatódott.
A Flandriai Fesztivál nyitóeseményét (OdeGand City) Gentben tartják, amikor a történelmi belváros különböző pontjain összesen több száz előadó lép fel.[84]
Antwerpen és Gent voltak a 2021-es Kórusvilágjátékok házigazdái.[85] 2024-ben Gent lesz Európa Ifjúsági Fővárosa.[86]
Remove ads
Gazdaság
Gent kikötője a város északi részén a harmadik legnagyobb kikötő Belgiumban. A Ghent-Terneuzen csatornán keresztül lehet bejutni. Ez a holland Terneuzen kikötőhöz közel torkollik a tengerbe. A kikötő, másokkal együtt olyan nagy cégeknek dolgozik mint a Sidmar, a Volvo Autó- és Teherautógyár, a Honda és a Stora Enso. A Genti Egyetem és több kutatásorientált cég helyezkedik el a város központjában és déli részén. Lévén a legnagyobb város Kelet-Flandriában, Gent sok kórházzal, iskolával és vásárlóutcával rendelkezik. Az egyre több turista a munkavállalás fő szegmensét jelenti.
Helyi termékek
A térségben készül a genti keksz,[87] a Tyerentyn mustár[88] és több kézműves sör (például a Gentse Strop) is.[89]
Remove ads
Közlekedés
Közút
- Nemzetközi utak
- Helyi utak
- R4: az E17-be és E40-be torkolló körgyűrű Gent körül
- R40: körgyűrű a városmag körül
2020. január 1-jén az R40-es körgyűrűn belüli területen alacsony kibocsátású zónát jelöltek ki, ahova a leginkább szennyező járművek nem hajthatnak be.[90]
A városban számos P + R parkoló található,[91] a legjelentősebbek az 1-es és 4-es villamosok mentén.[92]
Vasút
- Gent-Sint-Pieters: nemzetközi vasútállomás repülőtéri kapcsolattal
- Gent-Dampoort: az InterCity vonatok indulási helye
- Gentbrugge: megállóhely Sint-Pieters és Dampoort állomások között
- Drongen: állomás Drongen kerületben
- Gent-Zeehaven: állomás a kikötőben
Tömegközlekedés
Gent villamos- és buszvonalait a De Lijn üzemelteti.
- Villamosok
- 1: Flanders Expo – Evergem
- 2: Zwijnaarde Bibliotheek – Melle Leuw
- 4: UZ – Moscou
- Buszok
- 3: Mariakerke – Gentbrugge (korábban trolibusz)
- 5: Van Beverenplein – Nieuw-Gent
- 6: Watersportbaan – Mariakerke
- 8: AZ Sant-Licas – Arteveldepark
- 9: Mariakerke – Gentbrugge
- 17/18: Drongen – Oostakker
- 38/39: Blaarmeersen – Sint Amandsberg
A várost helyközi autóbuszok is érintik, melyek Sint-Pieters, Dampoort, Zuid vagy Rabbot pályaudvarok egyikén állnak meg. A nemzetközi autóbuszok (Eurolines, Megabus, Flixbus) Dampoort pályaudvarról indulnak. A Flibco repülőtéri autóbuszai Sint-Pieters buszpályaudvarra érkeznek.
Kerékpáros közlekedés
Európa városai közül Gentben található a legnagyobb kerékpáros terület: 400 kilométer kerékpárút és hétszáz egyirányú utca, ahova kerékpárral az ellenkező irányból is be szabad hajtani. Itt található az ország első „kerékpáros sugárútja”, ahol az autóknak tilos a bicikliket megelőzniük. 2013-ban egy felmérést követően kerékpártárolókat helyeztek ki, 2017 óta pedig a lámpaciklusok a kerékpárosokat részesítik előnyben. Egy hétvége alatt 80 utca lámpáit hangolták át és 2500 jelzőtáblát cseréltek. A módosítással az autómentes zóna területe több mint kétszeresére nőtt, az autóforgalom pedig a belső körgyűrűre (R40) szorult ki.[93][94]
2010-ben Gent-Sint-Pieters vasútállomás felújításakor tízezer kerékpártárolót alakítottak ki,[95] 2020-ban pedig földalatti garázsok építésébe kezdtek; célul a 17 ezer tárolóhelyet tűzték ki.[96]
Gent Sint-Pieters vasútállomás
Van Hool AG700 autóbusz
Az R4-es körgyűrű
Remove ads
Média
- Újság
- De Gentenaar, az ország második legrégebbi újságja
- Rádió
- ZenFM
- Radio Roeland
- Urgent.fm
Legfelső szintű tartomány
2014 óta a város saját legfelső szintű tartománnyal rendelkezik (.gent).
Sport
A belga labdarúgó-bajnokság első osztályában a várost a KAA Gent képviseli, amely 2015-ben országos bajnok lett. A KRC Gent a labdarúgó-bajnokság negyedosztályában játszik. Az 1920. évi nyári olimpiai játékok egyik focimeccsét Gentben rendezték.[97]
A hatnapos Zesdaagse Vlaanderen-Gent kerékpárversenyt évente a Kuipke velodrómban rendezik meg. Az országúti kerékpárversenyek nyitóeseményét (Omloop Het Nieuwsblad) Gentben tartják.[98] A Gent–Wevelgem versenyt ma Deinzében rendezik meg.[99]
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség éves versenyének helyszíne a Flamand Sportaréna, ahol Hisám el-Gerúzs kétszeres olimpiai bajnok az 1997-es mérföldfutáson 3:48,45-ös időrekordot állított fel.[100] Az arénában rendezték meg a 2015-ös Davis-kupa Belgium és az Egyesült Királyság közötti teniszdöntőjét.[101]
Remove ads
Nevezetes személyek és csoportok
- V. Károly német-római császár, Gent szülötte
- XVIII. Lajos francia király, a száznapos uralom alatt Gentben töltötte száműzetését
- Adolphe Quetelet, matematikus és statisztikus
- Alexander Agricola, zeneszerző
- Bradley Wiggins, kerékpárversenyző
- Cédric Van Branteghem, atléta
- Charles John Seghers, jezsuita lelkész és misszionárius
- Charlotte Adigéry, belga-karibi zenész
- Charlotte de Witte, lemezlovas és producer
- Cornelius Canis, zeneszerző, az V. Károly-kápolna zenei igazgatója
- Corneille Heymans, Nobel-díjas fiziológus
- Daniël Heinsius, reneszánsz tudós
- Albrecht François Lieven és Juliaan Joseph, festők
- Emma De Vigne, festő
- Frans Ackerman, flamand politikus és katonai vezető
- Frans de Potter, író
- Frans Rens, író
- Gabriel Ríos, zenész
- Gaelle Mys, tornász
- Gaspar de Crayer, festő
- Genti Henrik, középkori teológus
- Genti János lancasteri herceg, III. Eduárd fia
- Gerard Mortier, operaigazgató
- Geo Verbanck, szobrász
- Gustave Van de Woestijne, festő
- Hippolyte Metdepenningen, politikus és ügyvéd
- Hugo van der Goes, festő
- Jacob Obrecht, zeneszerző
- Jacob van Artevelde, politikus
- Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság korábbi elnöke
- Jan Frans Willems, író
- Jan van Eyck, festő
- Joseph Guislain, orvos
- Josse Boutmy, orgonista és zeneszerző
- Karel van de Woestijne, író
- Kevin De Bruyne, labdarúgó
- Leo Hendrik Baekeland, a bakelit feltalálója
- Marthe Boël, feminista
- Maurice Maeterlinck, drámaíró és költő
- Patrick Sercu, kerékpárversenyző
- Paul de Vigne, szobrász
- Pedro de Gante, misszionárius
- Pierre Louÿs, költő
- Suzanne Lilar, dráma- és regényíró
- Szent Bávó, a város védőszentje
- Szent Livinus, mártír
- Soulwax, rockegyüttes
- Tiesj Benoot, kerékpárversenyző
- Victor Horta, építész
- Willy De Clercq, politikus
- Xavier Henry, kosárlabdázó
Remove ads
Testvérvárosai
2021-ben Kanazavát kivéve minden korábbi testvérvárossal megszakították a kapcsolatot.[102] Korábbi testvértelepülések:
Melle, Németország
Mohammedia, Marokkó
Nottingham, Egyesült Királyság
Saint-Raphaël (Var), Franciaország
Tallinn, Észtország- Wiesbaden, Németország
A nemzetközi önkormányzati együttműködés keretében Gent további egy várossal tart fenn kapcsolatot:
Mangaung, Dél-afrikai Köztársaság
Egyéb
A Galaxis útikalauz stopposoknak című regényben Gent mint sértés szerepel – a Zaphod u Ghent és Belgium mint a legförtelmesebb szitokszó a galaxisban.
Jegyzetek
Fordítás
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads