Huszti Péter

Huszti Péter, eredeti neve Hendel Péter (Budapest, 1944. május 4. –) Magyar Corvin-lánccal és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, színiakadémiai rektor, színigazgató, rendező, a Színház és Filmművészeti Egyetem doktora, professor emeritus, a Magyar Művészeti Akadémia Professzori Felterjesztések Bizottságának tagja,^[4] érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok társulatának örökös tagja.

Nem tévesztendő össze a következővel: Huszthy Péter.

Huszti Péter
Stekovics Gáspár felvétele
Született	Hendel Péter 1944. május 4. (81 éves)[1] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar[3]
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Piros Ildikó Dőry Virág
Gyermekei	Huszti Ádám Huszti Gergely
Foglalkozása	színész
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1966)
Kitüntetései	Lista SZOT-díj (1972) Jászai Mari-díj (1974) Kossuth-díj (1978) Magyarország Érdemes Művésze díj (1983) Erzsébet-díj (1990) Apáczai Csere János-díj (2002) Hevesi Sándor-díj (2003) Magyarország Kiváló Művésze díj (2004) Kálmán Imre-emlékplakett (2006) a Nemzet Művésze (2014) Madách Imre-díj (2017) Magyar Corvin-lánc (2018) Bessenyei Ferenc Művészeti Díj (2019) A Magyar Filmakadémia életműdíja (2022)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1964–
Híres szerepei	Peer Gynt Henrik Ibsen: Peer Gynt Szervét Mihály Sütő András: Csillag a máglyán Jago William Shakespeare: Othello Létai Géza Őrjárat az égen
A Színház- és Filmművészeti Főiskola rektora
Hivatali idő 1994 – 2001
Előd	Babarczy László
Utód	Székely Gábor
IMDb PORT.hu MTMT
A Wikimédia Commons tartalmaz Huszti Péter témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

Szülei Hendel László és Holló Gizella voltak.^[5] Édesapja jogászember volt, aki nagyon kedvelte a zenét, és több vidéki színház zenekarának is tagja volt, így Huszti Péter már gyermekkorában magába szívhatta a művészetek, a színház szeretetét. Édesanyja MÁV-tisztviselőként dolgozott és^[6] a szülők korai válása után nehéz sorban, szegénységben, nevelte fel őt és a nővérét. Kisgyermekként a Lórántffy Zsuzsanna Általános Iskolába járt, az érettségit 1962-ben tette le a budapesti Rákóczi Ferenc Gimnáziumban.^[7]

A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1966-ban végezte el Várkonyi Zoltán osztályában. (Várkonyi még gimnazista korában figyelt fel Husztira egy iskolai rendezvényen, ő tanácsolta később a felvételinél korábbi teljesítményét látva, hogy rendező helyett inkább színész legyen.)^[8] Ádám Ottó hívására a Madách Színházhoz szerződött, melynek 2007-ig volt a tagja. Ezen időszak alatt több mint 70 prózai darabot játszott, kedvencei és legnagyobb kihívásai a Shakespeare színdarabok voltak. A színdarabokat külföldi turnékra is elvitték, Salzburg, Szentpétervár, Moszkva, Varsó színházaiban is nagy sikert arattak.

A játék mellett a tanítás is élete részévé vált, 1974-ben lett a Színház- és Filmművészeti Főiskola, majd 1982-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára. 1988 és 2010 között a színész főtanszak vezetőjeként dolgozott. 1989–1994 között a Madách Kamara művészeti vezetője volt, de közben a filmszerepek is megtalálták. Több mint 100 tévé- és játékfilm szereplője volt, neves filmje volt például a Várkonyi Zoltán által 1976-ban rendezett nagy sikerű „Fekete gyémántok”. Az Őrjárat az égen című, a Magyar Néphadsereg életét bemutató négyrészes filmsorozat pedig általános ismertséget hozott számára. 1994–2001 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora volt. Akkoriban több nemzetközi fesztivál megrendezése is a nevéhez fűződött: 1992-ben Madách: Az ember tragédiája, 1994-ben Molnár Ferenc színháza, 1996-ban, Shakespeare: A művészképzés nemzetközi nyelve és 1998-ban, Híd a közös színjátszáshoz címmel. A fesztiválok, valamint magas szintű vezetői pozíciói révén erős kapcsolatok születtek külföldi egyetemek színész tanszakaival, úgymint, a virginiai, texasi, tennessee-i, minnesotai, valamint európai városok (London, Cardiff, Helsinki, Párizs, Lipcse stb.) drámaképző intézeteivel.

1999-ben DLA fokozatot szerzett, majd a Színház- és Filmművészeti egyetem professor emeritusa lett.^[9] 2002-ben Görgey Gábor, az akkori kultuszminiszter kinevezte a Nemzeti Színház igazgatójává, s bár szakmailag rátermett volt, a feladat politikai tartalma miatt nem töltötte ki mandátumát; egy hét után lemondott.^[10]

2003 óta a Soproni Petőfi Színház színésze, majd 2007-től művészeti tanácsadója 2012-ig.^[11] 2008-tól a Turay Ida Színház társulatának tagja, egyik rendezője.

Családja

Nős, két gyermek édesapja, első felesége Dőry Virág színésznő volt, fiuk Ádám (1966). Második felesége Piros Ildikó Kossuth-díjas színművésznő, akivel egy közös gyermekük van Gergely (1976).^[12]

Szerepeiből

• Ibsen: Peer Gynt (Peer Gynt)
• Shakespeare:
  • Hamlet (Hamlet, Polonius)
  • Othello (Jago)
  • Lóvá tett lovagok (Don Armando)
  • Vízkereszt, vagy amit akartok (Böffen Tóbiás)
  • Lear király (Lear király)
  • A makrancos hölgy (Petruchio)
  • Szentivánéji álom (Demetrius)
  • Troilus és Cressida (Hector)
• Hubay Miklós – Vas István – Ránki György: Egy szerelem három éjszakája (Viktor)
• Rostand: Cyrano de Bergerac (Cyrano)
• Csehov: Három nővér (Versinyin)
  • Ványa bácsi (Asztrov)
  • Sirály (Trepljov)
• Szomory: II. Lajos (II. Lajos)
• Sütő: Csillag a máglyán (Szervét Mihály)
• Shaw:
  • Pygmalion (Higgins)
  • Sosem lehet tudni (Valentine, fogorvos, Walter a főpincér)
  • Olyan szép, hogy nem is lehet igaz (Aubrey, a betörő)
• Madách: Az ember tragédiája (Lucifer, az Úr)
• Háy: Isten, császár, paraszt (Zsigmond)
• Topor: A bolond (Aaron Levinsky)
• Szabó Magda:
  • A csata (IV. Béla)
  • A meráni fiú (IV. Béla)
  • Az érseki palota mennyezete (Sigmund)
  • Édes fiaim (Joe Keller)
• Molnár Ferenc:
  • A testőr (színész)
  • Az ördög (az ördög)
  • Az üvegcipő (Sipos)
• Clark: Mégis, kinek az élete (Ken Harisson, a beteg)
• Slade: Válás Kaliforniában (Michael)
• Miller:
• Greene–Havergal: Utazások nénikémmel (Henry Pulling)
• Molnár–Kocsák–Miklós: A vörös malom (Magister)
• Scribe: Egy pohár víz (Bolingbroke herceg)
• Joseph Stein–Jerry Bock–Sheldon Harnick: Hegedűs a háztetőn (Tevje)
• Müller Péter–Tolcsvay László–Müller Péter Sziámi: Isten pénze (Ebenézer Scrooge)
• Makszim Gorkij:
  • Éjjeli menedékhely (Vaszka Pepel)
  • Kispolgárok (Tyetyerev)
• Zerkovitz Béla–Szilágyi László: Csókos asszony (Báró Tarpataky)

Rendezései

Szerző	Darab	Színház	Bemutató	Forrás
Noël Coward	Alkonyi dal	Madách Színház	1983. március 23.
Arthur Miller	Alku	Madách Színház	2000. március 10.
Vajda Katalin	Anconai szerelmesek	Turay Ida Színház	2013. március 22.
Molnár Ferenc	A doktor úr	Turay Ida Színház	2011. április 30.
Wesker	A királynő katonái	Madách Színház	1984. április 27.
Békés Pál	A női partőrség szeme láttára	Madách Színház	1987. február 6.
Paul von Schönthan-Franz von Schönthan	A szabin nők elrablása	Madách Színház	1992. május 8.
Paul von Schönthan-Franz von Schönthan	A szabin nők elrablása	Turay Ida Színház	2008. május 10.
Paul von Schönthan-Franz von Schönthan	A szabin nők elrablása	Soproni Petőfi Színház	2008. szeptember 20.
Williams	A vágy villamosa	Ódry Színpad	1992. január 10.
Shakespeare	A windsori víg nők	Ódry Színpad	1987. október 2.
Coward	Forgószínpad	Madách Színház	2002. május 18.
Zemlényi Zoltán-Mészöly Gábor	Hoppárézimi!	Madách Színház	1990. november 9.
Jerome Kilty	Kedves hazug	Szentendrei Nyár 1981. Miniatűr Színház a Nosztalgia Kávéház	1981. július 29.
Kilty	Kedves hazug	Madách Színház	1984. november 2.
Görgey Gábor	Komámasszony, hol a stukker?	Turay Ida Színház	2009. április 11.
Dale Wasserman	La Mancha lovagja	Soproni Petőfi Színház	2010. december 18.
Colin Higgins	Maude és Harold	Madách Színház	1986. április 25.
Alan Ayckbourn	Mese habbal	Madách Színház	1996. május 24.
Karp	Örömszülők	Madách Színház	1997. június 20.
Williams	Üvegfigurák	Madách Színház	2001. március 10.
John Patrick	Teaház az augusztusi holdhoz	Ódry Színpad	1983. november 18.
John Patrick	Teaház az augusztusi holdhoz	Madách Színház	1990. december 31.
Reginald Rose	Tizenkét dühös ember	Ódry Színpad	1980. március 21.
Molnár Ferenc	Az üvegcipő	József Attila Színház	2017. február 25.	[13]
Görgey Gábor	Komámasszony, hol a stukker?	József Attila Színház	2014. december 13.

Filmjei

Játékfilmek

• A kőszívű ember fiai (1964)
• És akkor a pasas… (1966)
• Harlekin szerelmese (1966)
• Apa–Egy hit naplója (1966)
• Változó felhőzet (1966)
• Lássátok feleim! (1967)
• Fiúk a térről (1967)
• Imposztorok (1969)
• Az alvilág professzora (1969)
• Gyula vitéz télen-nyáron (1970)
• A gyilkos a házban van (1970)
• Szerelmi álmok 1-2. (1970)
• Szerelmesfilm (1970) – Bálint Karcsi
• Csárdáskirálynő (1971)
• Fuss, hogy utolérjenek! (1972)
• Harminckét nevem volt (1972)
• Utazás Jakabbal (1972)
• Csínom Palkó (1973)
• Ártatlan gyilkosok (1973)
• Ámokfutás (1974)
• A királylány zsámolya (1976)
• Fekete gyémántok 1-2. (1977)
• Csillag a máglyán (1978)
• Naplemente délben (1980)
• Az élet muzsikája - Kálmán Imre (1984)
• Alibi (1993)

Tévéfilmek

• Szentivánéji álom (1967)
• Két nap júliusban (1968)
• Bors 1-15. (1968)
• A sofőr visszatér (1968)
• A kormányzó (1968)
• Az ember tragédiája (1969)
• Őrjárat az égen 1-4. (1970)
• A fejedelem (1970)
• Kisasszonyok a magasban (1970)
• Rózsa Sándor 1-6. (1971)
• A gyáva (1971)
• Asszonyok mesélik (1971)
• A tetovált nő (1971)
• Peer Gynt (1971)
• A vasrács (1971)
• Az ördög cimborája (1973)
• Csehov: Sirály (1973)
• Sosem lehet tudni (1974)
• Aranyborjú (1974)
• Ámokfutás (1974)
• Örökzöld fehérben és feketében (1974)
• Utas és holdvilág (1974)
• Krémes (1974)
• Othello (1975)
• Gellérthegyi álmok (1975)
• Forduljon Psmithhez (1975)
• Az áruló (1975)
• A szélhámos (1975)
• A szerző persze őrült (1976)
• Hungária Kávéház (1976)
• Peer Gynt (1977)
• Kézről kézre (1977)
• A két Bolyai (1978)
• Bolondok bálja (1978)
• Bodnárné (1978)
• Dániel (1979-tévésorozat)
• Spanyol Izabella (1979)
• A meráni fiú (1980)
• Lóvátett lovagok (1980)
• A különc (1980)
• A farkas (1980)
• Krétarajz - Szép Ernőről (1980)
• A bolond lány (1980)
• Hamlet (1981)
• Három nővér (1981)
• Pygmalion (1982)
• Csendélet (1983)
• Ványa bácsi (1984)
• Villámfénynél (1986)
• Gaudiopolis – In memoriam Sztehlo Gábor (1989)
• A nagy varázslat (1989)
• Tiszazug (1991)
• Lear király (1992)
• A pesti legionárius (1994)
• Manyika halhatatlansága (1996)
• Pompadour bikiniben (1998)
• A Nagyúr - gróf Bánffy Miklós (2001)
• Kávéház (2001)
• Rejtélyes viszonyok (2002)
• A légópincétől a bányalóig (2002)

Díjai, elismerései

• SZOT-díj (1972)
• Jászai Mari-díj (1974)
• Kossuth-díj (1978)
• Érdemes művész (1983)
• Erzsébet-díj (1990)
• Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1999)
• Apáczai Csere János-díj (2002)
• Hevesi Sándor-díj (2003)
• Kiváló művész (2004)
• MTA Pázmány Péter felsőoktatási díj (2006)
• Prima díj (2006)
• Kálmán Imre-emlékplakett (2006)
• Selmeczi Roland-emlékgyűrű (2010)^[14]
• Vastaps-díj (2013)^[15]
• Tolnay Klári-emlékérem (2014)^[16]
• A Magyar Érdemrend középkeresztje (2014)^[17]
• A Nemzet Művésze (2014)
• Hegyvidék díszpolgára (2016)^[18]
• Madách-díj (2017)^[19]
• Magyar Corvin-lánc (2018)
• Bessenyei Ferenc-díj (2019)^[20]
• A Magyar Filmakadémia életműdíja (2022)

Kötetei

• Királyok az alagútban; Szépirodalmi, Bp., 1986
• Emlék-próba; Welcome, Bp., 1995
• …sárból, napsugárból… Szerepek, játszótársak, történetek; Európa, Bp., 2004
• Kik vagytok, hé!; Ulpius-ház, Bp., 2009
• Fontos, hogy az ember haza tudjon menni. Huszti Péter színművész; szerk. Trunkos Ildikó, Hajba Ferenc; Gondolat, Bp., 2012 (Vinnivaló)
• Srác a kakasülőn; Helikon, Bp., 2015
• Férfikor hajnalán; Helikon, Bp., 2017
• Köszönöm, Prospero!; Helikon, Bp., 2020

Könyvek róla

• Gajdó Tamás: Huszti Péter, MMA Kiadó, Bp. (2023)