Ivánka Csaba

Ivánka Csaba (Budapest, 1948. április 17. – Budapest, 1996. június 4.) Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező.

Ivánka Csaba
Született	1948. április 17.[1] Budapest[2]
Elhunyt	1996. június 4. (48 évesen) Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	színész rendező
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1973, színészet) Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1987, színházi rendező)
Kitüntetései	Rajz János-díj (1986) Jászai Mari-díj (1988)
Sírhelye	Farkasréti temető (20/2-1-646)
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivánka Csaba témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Élete

A Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakát 1973-ban Vámos László osztályában végezte el. A színházrendező szakon Ádám Ottó tanítványa volt, ahol 1987-ben fejezte be tanulmányait.

Pályáját a Bartók Színházban kezdte, majd 1974–1981 között a szolnoki Szigligeti Színház társulatának tagja. 1982-től 1996. június 4-én bekövetkezett haláláig a Nemzeti Színház színész-rendezője volt. Vendégművészként a Radnóti Színpadon, az Arany János Színházban, a Veszprémi Petőfi Színházban, a Katona József Színházban és a Madách Színházban játszott és rendezett.

Sarkadi Imre, Szörényi Levente és Bródy János mellett társszerzője a Kőműves Kelemen című rockballadának, s hagyatékban maradt Nagy Árpáddal ÓCEÁN – A Magellán story címmel írt rockoperája.

Testvére: Ivánka Mária, sakkozó, nemzetközi nagymester, kilencszeres magyar bajnok.

Felesége Bartos Zsóka, az Egyetemi Színpad, a Katona József Színház, a Nemzeti Színház, végül a Magyar Színház művészeti munkatársa. Gyermekei: Ivánka Zsófia (1975) és Ivánka Vince (1977).

Sírja a Farkasréti temetőben (20/II-1-646). Alkotó: Pusztai Ágoston szobrász, 1998.

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: Színész-70; rendező-14; szerző:-6; ugyanitt huszonegy színházi felvételen is látható.^[3]

Főbb szerepei

• Hlesztakov, Gogol: A revizor
• Lipitlotty, Csokonai: Karnyóné
• Szellemfi, Szigligeti: Liliomfi
• Valentin, Shakespeare: A két veronai
• Lothar gróf, Oscar Straus: Varázskeringő
• Lucentio, Shakespeare: A makrancos hölgy
• Orin, O'Neil: Amerikai Elektra
• Vojnyicev, Csehov: Platonov
• Lucifer, Madách: Az ember tragédiája
• Ulysses, Shakespeare: Troilus és Cressida
• Candide, Voltaire: Candide – prózai és musical változatban is
• Énekes, Kertész Ákos: Huszonegy
• Göncöl Pál, Kertész Ákos: Családi ház manzárddal
• Ádám-Jézus, Balogh-Kerényi: Csíksomlyói passió
• Péter, Shakespeare: Romeo és Júlia
• Csubakov, Gogol: Háztűznéző
• Bíró, Ben Jonson: Volpone
• Valér, Hubay Miklós: Tüzet viszek
• Tudós, Madách: Az ember tragédiája
• 8. esküdt, Reginald Rose: Tizenkét dühös ember
• Borgia főpap, Németh László: Gelilei
• Torda, a táltos, Szörényi-Bródy: István, a király
• Lanzalo Gobbo, Shakespeare: A velencei kalmár
• Don Gusman de Hübele, Beaumarchas: Figaro házassága
• Teiresziász, Szophoklész: Antigoné
• Júdás, Schwartz-Green-Tebelak: Godspell
• Vackor, Shakespeare: Szentivánéji álom
• Cervantes-Don Quijote, Leig-Wasserman: La Mancha lovagja
• Magyarországi látogató, Németh László: Széchényi

Filmjei

• Fuss, hogy utolérjenek! (1972, rendező: Keleti Márton) – Fuvolás
• Tisztesség, becsület (1972, rendező: Horváth Tibor) – Jánku
• Pirx kalandjai – Vikend a Marson (1973, rendező: Kazán István, Rajnai András)
• A törökfejes kopja (1973, rendező: Zsurzs Éva) – Menyhért
• Kenyér és cigaretta (1975, rendező: Csányi Miklós) – Zotyó
• Bach Arnstadtban (1975, rendező, Katkics Ilona) – Gimnazista
• Giordano Bruno megkísértése (1975, rendező: Kabay Barna)
• Gazdag szegények (1980, rendező: Karinthy Márton)
• Elveszett illúziók (1982, rendező: Gazdag Gyula) – Keresztes Mihály
• Rest Miska (1982, rendező: Csányi Miklós) – Miska
• A hét varázsdoboz (1985, rendező: Babiczky László) – Hisziapiszi
• Parancsra tettem (1984, rendező: Hajdufy Miklós)
• Aranyidő (1987, rendező: Katkics Ilona)
• Főúr, írja a többihez (1989, rendező: Babiczky László)
• Eszmélet (1989, rendező: Madaras József) – Dr. Bak

Főbb rendezései

• Horváth Péter: Kamarambó, a senki fia
• Petőfi Sándor: A helység kalapácsa
• Valéry: A lélek és a tánc
• Mrożek: Ház a határon
• Csokonai: Karnyóné szerelme
• Sultz Sándor: Barátaim, kannibálok
• Remenyik Zsigmond: Kard és kocka
• Kovács Attila-Asztalos István: Szellőjáró köpönyeg
• Dosztojevszkij: Egérlyuk
• Dunai Ferenc: Párhuzamos pofonok
• Határ Győző: Elefántcsorda
• Szép Ernő: Kávécsarnok
• Tamási Áron: Tündöklő Jeromos
• Bródy Sándor. A tanítónő
• Shakespeare: Othello

Zenekari tagságai

Alapítója, zeneszerzője, szövegírója és énekese volt a Topó Neurock Társulatnak (1982–92), majd a TOPÓ HUNGAROCK TRUPP-nak (1994–96).

Lemezei

• FURNÉR 1 – a „Kenyai Hanglemezgyártó Vállalat felvételei alapján (szegény)házi kiadásban”, 1987
• AZ ÖRDÖG NEM ALSZIK – az Automex és a Kerorg Kft. kiadásában az első magyar rockzenei CD-R,OM 1995
• TOPÓ NEUROCK TÁRSULAT – A MI FORRADALMUNK – '89 KARÁCSONY – restaurált koncertfelvétel a CrossRoads Records Kiadásában, 2005

Díjai, elismerései

• Rajz János-díj (1986)
• Jászai Mari-díj (1988)
• Tamási Áron-díj (1995)

Emlékezete

• A Magyar Rádió SZÍNÉSZMÚZEUM című sorozatának emlékműsora: NYISD KI APÁM A KAPUDAT – IVÁNKA CSABA SZEREPEIBŐL PAPP ZOLTÁN VÁLOGAT. Sorozatszerkesztő: Sződy Szilárd.
• Kisfaludy András dokumentumfilmje: NEUROCK – IVÁNKA CSABA EMLÉKÉNEK – 1989-2001. Operatőr: Sasvári Lajos – Szereplők: Ivánka Csaba, Hollósi Frigyes, Kézdy György, Kerényi Imre, Lázár Kati, Mácsai Pál, Nagy Árpád, Papadimutriu Athina, Papp Zoltán, Rubold Ödön, Vas Zoltán Iván, Bartos Zsóka, és a zenésztársak közül: Lakatos Bétoven Dezső, Merena Sándor, Patai Tamás.
• Az emlékére 2000-ben létrehozott alapítvány kuratóriuma évente Ivánka Csaba-díjat adományoz.