Hidas

Hidas (németül: Hidasch^[3]) község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban, Bonyhád és Mecseknádasd között.

Ez a szócikk a Baranya vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Hidas (egyértelműsítő lap).

Hidas
Kossuth utca, evangélikus templom
Hidas címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Pécsváradi
Jogállás	község
Polgármester	Berg Csaba (független)[1]
Irányítószám	7696
Körzethívószám	72
Testvér­települései	Lista Bretten Hidasnémeti
Népesség
Teljes népesség	1827 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	106,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	19,06 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 15′ 23″, k. h. 18° 29′ 30″46.2564, 18.491788888889
Hidas Pozíció Baranya vármegye térképén
Hidas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hidas témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Baranya vármegye északkeleti szélén helyezkedik el, északi szomszédja, Bonyhád város már Tolna vármegyében található.

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 6-os főút, amely a belterülete közelében halad el; főutcája a főút régi nyomvonala, mely ma már alsóbbrendű útként az 5605-ös útszámozást viseli. Külterületeit érinti a főúttól Szászváron át Kaposszekcsőig vezető 6534-es út, sőt északi határszélén Majos főutcája, a 6529-es út is.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonala érinti, közös állomása van Bonyháddal, Hidas-Bonyhád vasútállomás néven. Az állomás Nagymányok megállóhely és Cikó megállóhely között található, közúti megközelítését a 6-os főút és a 6534-es út kereszteződésében, az ellenkező irányban kiágazó 65 362-es számú mellékút biztosítja.

Nevének eredete

A település nevét a település melletti Völgységi-patakon átívelő hídjáról kapta.

Története

Hidas és környéke már a csiszolt kőkorszakban lakott volt. Később kelták, majd rómaiak éltek itt. A honfoglalás után pedig Ete telepedett le itt.

A település nevét az 1333–1335 évi pápai tizedlajstrom említette először Hydus néven. A 14. század végén a pécsi püspök volt Hidas birtokosa.

1541-ben a falu török megszállás alá került, lakosai ekkor a közeli erdőkben kerestek menedéket. Az 1551. évi török adóösszeíráskor csupán öt házat írtak össze a faluban, tiszta magyar lakosokkal. 1564-ben a település birtokosa a pécsi püspök volt.

1686 októberében szabadult fel a török megszállás alól Baranya és Tolna vármegye, s egyúttal Hidas is. 1695-ben, kilenc évvel később az összeíráskor a faluban még mindig csak négy magyar családot találtak.

A törökök kiűzése után a megfogyatkozott magyar lakosság közé ortodox vallású szerbek telepedtek le, a Ráchidas nevű részen, majd a 18. század első éveiben katolikus délszlávok is megtelepedtek itt, de az évszázad végén el is hagyták a falut. 1720 és 1750 között helyükre Württembergből, Hessenből és Elzász-Lotaringiából származó németek települtek ide. A három nemzetség a falu három külön részén élt.

A második világháború után, több más környékbeli településhez hasonlóan a német nemzetiségű lakosokat itt is pár nap leforgása alatt, erőszakkal kitelepítették és helyükre református vallású bukovinai székelyeket telepítettek. Az aktus főszervezője a ma is ellentmondásos megítélésű Bodor György székely származású jogász, önjelölt kormánybiztos volt.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Vajda Péterné (független)^[4]
• 1994–1998: Vajda Péterné (független)^[5]
• 1998–2002: Vajda Péterné (független)^[6]
• 2002–2006: Vajda Péterné (független)^[7]
• 2006–2010: Dr. Szelle Tibor (független)^[8]
• 2010–2014: Berg Csaba (független)^[9]
• 2014–2019: Berg Csaba (független)^[10]
• 2019–2024: Berg Csaba (független)^[11]
• 2024– : Berg Csaba (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	2092	2065	2046	2035	1990	1920	1834	1827
	2013	2014	2015	2019	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben lakosságának 7,2%-a németnek vallotta magát, 2,8%-a cigánynak.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,2%-a magyarnak, 3,7% cigánynak, 7,6% németnek mondta magát (16,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,8%, református 22%, evangélikus 5,2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 4,7% (30,8% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 91,7%-a vallotta magát magyarnak, 6,3% németnek, 3,5% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szerbnek, horvátnak, lengyelnek és szlováknak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29% volt római katolikus, 18,8% református, 4,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 6,8% felekezeten kívüli (37,9% nem válaszolt).^[13]

Nevezetességei

Kossuth utca, katolikus templom

• Kajdacsy-kastély, más néven Kardoss-kastély (1820 körül, klasszicista)
• Katolikus templom (1784, copf)
• Evangélikus templom (1793, késő barokk)
• Tájház
• Református templom (2008)

Ismert személyek

• Itt született és itteni birtokán is halt meg vaszkai és kardosfalvai, illetve kardosvaszkai Kardos Kálmán (névváltozata Kardoss, Hidas, 1839. június 5. – Hidas, 1916. június 1.) ügyvéd, főispán, országgyűlési képviselő.
• Itt élt 1945-től haláláig Adorján Imre (1884–1971) csíki földbirtokos, erdélyi közéleti szereplő, lapszerkesztő, magyarországi országgyűlési képviselő.