Ivano-Frankivszk

Ivano-Frankivszk (ukrán betűkkel: Івано-Франківськ, korábbi nevén oroszul: Станислав [Sztanyiszlav], ukránul: Станиславів [Sztaniszlaviv], lengyel nevén Stanisławów, németül: Stanislau) város Ukrajnában, az Ivano-frankivszki terület közigazgatási központja. Ivano-Frankivszk a Kárpátmelléki régió legjelentősebb gazdasági és kulturális központja. Becsült népessége 2022. januári állapot szerint 238 ezer fő. A várost Ivan Franko ukrán költőről nevezték el.

Ivano-Frankivszk
Ivano-Frankivszk címere Ivano-Frankivszk zászlaja
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Ivano-frankivszki terület
Járás	Ivano-Frankivsk Raion (2020. július 18. – )
Község	Ivano-Frankivsk urban hromada (2020–)
Rang	területi jelentőségű város város vagy község város százezernél több lakossal
Alapítás éve	1662
Polgármester	Ruszlan Romanovics Marcinkiv
Irányítószám	76000–76490
Körzethívószám	0 342
Testvértelepülései	Lista Trakai Lublin
Népesség
Teljes népesség	238 196 fő (2022)[1]
Népsűrűség	2752 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	244 m
Terület	119 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 55′ 22″, k. h. 24° 42′ 38″48.922777777778, 24.710555555556
[ http://www.mvk.if.ua https://www.mrada.if.ua/ Ivano-Frankivszk weboldala]
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivano-Frankivszk témájú médiaállományokat.

Földrajz

Éghajlat

A város éghajlata kontinentális.

Ivano-Frankivszk éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	16,1	20,9	29,0	28,2	32,2	33,9	37,1	37,2	34,0	29,0	22,1	19,1	37,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	−0,5	1,4	6,4	13,8	19,4	22,3	24,2	23,8	19,2	13,5	6,4	1,1	12,6
Átlaghőmérséklet (°C)	−4,2	−2,6	1,7	8,2	13,6	16,8	18,6	17,9	13,4	8,0	2,7	−2,1	7,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−8,2	−6,6	−2,6	2,9	7,9	11,3	13,1	12,4	8,1	3,2	−0,8	−5,5	3,0
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−33,9	−31,0	−25,3	−11,1	−3,9	0,0	5,8	0,0	−4,0	−14,2	−19,3	−35,7	−35,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)	28	36	38	56	79	100	104	77	63	52	30	39	702
Forrás: http://climatebase.ru/station/33526/?lang=en

Történelem

A mai Ivano-Frankivszk területén eredetileg két falu létezett (1435–1475 közötti írások szerint) Zabłotowo és lengyel nevén Knihinin (ukránul Knyahinin), amelynek első említése 1437-ből való. Alapításának dátuma 1650. Városi jogokat 1662-ben kapott a Magdeburg törvény alapján. 1654-ben Stanislaw Rewera Potocki krakkói vajda földet vásárolt a Rzeczkowski családtól, hogy ott erődöt építsen, a krími tatárok, a kozákok, és az oláhok a Rzeczpospolita elleni támadásainak kivédésére. Az erőd területét falak és vizesárkok vették körül. Az említett vajda tiszteletére kapta lengyel nevét.

A városnak két hatalmas bejárati kapuja volt. Az egyiket Galíciai, a másikat Tiszmenicjai kőkapunak hívták. 1663. augusztus 14-én II. János Kázmér lengyel király megadta a magdeburgi városi jogot és megerősítette a város címerhasználati jogát. A címeren a város nyitott kapui és mögötte három bástya látható. Az eredeti címeren a kapuban a Potockiak címere volt, a jelenlegin Mihály arkangyal van.. 1665-ben befejeződött az ott élő örmény kereskedők és Andrzej Potocki költségén épített örmény fatemplom. 1666-ban elkészült az első fából épült városháza. A népesség ugrásszerűen megnőtt az örmények megérkezésétől, akik elfogadták a görögkatolikus vallást. 1667-ben örmények tartózkodási jogot kaptak a városban.

Lengyelország nyelvi térképe 1937-ben

1668-ban Andrzej Potocki lehetővé tette hogy az ukrán közösség építsen egy templomot. Végül különböző közösségek telepedtek le, a vár területén ukránok és a lengyelek, az északkeleti városrészen örmények, a déli városrészen pedig a zsidók. 1672-ben befejeződött a vár részleges rekonstrukciója, a stanisławówi fa erődítmény helyére téglából épített kőkapu került. 1670-es években az ipar nagy fejlődésnek indult. Új iparágak jöttek létre: építők, kézművesek, kovácsok.

A 18. században 20 üzlet nyílt a városban, például cipőbolt, szabóműhely, szűcsműhely.

A 18–19. században a város nagy kereskedelmi és ipari központtá alakult át. 1772-ben Lengyelországban, 1804-től az Habsburg Birodalomban. 1864-től pedig a Osztrák–Magyar Monarchiában. 1848-ban a város elkezdte az első városi újság nyomtatását, és létrehozott egy parlamentet, amelybe ukrán képviselőket választottak.

A 19. század második felében a várost gyors fejlődés jellemezte, kapcsolatok és vállalkozások jöttek létre. 1884-ban Natalija Kobrinszka írónő vezetésével a városban megalakult az Orosz Nők Közössége, az első ukrajnai női egyenjogúsítási célú nőszervezet.

Az első világháború idején, 1915–1916-ban a városban heves harcok dúltak. A történelmi épületek egy része elpusztult. 1918-ban a Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után a város a Nyugat-ukrán Népköztársasághoz tartozott, egészen 1919-ig, amikor Lengyelországhoz csatolták. 1939-ben a Szovjetunióhoz került a város, akik ellenkeztek azokat jobbik esetben börtönbe zárták. A második világháború sok emberáldozatot követelt a városban, a meghalt katonák testét tömegsírokban temették el. 1989-ben feltárták a tömegsírokat, és mintegy 586 katonát temettek újra. Az áldozatok nagy része golyó általi halált halt. A temetésen több mint 300 ezer ukrán civil vett részt.

1962-ben Stanyiszlav 300 éves fennállását ünnepelte, ennek tiszteletére a várost átkeresztelték - a híres író és közéleti személyiség, Ivan Franko nevét vette fel.

1991 áprilisában a város lakói a szabad és független Ukrajnáért tüntettek. 1991-ben Ukrajna kikiáltotta függetlenségét, így a város hivatalosan a Ukrán Köztársasághoz tartozik.

Népesség

Lélekszámváltozás

A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2010-ben a város lakossága 240600 fő.

Év	1732	1792	1801	1849	1880	1914	1921	1931	1968	1989	2001	2008	2010
Népesség száma.	3 300	5 448	6 192	10 864	18 626	64 000	51 391	60 256	96 000	226 453	230 443	239 100	240 600

Demográfiai adatok

1732 — 1921[2]								1989 — 2001-ig
Nemzetiség	1732	1793	1869	1880	1900	1910	1921	1989	2001
Ukránok	1 518	2 526	2 236	2 794	4 606	5 624	8 441	184 678	212 577
Lengyelek			4 221	5 584	8 334	9 065	21 581	1 074	653
Örmények	333	510	55	90	58	--	--	--	--
Németek	--	--	--	135	149	--	1 076	--	--
Zsidók	1 420	2 412	8 088	10 023	13 826	15 161	20 208	1 410	256
Csehek	--	--	--	--	39	--	11	--	--
Oroszok	--	--	--	--	--	--	--	35 292	13 876
Fehéroroszok	--	--	--	--	--	--	--	1 699	633
Egyéb	--	--	186	--	--	--	74	2 300	1 263

A zsidók a XVIII században telepedtek le a városban. Főleg kereskedelemmel és kézművességgel foglalkoztak.

A zsidó lakosság változása a városban

Gazdaság

Autokefál pravoszláv templom

A város gazdasága az ipari, az építőipari, közlekedési, kommunikációs, valamint az immateriális gazdaságra épül. Ivano-Frankivszk, mint regionális központ, ahol az összes jelentős hálózati infrastruktúra piaci, pénzügyi, oktatási, egészségügyi és a kulturális mind megtalálható. A város vezető gazdasági ágazata az ipar, amely 15%-a a város teljes foglalkoztatottságának. A városban 536 ipari vállalat van, közöttük több mint 50 nagyvállalat. 2005-ben több mint 2 milliárd euróval nőtt az ipargazdaság. A városközpontban társadalmi, kulturális, közigazgatási, és a banki intézmények találhatók.

Közlekedés

Ivano-frankivszki pályaudvar

Vasúti közlekedés

Az ivano-frankivszki vasútvonal a Lvivbe vezető vasútvonal részét képezi. A települést érinti az Ivano-Frankivszk–Deljatin–Rahó-vasútvonal is. A pályaudvarnak különböző terminált helysége van. A város vasúti közlekedése kifogástalan. Az ivano-frankivszki vonatok a város körüli szomszédos falvakban is megállnak, mint Uhrinyiv, Hriplin.

Autóbusz-közlekedés

Az ivano-frankivszki új buszpályaudvar építése 2000-ben kezdődött, a Zaliznicja utcában. Az új pályaudvar felavatására 2010. május 22-én került sor. A megnyitón a város polgármestere, Viktor Anuskevicsusz megjegyezte, hogy az új buszpályaudvar csak részben fejeződött be. Ezenkívül azt is hangsúlyozta, hogy szükség van egy új buszmegállóra a város szélén.

Turizmus

• Városháza - a városháza első épületét 1772-ben építették késő reneszánsz stílusban. Kőalapon álló kilencemeletes kör alakú bástyás építmény (1695-1870-ben építették át).

  

  Szűz Mária templom

• Ivano-frankovszki vasútállomás (1866) - a vasútvonal az állomásnál kezdődik. 1999-ben elvégezték a főépület és az állomás előtti tér rekonstrukcióját, és az egész állomás korszerű arculatot kapott.
• Takarékpénztár - 1884-ben a Kazimiri és Roguszi utcák kereszteződésénél (ma Mazepa és Orlik utcák) nyitotta meg kapuit a városi takarékpénztár. Megépítése óta ez az építmény a város legimpozánsabb épülete.
• Autokefál pravoszláv templom (1742-1762) - a sztanyiszlávi örmény társaság kezdeményezésére épült késő barokk stílusban.
• Feltámadás görögkatolikus templom (jezsuita kegyhely) - a barokk stílusú terjedelmes templomot a jezsuita rendi barátok építtették.
• Szűz Mária-templom - a barokk és a reneszánsz stílusjegyeit is magán hordozza az építmény, amit F. Korassine és K. Benois hozták létre. Napjainkban itt található a Művészeti Múzeum
• Kárpátmelléki Irodalmi Múzeum - 1986. május 16-án hozták létre. Első kiállítását Ivan Franko születésének 130. évfordulójára rendezték meg. Minden kiállítása hűen tükrözi Prikarpattya irodalmi fejlődésének minden szakaszát.

Kultúra

A régi városháza

Színházak

• Ivano-Frankivszki Regionális Egyetemi és Drámai Színház, névadója Ivan Frankó. Cím: Függetlenség utca. 27-a.
• Ivano-Frankivszki Akadémiai Bábszínház, névadója Maria Pidgirianka. Cím: Lövész utca. 27.

Múzeumok

• Ivano-Frankivszki Regionális Múzeum
• Ivano-Frankivszki Történelmi és Emlékmúzeum
• Kárpát Irodalmi Múzeum
• Kárpáti Nemzeti Kulturális Múzeum
• Kárpáti Nemzeti Történelmi Múzeum
• Lengyel Nemzeti Történelmi Múzeum
• A kommunista terror áldozatainak múzeuma
• Néprajzi Múzeum
• Geológiai Múzeum
• JSC Prikarpattyaoblenerho Múzeum

Rendezvények

Lumière-mozi Ivano-Frankivszkban

• Minden év május 1-jén Művészeti Kulturális és Népi Fesztivál
• Ivano-Frankivszki Országos Művészeti fesztivál (minden év májusában)
• Karácsonyi Felvonulások január 7-14-ig
• Biennále Kortárs Művészeti Tárlat
• Nemzetközi Kovács Fesztivál
• Ifjúsági Zenei Fesztivál
• Nemzetközi Choral Zenei Fesztivál (1999 óta)
• 2010-ben első alkalommal Ivano-Frankivszki Középkori Fesztivál

Média

Rádióállomások

#	Név	Frekvencia
1	Niko FM (Retro FM)	100,4 MHz
2	MusicRádió (Rádió 4U)	100,9 MHz
3	Russkoe Rádió Ukrajna	101,3 MHz
4	Európa plus	102,0 MHz
5	HIT FM Ukrajna	102,6 MHz
6	Sarmanka	103,0 MHz
7	Lux FM	103,8 MHz
8	Rádió "Nyugati pólus "	104.30 MHz
9	Rádió "Dzvony"	105,8 MHz
10	Autórádió Ukrajna	106,4 MHz
11	Rádió-torony	107,0 MHz
12	Rádió Era	107,8 MHz

Sport

Népszerű labdarúgóklubok a városban:

• Szpartak
• Fáklya (FSK IFNTUOG)
• Hurrikán

A város számos sportban képviselteti magát. Ivano-Frankivszk legnépszerűbb kosárlabda csapata a BK Hoverla. 2008-as kosárlabda bajnokság óta a város büszkesége. A város másik kosárcsapata a Goverlyana is nagy sikert aratott, mottója: Haladás minden nap. A Hoverla szerepel az európai kosárcsapatok top 100-as listáján.

Sportklubok

• Ivano-Frankivszki sporthorgászati szövetség
• Ivano-Frankivszki Sportklub
• Sport táplálkozás
• Népi labdarúgóklub
• Goverla kosárlabda klub

Oktatás és tudomány

Állami Orvosi Egyetem

Főiskolák

• Ivano-Frankivszki Kereskedelmi Műszaki Főiskola
• Ivano-Frankivszki Mezőgazdasági Főiskola
• Ivano-Frankivszki Nemzeti Műszaki Főiskola
• Ivano-Frankivszki Olaj és Gázipari Főiskola
• Ivano-Frankivszki Testnevelési Főiskola

Egyetemek

• Ivano-Frankivszki Állami Orvosi Egyetem

  

  Stanyslavi kollégium 1900.

• Ivano-Frankivszki Menedzsment Egyetem
• Ivano-Frankivszki Jogi Egyetem
• Nyugat-Gazdasági Jogi Egyetem
• Vaszil Sztefanik Kárpátmelléki Nemzeti Egyetem
• Nemzetközi Tudományos és Technológiai Egyetem
• Ivano-Frankivszki Nemzeti Olaj- és Gázipari Műszaki Egyetem
• Ivano-Frankivszki Vezetéstudományi Intézet és Gazdaságtudományi Akadémia

Testvérvárosok

Ivan Franko, a város névadója

Nagybánya (1990) Rzeszów (2000) Chrzanów (2001) Zielona Góra (2001) Rybnik (2001) Nagyvárad (2003) Tomaszów Mazowiecki (2004) Nyíregyháza (2004) Opole, (2005)

Târgoviște (2005) Ochota (2006) Trakai (2006) Jelgava (2007) Świdnica (2008) Lublin (2009) Koszalin (2010) Nowa Sól-i járás (2010) Přerov (2010)

Az Ukrajna elleni orosz invázió miatt az Ivano-Frankivszki Városi Tanács 2022. április 14-n megszüntette a korábban 2008-tól fennállt testvérvárosi kapcsolatot Breszttel.

Galéria

• 
  A Krisztus feltámadása székesegyház
• 
  Kézzel festett festmények
• 
  Szent József-templom
• 
  Zsidó emlékmű
• 
  A belváros
• 
  Ivano-Frankivszk belvárosa este

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Івано-Франківськ című ukrán Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.