IV. Szenuszert

IV. Szenuszert (uralkodói nevén Szenoferibré) az ókori Egyiptom egyik fáraója volt, aki Thébában uralkodott a második átmeneti kor idején. Kronológiai helyzete bizonytalan, még az is vitatott, melyik dinasztiához tartozott.

IV. Szenuszert
előd egyiptomi fáraó utód XIII., XVI. vagy XVII. dinasztia
IV. Szenuszert karnaki kolosszusa[2]
Uralkodása	i. e. 17. század vége, 16. eleje
Prenomen	s-nfr-ỉb-rˁ Szenoferibré
Nomen	s(ỉ)-n-wsr.t Szenuszert
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Szenuszert témájú médiaállományokat.

Helye a kronológiában

Jürgen von Beckerath szerint IV. Szenuszert a XIII. dinasztia végéhez tartozott,^[3][4] Kim Ryholt a XVI. dinasztiához sorolja,^[5] Norbert Dautzenberg felvetése szerint a XVII. dinasztia végéhez tartozott. Dautzenberg arra alapozza feltételezését, hogy szerinte a torinói királylista 11. oszlopának 4. sora Szenuszertet említi.

Szintén neki tulajdonítja a medamudi templom egyik kapuján látható graffitót, ami egy Szenuszert nevű királyt említ, mert a kapu díszítésére a XVII. dinasztia elejéhez tartozó I. Szobekemszaf uralkodása alatt került sor.^[6] Ryholt mindkét felvetést elutasítja; egyrészt felhívja rá a figyelmet, hogy a torinói papirusz 11.4 bejegyzése nem felel meg Szenuszert nevének, másodsorban megjegyzi, hogy a medamudi templom kapuja III. Szenuszert alatt épült, így a graffito inkább rá utalhat, mintsem IV. Szenuszertre.

Von Beckerath szerint elődje egy ismeretlen uralkodó volt, utódja VI. Montuhotep; az új kronológia szerint elődje VI. Montuhotep, utódja Upuautemszaf.^[7]

Említései

IV. Szenuszertet említi a karnaki királylista, uralkodói nevén, Szenofer[…]réként. Legfontosabb kortárs említése 2,75 méter magas, rózsaszín gránitból készült szobra, melyet Georges Legrain fedezett fel 1901-ben Karnakban, és ma a kairói Egyiptomi Múzeumban található (CG 42026),^[8] Egyéb említései közé tartoznak egy kőtömb El-Todból és egy sztélé jobb felső sarka, melyet szintén Legrain fedezett fel Karnakban 1907-ben, és melyen IV. Szenuszert első uralkodási éve semu évszaka 2. havának 1. napját említik.^[9][5] Stilisztikai alapon az ő uralkodására datálnak egy edfui ajtókeretet és egy fejsze pengéjét, melyen a Szenuszert név áll,^[5] utóbbit azonban egyesek I. Szenuszertnek tulajdonítják.^[10]

Név, titulatúra

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.

Hórusz-név		wḥm-ˁnḫ Wehemanh[9] „Az újjászülető”
Nebti-név		s-ˁnḫ-t3.wỉ Szanhtaui[9][11] „Aki élteti a Két Földet”
Arany Hórusz-név		nfr-ḫˁ.w Noferhau[9][11] „Tökéletes megjelenésű”
Felső‑  és Alsó‑Egyiptom királya		s-nfr-ỉb-rˁ Szenoferibré[9][11] „Aki megörvendezteti Ré szívét”
Ré fia		s(ỉ)-n-wsr.t Szenuszert[9] „Uszert embere”