Ideiglenes Nemzeti Kormány

A magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány a második világháború végén, 1944. december 22-én alakult meg Debrecenben, amikor a várost az ország keleti felével együtt már megszállta a Vörös Hadsereg, de az ország nyugati részében még folytak a harcok a szovjetek és a megszálló német hadsereg, illetve a Szálasi-kormány magyar hadserege között.

Ideiglenes Nemzeti Kormány Dálnoki Miklós Béla kormánya
Miklós Béla miniszterelnök
Adatok
Megalakulása	1944. december 22.
Feloszlása	1945. november 15.
Időtartam	11 hónap
Állam	Magyar Királyság
Államforma	alkotmányos monarchia
Ellenkormány	Szálasi-kormány
Az ellenkormány miniszterelnöke	Szálasi Ferenc (–1945. március 28.)
Nemzetvezető	Szálasi Ferenc (–1945. március 28.)
Államfő	Nemzeti Főtanács (1945. január 26.–)
Miniszterelnök	Dálnoki Miklós Béla
Pártok	Nemzeti Parasztpárt, Magyar Kommunista Párt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Polgári Demokrata Párt
Előző kormány Következő kormány Szálasi-kormány Tildy-kormány

Története

Megalakulása az Ideiglenes Nemzetgyűlés felállítását követte. Az ideiglenes törvényhozó testület a háborús állapotok és a közigazgatás teljes összeomlása miatt nem szokásos választás útján jött létre, hanem az ország felszabadult területein részben spontán módon, részben a Vörös Hadsereg támogatásával vagy nyomására megalakuló, a helyi közigazgatást szinte mindenütt kezükbe vevő nemzeti bizottságok delegáltjaiból állt. Az ideiglenes kormányt azonban nem is ez a testület, hanem az általa megválasztott Politikai Bizottság választotta meg és alakította át később. A kormány összetételét valójában Moszkvában jóváhagyott pártközi megállapodással határozták meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban részt vevő pártok.

Összeállításánál döntő szempont volt, hogy megossza a Szálasi-kormány vezetése alatt a németek oldalán még harcoló magyar erőket, illetve elfogadható legyen a még német megszállás alatt álló magyar területek lakossága számára. Ennek érdekében a kormány vezetője és két minisztere lett három, a magyar hadsereg legmagasabb, vezérezredesi rendfokozatát viselő tábornoka, akik októberben engedelmeskedtek Horthy Miklós kormányzó fegyverszüneti felhívásának. Miklós Béla az 1. hadsereg parancsnoka, Vörös János a honvéd vezérkar főnöke, Faragho Gábor pedig a csendőrség és a rendőrség felügyelője volt és ő vezette az előzetes fegyverszüneti delegációt. Mindhárman nagy tekintéllyel rendelkeztek a magyar hadseregben, korábban többször kitüntették őket (Adolf Hitler is). A kormányban helyet kapott Teleki Pál volt miniszterelnök fia, Teleki Géza gróf is.

A miniszterelnök Miklós Béla vezérezredes lett, a később kulcsfontosságúnak bizonyuló belügyi tárcát a Nemzeti Parasztpárt kommunistákhoz is közel álló politikusa, Erdei Ferenc kapta, a földre áhítozó parasztok számára legfontosabb tárcát, a földművelésügyit pedig a kommunista Nagy Imre.

A kormány tagjai

Név	Hivatal kezdete	Hivatal vége	Párt
miniszterelnök
dálnoki Miklós Béla	1944. december 22.	1945. november 15.	pártonkívüli
belügyminiszter
Erdei Ferenc	1944. december 22.	1945. november 15.	NPP
földművelésügyi miniszter
Nagy Imre	1944. december 22.	1945. november 15.	MKP
honvédelmi miniszter
Vörös János	1944. december 22.	1945. november 15.	pártonkívüli
igazságügy-miniszter
Valentiny Ágoston	1944. december 22.	1945. július 21.	SZDP
Ries István	1945. július 21.	1945. november 15.	SZDP
iparügyi miniszter
Takács Ferenc	1944. december 22.	1945. július 1.	SZDP
Bán Antal	1945. július 1.	1945. november 15.	SZDP
kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter
Gábor József	1944. december 22.	1945. május 11.	MKP
Gerő Ernő	1945. május 11.	1945. november 15.	MKP
közellátásügyi miniszter
Faragho Gábor	1944. december 22.	1945. július 21.	pártonkívüli
Rónai Sándor	1945. július 21.	1945. november 15.	SZDP
külügyminiszter
Gyöngyösi János	1944. december 22.	1945. november 15.	FKGP
népjóléti miniszter
Molnár Erik	1944. december 22.	1945. november 15.	MKP
pénzügyminiszter
Vásáry István	1944. december 22.	1945. július 21.	FKGP
Oltványi Imre	1945. július 21.	1945. november 15.	FKGP
újjáépítési miniszter
Nagy Ferenc	1945. május 11.	1945. november 15.	FKGP
vallás- és közoktatásügyi miniszter
Teleki Géza	1944. december 22.	1945. november 13.	pártonkívüli, átmenetileg PDP

A kormány fontosabb intézkedései

Az ideiglenes kormány kötötte meg 1945. január 20-án a fegyverszünetet a Szovjetunióval. Az egyezmény értelmében Magyarország hadat üzent Németországnak, és 300 millió dollár hadikárpótlás fizetésére kötelezték – kétharmadát a Szovjetuniónak és egyharmadát Jugoszláviának és Csehszlovákiának –, amit hat éven belül kellett megfizetni, főleg terményekben és árucikkekben. Előírta a fegyverszünet például 200 ezer óra leszállítását, amihez a svájci rugókat külföldről kellett beszerezni; valamint 52 mázsa cukorka átadását a Vörös Hadseregnek, ami a fegyverszünet értelmében ezeken felül bármit leszerelhetett és elszállíthatott az országból hadizsákmányként. A jóvátételt végül 1958-ra sikerült megfizetni, addig mintegy hatvanezer főnyi értékes munkaerőt kötött le ennek előteremtése.^[1]

Március 15-én a kormány kiadta a földreformra vonatkozó rendeletet a 100 holdnál nagyobb birtokok felosztásáról, amelynek alapján sok paraszt juthatott földhöz. A kommunisták a következő években gyakran hivatkoztak arra, hogy a földreformra kommunista miniszter, Nagy Imre vezetésével került sor.

Az ideiglenes kormány 1945 tavaszán a februárban „felszabadult” Budapestre költözött, majd ősszel előkészítette és lebonyolította a nemzetgyűlési választást. Megbízatása 1945. november 15-én szűnt meg, amikor az új Nemzetgyűlés megválasztását követően megalakult az új kormány a kisgazdapárti Tildy Zoltán vezetésével.