Fáraók listája
Wikimédia-listaszócikk From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Az ókori Egyiptom fáraóinak listáját összeállítani nem könnyű feladat. Ennek oka, hogy nem ismert az ókorból egyetlen olyan kézirat vagy felirat sem, amely a kezdetektől (Kr. e. 3000 előtt) az utolsó fáraóig, XV. Ptolemaiosz haláláig (Kr. e. 30) valamennyi fáraó neve szerepelne. Bár egyes korszakokra nézve léteznek különböző listák (Torinói királylista, Abüdoszi királylista) ezek azonban gyakran sérültek, töredékesek, és egymástól többé-kevésbé eltérnek mind a fáraók nevét, mind uralkodási idejüket tekintve – nem beszélve arról, hogy a későbbi korok uralkodóira nézve természetesen hallgatnak. Egyes görög történetírók is említenek több fáraót, ők azonban még a fentebbi listáknál is pontatlanabbaknak tekinthetők. Kivétel lehetett a Kr. e. 4. század táján, tehát kevéssel az utolsó fáraók ideje előtt élt Manethón egyiptomi pap, aki Egyiptom történetét Aigüptiaká című művében rendszerezve dolgozta fel. Sajnálatos módon az Aigüptiaká mára már elveszett, de egyes részleteit későbbi (ókori és középkori) görög tudósok (Iosephus Flavius, Eusebios, Geórgiosz Szünkellosz, Julius Africanus) kivonatolták, átmentették az utókorra, mivel az ő idejükben még ismert volt az eredeti forrás. Mindezeket ismerve a fáraók listájának megszerkesztése rendkívül bonyulult feladatnak tekinthető, mert a számos töredékes forrás együttes figyelembevételével lehet csak megalkotni – pontatlanul.

Az uralkodási idők pontos hosszának megkapása után lehet más időpontokkal, más országok uralkodólistáinak közös adataival összehangolni a fáraók listáját. Mivel ilyen időpontok évszámra pontosan csak a késői (Kr. e. 6. század után) állnak rendelkezésre, az időben visszafelé haladva az évszámok egyre pontatlanabbak, ezért a különböző kronológiai kézikönyvek / Egyiptom történetek rendre változtatják adataikat az újabb kutatások figyelembe vételével. Így kijelenthető, hogy az úgynevezett újbirodalom (Kr. e. 16. századtól) előtti legtöbb évszám csak becslés. (Ahol külön nincs jelölve, minden évszám a keresztény időszámítás előtt értendő.)
Remove ads
A lista szakaszolása
Manethón nyomán az egyiptomi fáraók listáját 30 dinasztiára szokás felosztani, ezt a későbbi kutatások még korai (Alsó- és Felső Egyiptom egyesítése előtti), és Manethón utáni dinasztiákkal szokták kiegészíteni.
Emellett bevezetésre került különböző történelmi kutatások alapján az Óbirodalom, a Középbirodalom, és az Újbirodalom, valamint a Későkor kifejezése is, köztük úgynevezett Átmeneti korokkal. Jelenleg a következő besorolás van használatban:
- Korai időszak (i. e. 3200 körül – i. e. 2686, Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítése előtti idők, illetve az I–II. dinasztia)
- Óbirodalom (i. e. 2686 – i. e. 2181, III–VI. dinasztia)
- Első átmeneti kor (i. e. 2181 – i. e. 1991, VII–XI. dinasztia)
- Középbirodalom (i. e. 1991 – i. e. 1803, XII. dinasztia)
- Második átmeneti kor (i. e. 1803 – i. e. 1550, XIII–XVII. dinasztia)
- Újbirodalom (i. e. 1550 – i. e. 1077, XVIII–XX. dinasztia)
- Harmadik átmeneti kor (i. e. 1077 – i. e. 732, XXI–XXIII. dinasztia)
- Későkor (i. e. 732 – i. e. 30, XXIV–XXXIII. dinasztia)
Remove ads
Korai időszak
Ebbe az időbe tartozik az egyesítés előtti idő, amikor Alsó- és Felső-Egyiptomot még külön kormányozták, valamint az első és a második dinasztia.
Felső-Egyiptom („0.” dinasztia)
Az itt következő lista feltehetőleg nem teljes, a dátumok legalább másfél évszázados hibahatárral értendők. Székhelyük Nehen városa volt.
Alsó-Egyiptom
Az itt következő lista valószínűleg nem teljes, a palermói kő hét nevet tartalmaz, akiket alsó-egyiptomi uralkodókként azonosítottak. Az uralkodók székhelye Per Uadzset városa. Az alábbi I. dinasztiával egyidőben uralkodhattak.
I. dinasztia (i. e. 3100 – i. e. 2890)
Az uralkodási dátumok a kronológia jelen állása szerint ±100 év hibahatárral értendők. Székhelyük eleinte talán Nehen, később Thini városa, a görög Thisz.
II. dinasztia (i. e. 2890 – i. e. 2686)
A dátumok ±100 év hibahatárral értendők. Székhely Thini (Thisz).
Remove ads
Óbirodalom (i. e. 2686 – i. e. 2181)
Az óbirodalom a 3. évezredben az az időszak, amikor Egyiptomban először alakult ki és maradt fenn hosszabb ideig magas szintű civilizáció. Ebben az időben épültek piramisok a fáraók temetkezési helyéül. A főváros Memphisz (ókori nevén Mennefer vagy Hut-Ka-Ptah volt, utóbbi névből származik görög közvetítéssel az Egyiptom szó.)
Az Óbirodalom uralkodóházai a harmadik dinasztiával kezdődtek és a hatodik dinasztia zárta a sort. Több egyiptológus idesorolja a VII. és a VIII. dinasztiákat is, mert az adminisztráció központja továbbra is Memphisz volt az uralmuk alatt. Az Óbirodalmat egy zavaros, politikai és gazdasági hanyatlást mutató időszak követte, az első átmeneti kor.
III. dinasztia (i. e. 2686 – i. e. 2613)
I. e. 2700–2600 (±50 év). Székhely Ineb Hedzs, a későbbi Memphisz.
Manethón teljesen azonosíthatatlan nevei: Μεσώχρις (Meszókhrisz) és Σωύφις (Szóüphisz)
IV. dinasztia (i. e. 2613 – i. e. 2498)
A dátumok ±50 év bizonytalansággal értendők. Székhely Ineb Hedzs, a későbbi Memphisz.
V. dinasztia (i. e. 2498 – i. e. 2345)
A dátumok ±50 év bizonytalansággal értendők. A dinasztia székhelye Ineb Hedzs, a későbbi Memphisz.
VI. dinasztia (i. e. 2345 – i. e. 2181)
Székhely Ineb Hedzs, a dátumok ±50 év hibahatárral értendők.
Remove ads
Első átmeneti kor (i. e. 2181 – i. e. 1991)
Az első átmeneti kor kezdete egyes szerzőknél a IX. dinasztia, mivel a VII. és VIII. dinasztia még Memphiszben uralkodott. Ez zavargásokkal teli időszak volt az óbirodalom és a középbirodalom között. II. Pepi halála után a birodalom összeomlott, Alsó- és Felső-Egyiptom egysége felbomlott, éhínség tört ki. I. e. 2160 körül egy új dinasztia megpróbálta egyesíteni Alsó-Egyiptomot székhelyéből, a 20. nomosz fővárosából, Hut-neni-neszuból. Eközben egy másik uralkodóház, melynek székhelye Uaszetben (Théba) volt, újraegyesítette Felső-Egyiptomot, és elkerülhetetlenné vált az összecsapás a két dinasztia közt. I. e. 2055 körül a felső-egyiptomi uralkodó legyőzte Alsó-Egyiptom fáraóját, és trónra lépett egyesítve a két országot. Ő volt II. Montuhotep, a XI. dinasztia és a Középbirodalom első fáraója.
VII. és VIII. dinasztia (i. e. 2181 – i. e. 2160)
16 király volt a tagja, közülük az alábbiak ismertek: I. Széthi abüdoszi templomának királylistája alapján:
- VII. dinasztia
- VIII. dinasztia
IX. dinasztia (i. e. 2160 – i. e. 2130)
A X. dinasztiával párhuzamosan uralkodó 18 király, közülük az alábbiak ismertek:
Itt bizonytalan nevek következnek
X. dinasztia (i. e. 2130 – i. e. 2040)
A tizedik dinasztia Alsó-Egyiptom fölött uralkodott egy ideig.
Ismeretlen nevű uralkodó következik
XI. dinasztia (i. e. 2134 – i. e. 1991)
A XI. dinasztia Felső-Egyiptom fölött uralkodott egy ideig, majd egyesítette a folyamvölgyet.
Remove ads
Középbirodalom (i. e. 1991 – i. e. 1803)
A középbirodalom az első átmeneti kor végétől a második átmeneti korig tart. A XII. dinasztia mellett, melyet az ókori egyiptomiak egyik legnagyobb uralkodócsaládjuknak tartottak, több tudós idesorolja a XI., XIII. és XIV. dinasztiákat is. Ebben az időben felvirágzott a kereskedelem, Egyiptom nyitottabbá vált a külvilág felé; ez okozta végül a Középbirodalom bukását előidéző hükszósz megszállást.
XII. dinasztia (i. e. 1991 – i. e. 1803)
Remove ads
Második átmeneti kor (i. e. 1803 – i. e. 1550)
A második átmeneti kor egy zűrzavaros időszak a Középbirodalom vége és az újbirodalom kezdete között. Leginkább a hükszosz megszállásról ismert; ők alkotják a XV. és XVI. dinasztiát.
A XIII. dinasztia sokkal gyengébb volt az előzőnél, és nem volt képes megtartani egész Egyiptomot. Egy helyi uralkodócsalád a nyugati deltában elszakadt tőlük és megalapította a XIV. dinasztiát.
A hükszoszok IV. Szobekhotep uralma alatt jelentek meg, és 1720 körül elfoglalták későbbi fővárosukat, Avariszt. A XV. dinasztia alapítója, Szalitisz vezetésével I. Dudimosze fáraó uralkodása alatt elfoglalták Egyiptomot. Körülbelül mikor Memphiszt is elfoglalták, a thébai uralkodócsalád kinyilvánította függetlenségét és megalapította a XVII. dinasztiát, mely végül visszaűzte a hükszoszokat Ázsiába.
XIII. dinasztia (i. e. 1803 – i. e. 1649)
Legalább 65 király, közülük az alábbiak ismertek: A források hiánya, illetve a feliratok töredékessége miatt több uralkodó neve csak töredékesen maradt fenn. Székhely Uaszet (Théba) és Hsou (Hahninszu, Hut Neni-niszut, Xoisz).
width="100%"}
A következő királyok helyzete bizonytalan:
width="100%"}
XIV. dinasztia (i. e. 1705 – i. e. 1690)
A XIV. dinasztia egy helyi uralkodócsalád volt a keleti Deltában, Hutwaret (Avarisz) városban és környékén. A források hiánya, illetve a feliratok töredékessége miatt több uralkodó neve csak töredékesen maradt fenn.
76 uralkodónév, megállapíthatatlan sorrendben és székhellyel. Talán Uaszet és Hsou városok uralkodói is köztük vannak, egy részük egyidőben uralkodhatott.
- Neheszi (núbiai, Uaszetben)
- Hatiré
- Nebfautré
- Szehebré
- Merdzsefaré
- Szeuadzskaré
- Ubenré
- (...?)dzsefaré
- (...?)ubenré
- Auibré
- Hóribré
- Nebszenré
- Szeheperenré
- Dzsedheruré
- Szaanhibré
- Nofertumkaré
- Szehem(…?)ré
- Kakemutré
- Noferibré
- I(...?)(ré?)
- Ha(...?)ré
- Aa(...?)karé
- Szemen(...?)ré
- Dzsed(...?)ré
- Szanofer(...?)ré
- Menibré
- Dzsed(...?)(ré)
- Ink(...?)
- A(...?)
- Ap(...?)
- Hibi
- Abed
- Hape
- Semszi
- Meni(...?)
- Urka
- (...?)ka(ré?)
- (...?)ka(ré)
- (...?)en(ré) Hap(...?)
- (...?)ka(ré?) (...?)nat
- (...?)ka(ré) (...?)Bebenme
- Széth
- Szainu
- III. Hór
- Enibef
- Herhimwet (?)
- Huhimwet? (az utóbbi kettő talán azonos
- IX. Szobekhotep Maatré feltehetőleg szintén ehhez a dinasztiához sorolandó
XV. dinasztia (i. e. 1649 – i. e. 1540)
A XV. dinasztia uralkodói a hükszoszok közül kerültek ki, ebből a nomád népből, akik elfoglalták a Nílus-delta nagy részét. Székhelyük Hutwaret.
XVI. dinasztia (i. e. 1649 – i. e. 1582)
17 király, közülük az alábbiak ismertek: A XVI. dinasztia a Sínai-félsziget északi partján uralkodott.
XVII. dinasztia (i. e. 1580 – i. e. 1550)
A felső-egyiptomi XVII. dinasztia székhelye valószínűleg Uaszet (Théba) városa volt.
Remove ads
Újbirodalom (i. e. 1550 – i. e. 1077)
Az újbirodalomhoz a XVIII., XIX. és XX. dinasztia tartozik.
Egyiptom az Újbirodalom idején érte el legnagyobb kiterjedését, nagy területei voltak Núbiában és a Közel-Keleten. A mai Szíria területéért a Hettita Birodalommal folytattak harcokat. Az Újbirodalom legismertebb fáraói közé tartoznak Hatsepszut, Ehnaton, Tutanhamon és II. Ramszesz.
XVIII. dinasztia (i. e. 1550 – i. e. 1292)
Székhelyük Uaszet.[2] (Théba, Dioszpolisz hé Megalé) városa. A dátumok bizonytalansága 1-2 évtized.
XIX. dinasztia (i. e. 1292 – i. e. 1190)
XX. dinasztia (i. e. 1190 – i. e. 1077)
Remove ads
Harmadik átmeneti kor (i. e. 1077 – i. e. 732)
A harmadik átmeneti kor jelezte az újbirodalom végét. A birodalom összeomlott, új, líbiai származású dinasztiák jutottak hatalomra, innen ezt az időszakot líbiai kornak is hívják.
XXI. dinasztia (i. e. 1077 – i. e. 943)
A XXI. dinasztia fővárosa az alsó-egyiptomi Tanisz volt. Elméletben egész Egyiptom felett uralkodtak, gyakorlatilag hatalmuk csak Alsó-Egyiptomra terjedt ki. Felső-Egyiptom fölött Ámon papsága uralkodott.
XXII. dinasztia (i. e. 943 – i. e. 716)
A XXII. dinasztia fáraói líbiaiak voltak.
XXIII. dinasztia (i. e. 818 – i. e. 715)
A XXIII. dinasztia ismét egy líbiai eredetű, helyi uralkodócsalád. Székhelyük Leontopoliszban volt.
A libu törzs (i. e. 805 – i. e. 732)
A dinasztiák közé nem számolt libu nomád törzs volt Líbiában, amely i. e. 805 és i. e. 732 közt hatalma alatt tartotta a Nílus-deltát.
Remove ads
Későkor (i. e. 732 – i. e. 30)
A későkor i. e. 732-től Egyiptom római provinciává válásáig, i. e. 30-ig tart. Ez alatt az idő alatt núbiaiak, perzsák és makedónok uralták.
XXIV. dinasztia (i. e. 732 – i. e. 720)
A XXIV. dinasztia rövid ideig uralkodó rivális dinasztia volt a nyugati deltában lévő Szaiszból. Csak két uralkodójuk volt, i. e. 732 és i. e. 720 között.
XXV. dinasztia (núbiai/kusita uralom) (i. e. 752 – i. e. 653)
Régi források hibásan etióp dinasztiaként is említik.
I. e. 732-ben núbiaiak szállták meg Egyiptomot, és megalapították az i. e. 656-ig uralkodó XXV. dinasztiát.
Végül visszaűzték őket Núbiába, ahol Napatában (i. e. 656 – i. e. 590), majd Meroéban (i. e. 590 – i. sz. 4. század) alapítottak királyságot.
XXVI. dinasztia (Szaiszi kor) (i. e. 672 – i. e. 525)
XXVII. dinasztia (Első perzsa uralom) (i. e. 525 – 404)
Egyiptomot i. e. 525-ben elfoglalta az Óperzsa Birodalom és i. e. 404-ig megszállás alatt tartotta.
XXVIII. dinasztia (i. e. 404 – 399)
XXIX. dinasztia (i. e. 399 – 380)
XXX. dinasztia (i. e. 380 – i. e. 343)
XXXI. dinasztia (Második perzsa uralom) (i. e. 343 – 332)
Egyiptom újra a perzsa Akhaimenidák uralma alá került. Manethón nyomán ez az időszak újabb dinasztiaszámot kapott.
(XXXII.) Argoszi-dinasztia (i. e. 332 – 309)
Nagy Sándor meghódította Egyiptomot, ezután a makedón királyok uralkodtak 305-ig, de Alexandrosz halála (323) után már I. Ptolemaiosz volt az ország tényleges ura, mint satrapa.
(XXXIII.) Ptolemaida-dinasztia (i. e. 305 – i. e. 30)
Általában a feleségeikkel uralkodtak, kik gyakran saját nővéreik voltak. Több királynő gyakorolt királyi hatalmat, köztük a leghíresebb és legsikeresebb VII. Kleopátra volt. (Viszont nem minden királynő uralkodott, még ha sorszáma is van.) Előbb egyik, majd másik testvérével, utóbb fiával, mint névleges társuralkodókkal uralkodott. Az azonos nevű uralkodók azonosítására több számozási rendszer is létezik; az itt használt felsorolás a modern tudósok között a leginkább elterjedt változat.
width="100%"
Remove ads
Melléklet
Tabló

Uralkodói családfák a világhálón
Remove ads
Jegyzetek
Források
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads