GeoNames

A GeoNames felhasználók által is szerkeszthető, a Creative Commons Nevezd meg! licence alatt közzétett földrajzi adatbázis, amely 2005-ben indult.^[1]

Az adatok területi lefedettsége 2006-ban

A szolgáltatás nem azonos az Amerikai Egyesült Államok szövetségi kormánya által üzemeltetett GEOnet Names Serverrel, de használ onnan származó adatokat is.^[2]

Adatbázis

Az adatbázisban a több mint 11,8 millió elemhez kapcsolódóan huszonötmillió földrajzi név szerepel. Az elemek kilenc osztályba, ezeken belül pedig 645 alkategóriába vannak sorolva; a bejegyzések a különféle nyelvű elnevezéseken kívül a földrajzi koordinátát, a tengerszint feletti magasságot, a közigazgatási egységet és az irányítószámokat is tartalmazzák. A koordináták a World Geodetic System 1984-es szabványa szerint vannak megadva.

Az adatok a webfelületen és letölthető adatbázis formájában is ingyenesen elérhetőek.^[3]

Felület

Az adatok különféle nyilvános forrásokból származnak, amit a felhasználók wikifelület használatával javíthatnak és bővíthetnek.^[4]

Szemantikusweb-integráció

A GeoNames-elemek egy stabil URI által biztosított webes erőforrásként jelennek meg, amely hozzáférést biztosít a webes felülethez, vagy a GeoNames-ontológiát használó RDF-leíráshoz.^[5] Az ontológia a tulajdonságokat a WOL, a kategóriákat pedig a SKOS nyelvvel írja le. Az RDF-leírásokban hivatkozott Wikipédia-cikkek URL-címén keresztül a GeoNames-adatok összekapcsolódnak a DBpedia-adatokkal és más kapcsolt RDF-adatokkal.

Megbízhatóság

Más crowdsourcing platformokhoz hasonlóan a GeoNamesen is közzétehető hamis információ, amely a ritkán látogatott elemeknél hosszabb ideig is észrevétlen maradhat. Dirk Ahlers szerint a pontatlanságok az alábbi kategóriákba eshetnek: a koordináták szemcsézettségének csökkenése (pl. egyes esetekben a csonkítás és az alacsony felbontású geokódolás miatt), helytelen funkciókódok, közel azonos helyek, valamint a kijelölt országon kívüli helyek elhelyezése. E pontatlanságok manuális javítása (az adatbázis mérete miatt) fárasztó és hibakockázatos, és szakértőket igényelhet.

A szakirodalomban kevés megoldás található az automatikus javításra. Singh és Rafiei ezek hatékonyságát vizsgálta; a határinformáció kiszámítása segíthet a rossz szülőobjektum (tartomány, ország) alá helyezés kiszűrésében. A tanulmány szerint a kilencven százalékos pontossággal végrehajtott automatikus áthelyezések húsz százalékkal javíthatják az adatbázis megbízhatóságát.