Hevesaranyos

Hevesaranyos község Heves vármegye Egri járásában.

Hevesaranyos
Római katolikus templom
Hevesaranyos címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Heves
Járás	Egri
Jogállás	Község
Polgármester	Hossó Imre Sándor (független)[1]
Irányítószám	3322
Körzethívószám	36
Népesség
Teljes népesség	578 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	34,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	17,02 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 00′ 43″, k. h. 20° 14′ 06″48.012, 20.235
Hevesaranyos Pozíció Heves vármegye térképén
Hevesaranyos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hevesaranyos témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A Mátra és a Bükk határán, az Ózd-Egercsehi medencében fekszik, a vármegyeszékhely Egertől 20 kilométerre északnyugatra. Településszerkezete U alakú, az U két szárát képező falurészek a Laskó-patakba torkolló Aranyos-patak két ága mentén jöttek létre. Belterülete 153, külterülete 1549 hektár, lakossága alig több mint 600 fő.

Egyik legnagyobb előnye a természeti szépsége. Területe a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet része. A településen nincs jelentősebb szennyezésű ipari tevékenység, a közúti forgalom is csekély.

Megközelítése

Hivatalosan már megszűnt a falu zsáktelepülési jellege, de a 2414-es útból kiágazó 24 125-ös számú mellékúton, még csak Bátor központján keresztül érhető el aszfaltozott úton, a Bükkszék felé vezető útszakasz (bár már azt is közúttá nyilvánították), szilárd burkolatot még nem kapott.^[3] Határszélét délen érinti a 2413-as út is.

Története

Nevét 1295-ben említették először terra Anaras névalakban. 1479-ben már az egri káptalan birtoka volt, s ez a birtokjog 1945-ig fennállt. 1658 körül a helybeli jobbágyok szűkös határuk kiegészítése céljából bérbe vették a Bükkszenterzsébethez tartozó Pósváralja puszta határát Gagybátori László földbirtokostól.

1689­-ben a lakók súlyos fuvarterhekre kötelez­tettek, s ezért a szolgabírótól való félel­mükben elhagyták a falut és a környékbeli erdőkbe menekültek, azonban rövidesen újra benépesült a település, 1696-ban 6 jobbágy lakott a faluban.

1707-ben Rétety Ferenc egri várparancs­nok foglalta el Pósváralját az aranyosiak­tól, akiknek panaszára Rákóczi fejedelem eltiltotta Réteyt a birtokháborítástól.

A községhez tartozó Butaj-puszta neve 1295-ben fordult elő terra Buthey alakban. Lakóinak száma 1786-ban 419, 1860-ban 680 fő. 1945 után a falu főleg kelet felé, Butaj irányába terjeszkedett.

1950. október 22-én önálló tanácsot választottak Hevesaranyoson. A pétervásárai járáshoz tartozott, melynek megszűnésével 1966-ban az egri járáshoz csatolták.

1972-­ben Bátor Községi Közös Tanács néven és székhellyel Bátor és Hevesaranyos társközségek lettek.

1984. január 1-jétől társközségével Eger városkörnyéki községe.

Az 1990-es választások után a község ismét önálló lett. Az 1994. évi választáson független polgármestert választottak a 7 tagú független testület élére. 1998-tól 3 fős Cigány Kisebbségi Önkormányzat működik.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Király György (független)^[4]
• 1994–1998: Király György (független)^[5]
• 1998–2002: Király György (független)^[6]
• 2002–2006: Király György (független)^[7]
• 2006–2010: Dorkó Csaba (független)^[8]
• 2010–2014: Dorkó Csaba (független)^[9]
• 2014–2019: Dorkó Csaba (független)^[10]
• 2019–2024: Hossó Sándor (független)^[11]
• 2024– : Hossó Sándor (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	602	593	600	567	577	585	578
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 66%-a magyar, 34%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,4%-a magyarnak, 34,9% cigánynak, 0,2% németnek, 0,8% románnak, 0,6% szlováknak mondta magát (5,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,9%, református 2,1%, felekezeten kívüli 7,8% (13,9% nem nyilatkozott).^[13]

2022-ben a lakosság 84,4%-a vallotta magát magyarnak, 23,9% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% románnak, 0,2% görögnek, 0,2% szerbnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,6% volt római katolikus, 0,7% református, 3,3% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 4,7% felekezeten kívüli (47% nem válaszolt).^[14]

Nevezetességei

A falu közepén álló egytornyos, késő barokk templomot Keresztelő Szent János születése tiszteletére emelték (1829–1832). 1832-ben szentelték fel, kegyura az egri káptalan volt. A templom előtt álló keresztet Sipos Márton állíttatta fel 1841-ben.

Az általános iskola falán első és második világháborús emléktábla őrzi az elesett hősök emlékét.

2001-ben a millennium jegyében emlékparkot avattak emlékoszloppal a templom előtti téren. Ezen alkalomra készült el a címer és a községzászló.