Homoknád

A homoknád (Ammophila arenaria vagy Calamagrostis arenaria) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj.

Homoknád
A természetes élőhelyén
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Egyszikűek (Liliopsida) Csoport: Commelinidae Rend: Perjevirágúak (Poales) Család: Perjefélék (Poaceae) Alcsalád: Perjeformák (Pooideae) Nemzetség- csoport: Poeae Alnemzetség- csoport: Agrostidinae Nemzetség: Ammophila / Calamagrostis Faj: A. arenaria / C. arenaria
Tudományos név
Ammophila arenaria / Calamagrostis arenaria (L.) Link / (L.) Roth
Szinonimák
Szinonimák Ammophila arenaria (L.) Link Ammophila arenaria var. arundinacea Husn. Ammophila arundinacea Host Arundo arenaria L. Calamagrostis arenaria subsp. arundinacea Banfi, Galasso & Bartolucci Phalaris ammophila Link Phalaris maritima Nutt. Psamma arenaria (L.) Roem. & Schult. Ammophila arenaria subsp. australis (Mabille) M.Laínz Ammophila littoralis (P.Beauv.) Rothm. Ammophila pallida (C.Presl) Fritsch Arundo littoralis Steud. Diarrhena littoralis (P.Beauv.) Raspail Psamma australis Mabille Psamma littoralis P.Beauv. Psamma pallida C.Presl
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Homoknád témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Homoknád témájú médiaállományokat és Homoknád témájú kategóriát.

Az Ammophila nemzetség típusfaja. Egyes rendszerezők a nádtippanok (Calamagrostis) közé sorolják Calamagrostis arenaria (L.) Roth név alatt.^[1]

Származása, előterjedése

Európában a tengerpartokon nő a Brit-szigetektől és Norvégiától egészen Törökországig és Romániáig. Az egész Mediterráneumban, tehát Észak-Afrikában és a Közel-Kelet nyugati részén is őshonos. Ausztráliába, Új-Zélandra és az Amerikai Egyesült Államokba, főleg Hawaiira betelepítették; az USA Csendes-óceáni partvidékén a 20. század elején, a futóhomok megkötésére. A Dél-afrikai Köztársaságban, Ausztráliában, Izraelben, az USA-ban és Európa egyes részein a homoknádat termesztik is.

Alfajai

• Ammophila arenaria subsp. arenaria = Calamagrostis arenaria subsp. arenaria
• Ammophila arenaria subsp. australis (Mabille) M.Laínz, Comun. I. N. L. A. , Sér. Recurs. Nat. 2: 22 (1974) = Calamagrostis arenaria subsp. australis (Mabille) Asch. & Graebn.

Megjelenése, felépítése

Erőteljes, 60-120 centiméter magas, fehéres- vagy szürkészöld, tömötten bokros évelő növény. A homokban messze elkúszó gyöktörzséből felálló sarjak a felszín alatt különböző mélységben gyökereznek. A szárcsomókon elágaznak, gyökereket bocsátanak a homokba, és ezzel tömött, dús zsombékokat hoznak létre sok meddő hajtással. A virágzó föld feletti sarjak 3 levelűek. Vörösbarna, bordázott levélhüvelyeik szorosan záródnak és 3 centiméter hosszt elérő, két hasábú nyelvecskében folytatódnak. A merev, ferdén felfelé álló, 30-50 centiméter hosszú és 5 centiméter széles levéllemez sárgászöld.

Életmódja, termőhelye

A tengerparti homokdűnék és homokos partok lakója. A szél által mozgatott, tápanyagokat, többnyire sót is tartalmazó futóhomokon nő. A homok megkötésére telepítik. Az USA Oregon, Washington és Kalifornia államaiban a partvidék azon részein, ahol terjedését nem korlátozták erőteljesen, kivadult és inváziós fajjá vált, terjedésével veszélyeztetve olyan őshonos fajokat, alfajokat, mint:

• az ezüstös mézontófű (Phacelia argentea),
• a siuslaw-i szőrösnyakú tigrisbogár (Cicindela hirticollis ssp. siuslawensis) és
• a havasi bíbic (Charadrius nivosus).^[2]

Június–július között virágzik.

Képek

• 
  A növény
• 
• 
  kivirágozva
• 
• 
  Virágai közelről
• 
  Termései
• 
  Levele
• 
  A természetes
• 
  élőhelyén
• 
  Rajzok a növényről
• 
• 
  Ahogyan terjed