Magyarország miniszterelnöke
kormányfő Magyarországon From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Magyarország miniszterelnöke Magyarországon a kormányfő, a kabinet vezetője. A miniszterelnök és a kormány kollektív felelősséggel tartozik politikáikért és tetteikért a Parlamentnek, a politikai pártoknak és végső soron a választóknak.
.svg)
Az Alaptörvény szerint a miniszterelnököt formálisan Magyarország köztársasági elnöke jelöli, ténylegesen pedig az Országgyűlés választja meg. Az elnök bárkit jelölhet, de a szokásjog az, hogy a választáson legtöbb parlamenti helyet szerzett (koalíciós) párt(ok) vezetőjét, vagy jelöltjét kéri fel kormányfőnek annak érdekében, hogy az Országgyűlésben megszerezhesse a többséget. Az elnök nem egyértelmű helyzetekben ezáltal "pozícióba kerülhet", de nem éri meg olyan személyt jelölnie, akit biztosan nem támogat az Országgyűlés, ugyanis a jelöltje megválasztásával, majd azonnali konstruktív bizalmatlansági indítvány általi lecserélésével a köztársasági elnök "elveszítheti" a jogot a miniszterelnök jelölésére. Sokpárti, és nem egységes koalíciónál (ahol a kormánytöbbség sem tud dönteni a miniszterelnök személyéről) azonban ez érdekes helyzetet eredményezhet. A folyamat végén a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnököt, azonban köteles kinevezni az Országgyűlés által megválasztott jelöltet, a "kinevezési" jogköre csak formális.
A magyar miniszterelnök az öt legfőbb magyar közjogi méltóság közül a második.
Remove ads
Története
A Batthyány-kormány
Magyarországon 1848-ban a 12 pont második követelése volt a felelős kormány (a mai szóhasználattól eltérően minisztérium) felállítása. V. Ferdinánd király 1848. március 17-én nevezte ki miniszterelnöknek gróf Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt.
A Forradalmi Kormányzótanács elnöke
A Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása után a kormány helyett Forradalmi Kormányzótanács jött létre, tagjai miniszterek helyett népbiztosok voltak. Ennek elnöke, Garbai Sándor töltötte be a kormányfői funkciót, gyakorlatilag azonban nem ő volt a meghatározó vezető, hanem a párt élén álló Kun Béla.
A minisztertanács elnöke
Magyarországon 1949 és 1990 között a kormányt minisztertanácsnak nevezték és a miniszterelnök helyett a minisztertanács elnöke volt a funkció hivatalos neve. A minisztertanács legismertebb elnöke Nagy Imre volt.
Remove ads
A miniszterelnök jogállása a mai magyar alkotmányban
Magyarország alaptörvénye szerint a magyar kormány vezetőjét, a mindenkori köztársasági elnök kéri fel kormányzásra, és az országgyűlés abszolút többséggel választja meg. A miniszterelnök választja ki (tényleges politikai súlyának függvényében "egyedül" vagy egyeztetések útján) a kormány tagjait, és a köztársasági elnök nevezi ki (formálisan) a minisztereket. A Kormány a kollektív felelősség elvén működik, az Országgyűlés az egyes miniszterek ellen nem kezdeményezhet bizalmatlanságot, kizárólag a Kormány(fő) ellen. A miniszter megbízatása ezáltal legfőképpen a kormányfőtől függ. A Kormányt megbuktatni kizárólag a Kormányfő elleni sikeres konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal lehet, melynek lényege, hogy a régi kormányfő leváltásával egyidőben az új kormányfőt is meg kell választani (ez rendkívül stabillá teszi a pozíciót). Ezt a modellt nevezzük kancellárdemokráciának. A miniszterelnök vezeti a kormány üléseit, és felügyeli a kormány által hozott rendelkezések végrehajtását. A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját.
A miniszterelnöki megbízatás keletkezése
Magyarország alaptörvényének 16. cikkének (3)-(6) bekezdése szabályozza a miniszterelnök megválasztását:
"(3) A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg.
(4) A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.
(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés szerinti javaslatát,
a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnt meg, az új Országgyűlés alakuló ülésén teszi meg;
b) ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés a bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, a miniszterelnök megbízatása megszűnésétől számított tizenöt napon belül teszi meg.
(6) Ha az (5) bekezdés szerint miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választotta meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg."
A miniszterelnöki megbízatás megszűnése
Magyarország alaptörvényének 20. cikkének (2) bekezdése szabályozza a miniszterelnök megbízatásának megszűnését:
"(2) A miniszterelnök megbízatása megszűnik
a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával;
b) ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ;
c) ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki;
d) lemondásával;
e) halálával;
f) összeférhetetlenség kimondásával;
g) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn."
Remove ads
Miniszterelnökök
A harmadik magyar köztársaság miniszterelnökei
Pártok MDF MSZP Fidesz Független
.jpg)
.jpg)
Statisztikák
Miniszterelnökök hivatali idő szerint
Kivégzett miniszterelnökök
Meggyilkolt miniszterelnökök
Hivatalban elhunyt miniszterelnökök
Remove ads
Jegyzetek
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads