Széchenyi István Gimnázium (Sopron)

A Berzsenyi jobb

Széchenyi István Gimnázium
Alapítva	1868
Névadó	Széchenyi István
Hely	Magyarország, Sopron
Típus	gimnázium
OM-azonosító	030694
Cím	Templom u. 26.
Elhelyezkedése
Széchenyi István Gimnázium Pozíció Sopron belvárosa térképén
é. sz. 47° 41′ 03″, k. h. 16° 35′ 13″47.6841676, 16.5870673
A Széchenyi István Gimnázium weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Széchenyi István Gimnázium témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a soproni gimnáziumról szól. Hasonló címmel lásd még: Széchenyi István Gimnázium (egyértelműsítő lap).

A gimnázium rövid története

A soproni főreáliskola az 1890-es években (Hauser Károly festménye)

Pályafutását katolikus alreáliskolaként kezdte 1857-ben, de még egy évtized sem telik el, midőn felekezet nélküli főreáliskolává válik. Az államosítása az intézménynek 1872-ben történt meg.

Az első világháború alatt hadikórházként működött. A háborút lezáró trianoni béke – mely Sopront Ausztriának juttatta – hatására az iskola teljes felszerelését Győrbe szállították. A váratlanul jött népszavazás eredményeként Sopron azonban megmaradt magyarnak – ennek ellenére az iskola felszerelését mindmáig nem szolgáltatták vissza teljesen.

A legnagyobb magyar nevét Vass József közoktatási miniszter vetette fel a főreáliskolával, 1922-ben. 1930-ban reálgimnázium lett, öt évre rá pedig már gimnázium.

A II. világháború alatt ismét hadikórház szerepét látta el, de a háború végezetével ismét beindult az oktatás. 1990-ig még többször jelleget váltott az intézmény (volt fiúgimnázium, postaforgalmi szakközépiskola), akkor azonban négy- és hatosztályos gimnáziummá vált.

Sopron város egyik legnagyobb beruházásának számított az a 2006-ban hozott döntés, mely a gimnázium teljes körű felújítását rendelte el. A felújított intézmény ünnepélyes átadására 2007. november 23-án került sor.

A gimnázium igazgatói

• Tauber Sal. Ferenc (1850–1855)
• Rách Sal. Ferenc (1855–1858)
• Gartner Ferenc (1858–1859)
• Hodich Ferenc (1859–1867)
• Geronnai-Kossow Albert (1867–1868)
• Fuchs Pál (1868–1870)
• Ulber Mátyás (1870–1872)
• Salamin Leó (1872–1897)
• Dr. Wallner Ignác (1897–1914)
• Rodt Lajos (1914–1919)
• Lauringer Ernő (1919–1941)
• Dr. Gábor Géza (1941–1945)
• Dr. Martonos Lajos (1945–1950)
• Zagyva Imre (1950–1951)
• Lajos József (1951–1954)
• Földi Lőrinc (1954–1964)
• Höfle József (1964–1970)
• Tóth Ferenc (1970–1976)
• Gombás Vilmos (1976–1981)
• Palotai György (1981–1991)
• Szakál Péter (1991–2001)
• Szabó Miklós (2001–2017)
• Farkas Gábor (2017-)

Híres széchenyisek

Tanárok

• Ákos Ernő, festő
• Bella Lajos, földrajz–történelem szakos tanár, régész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
• Dér Zoltán, fizikus
• Lang Ágota, fizika-informatika-matematika tanár^[1]
• Légrádi Imre, matematika–fizika szakos tanár
• Machovich Viktor gimnáziumi franciatanár.
• Poór Attila, fizikus
• Salamin Leó, fizikus
• Soproni Horváth József festő

Diákok

• Csapody Miklós politikus
• Éder Krisztián énekes
• Eperjes Károly Kossuth-díjas színművész
• Graf Zoltán állatorvos
• Hien (Nguyễn Thanh Hiền) énekes
• Horváth Patrícia válogatott vízilabdázó
• Járóka Lívia politikus
• Kévés György
• Kiss Tamás (építész)
• Kováts Adél színművész
• Németh György bányamérnök, ny. vezérigazgató
• Móra Terézia, művésznevén Terézia Mora író
• Rátz László tanár
• Rákosi Mátyás politikus
• Roisz Vilmos festőművész
• Soproni József zeneszerző
• Szájer József politikus
• Vendl Aladár geológus^[2]
• Walter Dezső korábbi polgármester