Genf

Genf (franciául: Genève, kiejtése^ⓘ, németül: Genf, olaszul: Ginevra) a második legnagyobb népességű város Svájcban (Zürich után), Genf kanton fővárosa.

Genf
a város panorámája a Szent Péter-katedrális tornyából
Genf címere Genf zászlaja
Közigazgatás
Ország	Svájc
Kanton	Genf kanton
Gépkocsijel	GE
Polgármester	Christina Kitsos
Irányítószám	1200
Körzethívószám	(41) 32
Népesség
Teljes népesség	206 635 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	11,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	375 m
Terület	15.86 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 12′, k. h. 6° 09′46.2, 6.15
Genf weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Genf témájú médiaállományokat.

A 21. század elején (2002) a város lakosságának kb. 44%-a külföldi származású.

Fekvése

A Genfi-tó partján, a Rhône folyó kifolyásánál fekszik. Lyontól 150 km távolságra van. A várost három hegylánc övezi, északnyugati irányból a Jura-hegység fő vonulata, délről a Vuache hegy, délkeleti irányból pedig a Salève hegység.

Éghajlata

Genf–Cointrin (magasság: 412 méter, átlagok: 1981–2010 , extrém: 1901–től) éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	17,3	20,6	24,9	27,5	33,8	36,5	39,7	37,6	34,8	27,3	23,2	20,8	39,7
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	4,5	6,3	11,2	14,9	19,7	23,5	26,5	25,8	20,9	15,4	8,8	5,3	15,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−1,3	−1,0	1,6	4,8	9,1	12,3	14,4	14,0	10,8	7,4	2,4	0,1	6,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−19,9	−20,0	−13,3	−5,2	−2,2	1,3	3,0	4,9	0,2	−4,7	−10,9	−17,0	−20,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	76	68	70	72	84	92	79	82	100	105	88	90	1006
Havi napsütéses órák száma	59	88	154	177	197	235	263	237	185	117	66	49	1827
Forrás: MeteoSwiss[2] , KNMI[3][4]

Története

Az ókorban egy kelta törzs, az allobroxok megerősített határvárosa volt Genava néven. Julius Caesar is járt erre a gall háború során. A népvándorlás során a burgundiak fővárosa lett 443-ban, 534-ben a frank birodalomhoz csatolták. A középkorban (kb. 400-tól) a genfi püspökök uralták. A polgárság elégedetlensége hozzájárult a reformáció térhódításához. Kálvin János 1536-ban érkezett először a városba, ekkor kiáltották ki a város függetlenségét. Kálvinnak időlegesen távoznia kellett, ám visszatérése után Genf a kálvinizmus központja lett. A várost egy ideig a „protestáns Róma”-ként emlegették. Kálvin 1559-ben alapította meg akadémiáját. A jakobinus diktatúra Genfre is átterjedt, a város 1798-tól 1814-ig Franciaországhoz tartozott. A bécsi kongresszus idején csatlakozott a Svájci Államszövetséghez.

Az első világháború után Svájc semlegessége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy itt működött a Népszövetség (az ENSZ elődje) 1920 és 1939 között. A második világháború befejezése után számos ENSZ szervezet és nem kormányközi nemzetközi szervezet székhelye.

Nemzetközi szervezetek székhelye

Nem kormányközi nemzetközi szervezetek

Az ENSZ főépülete Genfben

• Nemzetközi Vöröskereszt és Nemzetközi Vörös Félhold
• CERN, a nagy európai részecskefizikai kutatóközpont
• Európai Műsorsugárzók Uniója

ENSZ szervezetek

• az ENSZ európai központja (az egykori Népszövetség épületeiben)
• UNHCR, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága
• WHO, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete
• WTO, az ENSZ Kereskedelmi Világszervezete
• WIPO, az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete
• ITU, a Nemzetközi Távközlési Unió
• ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet

A svájci óragyártás egyik központja

Patek Philippe szalon, Rue du Rhône, Genf

Genfben van évszázadok óta számos világhírű óragyár központja, a nevezetesebbek:

• Vacheron Constantin (1755 óta)
• Baume & Mercier (1830 óta)
• Mathey-Tissot
• Buccellati
• Cartier
• Jaeger-Le Coultre
• Patek Philippe – óramúzeumot is fenntart
• Piaget
• Audemars Piguet
• Franck Muller
• Pierre Kunz
• De Grisogono
• European Company Watch
• Girard-Perregaux
• Robergé
• F.P. Journe
• Sbarro – Franco Sbarro autótervező óragyártó vállalkozása
• Daneil JeanRichard
• Roger Dubois
• Parmigiani
• Van Cleef & Arpels

Látnivalók

Botanikus kert

Virágóra

• Genfi-tó
• Jet d'Eau, 140 méter magasra felszökő szökőkút a tavon
• A reformáció emlékműve (Kálvin és három társa szoborcsoportja, mellette – többek között – Bocskai István szobra
• Erzsébet császárné és királyné szobra és emléktáblája az ellene elkövetett merénylet színhelyén
• Bartók Béla szobra – a városban lakó magyarok kezdeményezésére állították
• Botanikus kert (Jardin botanique)

Híres genfiek

• Kálvin János (1509–1564) keresztény tudós, reformátor, a kálvinizmus névadója
• Jacques Godefroy (1587–1652), jogász és politikus

• ifj. Friedrich Spanheim(wd) (1632–1701), német-holland kálvinista teológus
• Jean-Étienne Liotard (1702–1789) rokokó festő
• Jean-Jacques Rousseau (1712–1778) filozófus, a felvilágosodás nagy alakja
• Charles Bonnet (1720–1793), tudós
• Jacques Necker (1732–1804), francia pénzügyminiszter
• Horace-Bénédict de Saussure (1740–1799), tudós
• Albert Gallatin (1761–1849), amerikai politikus
• Jacques-Laurent Agasse (1767–1849), festő
• Charles-Gaspard de la Rive (1770–1834), fizikus
• Antoine-Elisée Cherbuliez (1797–1869), svájci liberális nemzetgazda
• Rodolphe Töpffer (1799–1846), grafikus

• Auguste Arthur de la Rive (1801–1873), fizikus
• François Diday (1802–1877) festő
• Barthélemy Menn (1815–1893) festő
• Henri Dunant (1828–1910), a Vöröskereszt megalapítója
• Élie Ducommun (1833–1906), író, szerkesztő, fordító, békeaktivista
• Édouard Sayous (1842–1898), esszéíró, történész, teológus
• Ferdinand de Saussure (1857–1913) nyelvész, a strukturalizmus atyja
• Émilie Gourd (1879–1946), női jogharcos
• Ernest Bloch (1880–1959), zeneszerző
• Michel Simon (1895–1975), színész
• Jean Piaget (1896–1980) pszichológus, az episztemológia atyja
• Pierre Jeanneret (1896–1967), építész

• Raymond Passello (1905–1987), labdarúgó
• Frank Séchehaye (1907–1982), labdarúgó és autóversenyző
• Albert Guinchard (1914–1971), labdarúgó
• Vico Torriani (1920–1998), énekes
• Claude Goretta (1929–2019), rendező
• Alain Tanner (1929–2022), rendező
• Alain Menu (* 1963), autóversenyző
• Emmanuel Pahud (* 1970), zenész
• Marc Rosset (* 1970), teniszező
• Emmanuelle Gagliardi (* 1976), teniszezőnő
• Joël Dicker (* 1985), író
• Philippe Senderos (* 1985), labdarúgó
• Romain Grosjean (* 1986), autóversenyző
• Reto Ziegler (* 1986), labdarúgó
• Edoardo Mortara (* 1987), autóversenyző
• Kat Graham (* 1989), színésznő, énekesnő
• Benoît Schwarz (* 1991), curlingjátékos
• Denis Zakaria (* 1996), labdarúgó
• Dereck Kutesa (* 1997), labdarúgó
• Jérémy Guillemenot (* 1998), labdarúgó
• Anthony Racioppi (* 1998), labdarúgó

• Zeki Amdouni (* 2000), labdarúgó
• Alexis Antunes (* 2000), labdarúgó

Testvértelepülések

Henry Moore egy szobra Genfben

• Buenos Aires Argentína (1991)
• Párizs Franciaország (2002)

Múzeumok

• Petit Palais (modern képzőművészeti gyűjtemény)
• A Nemzetközi Vöröskereszt Múzeuma
• Ariana Múzeum (iparművészeti gyűjtemény)
• Maison Tavel (művészeti gyűjtemény gótikus lakóházban)
• Jean-Jacques Rousseau szülőháza

Magyar vonatkozások

Erzsébet királyné szobra Genfben

• A Reformáció emlékművénél a szobrok között megtalálhatjuk Bocskai István szobrát.
• Itt halt meg 1912-ben Török Aurél orvos, az MTA tagja.
• Itt élt Liszt Ferenc 1835 és 1836 között, teret is neveztek el róla.^[5]
• Itt gyilkolták meg Erzsébet magyar királynét 1898-ban
• Itt halt meg Apponyi Albert gróf (1846–1933) magyar politikus.
• Itt dolgozott a magyar származású Bogsch Árpád. 1973 és 1997 között a Szellemi Tulajdon Világszervezete főigazgatója volt.
• Itt halt meg Aggteleky Béla magyar katonatiszt, 1977-ben.