Gelénes

Gelénes község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.

Gelénes
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Vásárosnaményi
Jogállás	község
Polgármester	Fülöp Károly (független)[1]
Irányítószám	4935
Körzethívószám	45
Népesség
Teljes népesség	520 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	28,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	20,55 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 12′, k. h. 22° 27′48.2, 22.45
Gelénes Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Gelénes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gelénes témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Faluház

Fekvése

A vármegye északkeleti szélétől nem messze, a Beregi-Tiszaháton fekszik, a Mic- és a Csaroda-patak közelében, néhány kilométerre az ukrán határtól.

Természeti értékei: Bockereki-erdő, Báb-tava.

A szomszédos települések: észak felől Barabás, kelet felől Beregdaróc, dél felől Csaroda, délnyugat felől Tákos és Vásárosnamény (Gergelyiugornya), nyugat felől pedig Vámosatya.

Megközelítése

Csak közúton érhető el, Barabás és Csaroda felől a 4124-es, Vámosatya és Beregdaróc felől a 4122-es út köti össze.

Autóbusszal 26 kilométerre van Vásárosnaménytól.

Története

Gelénes nevét az oklevelek 1301-ben említették először Gelienus néven.

A település a Gutkeled nemzetség birtoka volt.

1301-ben Daróci István fia János a birtok keleti felét rokonának Pál fia Lőrincnek adta hitbér, jegyajándék és leánynegyed fejében. 1321-ben részeket szerzett még itt a család tagjai közül Detricus fia Mátyás, valamint Pál fia beregi ispán is, aki a birtok keleti felét is megvette Balkányi Lőrinc unokáitól. 1334-ben papja 3 gs. pápai tizedet fizetett.

Az 1400-as években a településnek földtöltéssel megerősített vára is volt, mely ekkor Upor László tulajdonában volt. 1474-ben Hunyadi Mátyás parancsára a vármegye a várat leromboltatta.

1524-re azonban Perényi János tulajdonában volt. 1567-ben a tatárok elpusztították a várat és a falut is. 1611-ben a Várdai család fiú ágának kihalta után leányági örökségként Melith Péter birtoka lett.

1658-ban a Barkóczy családé volt.

A 18. században több család is birtokosa volt; így a Jósa, Bárczay, Péchy családok is.

1900-ban 766 lakos élt itt, 115 házban.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	569	567	574	607	516	525	520
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 14% cigánynak, 0,2% németnek, 0,4% ukránnak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 2,7%, református 84,8%, görögkatolikus 2,3%, felekezeten kívüli 0,2% (10% nem válaszolt).^[4]

2022-ben a lakosság 85,9%-a vallotta magát magyarnak, 8,7% cigánynak, 1,6% ukránnak, 0,4% németnek, 0,2% bolgárnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,5% volt római katolikus, 62,2% református, 2,5% görög katolikus, 1,4% felekezeten kívüli (31% nem válaszolt).^[5]

Közélete

Polgármesterei

1990-'94	1994-'98	1998-'02	2002-'06	2006-'10	2010-'14	2014-'19	2019-'24	2024-
Baksa Gyuláné			Fülöp Károly
–			–

Bővebben: Polgármester-választások Gelénesen

A polgármester-választások főbb adatai

Év	Jelöltek száma	Részvétel	Megválasztott polgármester			Szavazat		Forrás
			név	szervezet		db	érv.%
1990	(nincs adat)		Baksa Gyuláné		–	(nincs adat)		[6]
1994	4	85%	Baksa Gyuláné		–	187	47%	[7]
1998	1	51%	Baksa Gyuláné		–	307	100%	[8]
2002	2	77%	Fülöp Károly		–	228	62%	[9]
2006	3	85%	Fülöp Károly		–	335	80%	[10]
2010	1	58%	Fülöp Károly		–	251	100%	[11]
2014	1	51%	Fülöp Károly		–	227	100%	[12]
2019	2	66%	Fülöp Károly		–	199	59%	[13]
2024	2	65,92%	Fülöp Károly		–	189	65,63%	[1]

Nevezetességei

• Református templom

Források

• Borovszky Samu, Györffy György.