Hárs József

Hárs József (Sopron, 1925. október 17. – Sopron, 2016. december 3.) helytörténész.

Hárs József
Született	1925. október 17. Sopron
Elhunyt	2016. december 3. (91 évesen) Sopron
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	helytörténész levéltáros
Kitüntetései	Pro Urbe díj
weboldal
Sablon Wikidata Segítség

Apja, Hárs György^[1] építészmérnökként az Esterházy-hitbizomány központjában dolgozott az akkori Eszterházán (ma Fertőd). 1927-ben elköltöztek Sopronba, ahol haláláig élt és dolgozott.

Élete

1943-ban érettségizett a Széchenyi István Gimnáziumban.

1956-ban nősült meg, felesége 1994-ben meghalt.

A II. világháború utolsó hónapjaiban a soproni építőiparosok munkaközösségében dolgozott. 1948-tól a tervezőirodában kapott munkalehetőséget. Innen 35 évi szolgálat után 1985-ben ment nyugdíjba.

A helytörténettel akkor került kapcsolatba, amikor 1955-ben a levéltárban megszervezték a város 1848-tól 1948-ig terjedő történetét feldolgozni hivatott bizottságot. Az Építőbank működésével és 1901-ben történt csődjével foglalkozó munkája volt az első, amely a Soproni Szemlében megjelent (1961). Több tanulmánya vagy rövidebb írása közül fontosabbak: az idegenforgalom történetével foglalkozó (négy részben, 1966—1967), a Sopront ért bombatámadások leírása eredeti amerikai források felhasználásával (1994 és 1995), a Soproni Ünnepi Hetek előzményeit tárgyaló dolgozatai (1984, 1985).

1974-től olvasószerkesztője a Soproni Szemlének, majd technikai szerkesztője, s az Alapítvány és a folyóirat titkára 1998-ig.

A nyolcvanas évektől kezdve részt vett különböző pályázatokon. Évről évre rendszeresen beadta pályamunkáit a Győr-Moson-Sopron megyei Szülőföldünk pályázatra, ahol többször kapott első díjat. A Fotóművészek Szövetségének megírta Sopron, illetve Sopron megye fotótörténetét, majd országos pályázaton a Fabricius család krónikájával (1980), Egy építészmérnök pályakezdését feldolgozó családtörténetével kapott elismerést.

Összesen 32 pályamunkája^[2] készült el főként Sopron helytörténete témában 1984-2016 között.

Az Irodalomtörténeti Társaság felvette tagjai sorába, és második díjjal jutalmazta a Magyar irodalmi művek fordításai a két világháború közötti Oedenburger Zeitungban^[3] c. munkájáért (megjelent a Soproni Szemlében 1988-ban).

A Néprajzi Múzeum pályázatán IV. díjat kapott a dr. Nagy Emilnek, Bethlen igazságügy-miniszterének deportálásából 1951—1953 között Kőtelekről írott leveleit tartalmazó munkájáért. Nagy Emil anyai nagyapja volt.

1993-ban megkapta a Sopron Kultúrájáért c. kitüntetést, 2002-ben pedig a Pro Urbe Sopron-díjat.

Alapító tagja volt a Soproni Helytörténészek Baráti Körének.

2001-től több könyvet is írt, illetve társszerzőként működött közre. Ezek közül fontosabbak a Fertőrákos - Száz magyar falu könyvesháza^[4] és a Soproni Olvasókönyv (válogatás a soproni német nyelvű sajtóból 1856–1921).^[5]

Az írásai nagy részét tartalmazza a Hárs József emlékére létrehozott honlap.^[6]

2010-ben megkapta a A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést.