Kóny

Kóny (németül: Koln) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.

Kóny
A templom és közvetlen környéke légi fotója
Kóny címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Győr-Moson-Sopron
Járás	Csornai
Jogállás	község
Polgármester	Aller Imre (független)[1]
Irányítószám	9144
Körzethívószám	96
Népesség
Teljes népesség	2697 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	91,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	28,87 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 37′ 47″, k. h. 17° 21′ 46″47.629769444444, 17.362788888889
Kóny Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Kóny weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kóny témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Magyarország északnyugati részén, a Rábaköz határán helyezkedik el, Győr (22 km) és Csorna (10 km) között. Határában 250 hektárnyi védett terület a Fertő–Hanság Nemzeti Park része. Természeti értéke a tőzegtavak rendszere, melynek 60 hektáros vízterülete horgászásra, csónakázásra alkalmas.

Megközelítése

Közigazgatási területén áthalad kelet-nyugati irányban a 85-ös főút és az M85-ös autóút is, ezek a legfontosabb közúti megközelítési útvonalai. Lakott területét mindkét útvonal észak felől kerüli el; központján csak a 8502-es út vezet végig, észak felé pedig a 8509-es út indul innen.

A települést a hazai vasútvonalak közül a MÁV 8-as számú Győr–Sopron-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Kóny vasútállomás a község központjában helyezkedik el, közúti elérését a 8502-es útból kiágazó 84 307-es számú mellékút biztosítja.

Története

• A település címerében korona és ló látható. Az előbb arra utal, hogy a falu II. Andrástól kapta az alapítólevelet (1228).
• Az oklevél tanúsága szerint II. András király az 52 szabadosból álló falut a Téth nemzetségből származó Demeternek adományozta.
• A falu a nevét a kutatók a szláv „kony” (ló) szóból eredeztetik. Ez magyarázza a ló megjelenését a címerben és gyakori előfordulását a hagyományokban.
• A XVI. század végén a királyi kamara a község tulajdonosa, de haszonélvezői igen sűrűn váltakoznak, 1622-ben a Gencsy és a gróf Cseszneky család osztozott a birtokon. 1685-től többszöri birtokosváltás után ismét a győri káptalané lett.
• 1641-ben Nádasdy Ferenc katonái kifosztották a települést.
• A XVIII. századi virágzó állattartás eredményeként bekövetkező gazdasági fellendülés megteremtette az alapját az újabb és újabb építkezéseknek.
• A XIX. században a jobbágybirtokok megváltását követően is jelentékeny területű föld maradt a káptalan kezén.

Közélete

Polgármesterei

Polgármester
1990–1994	Aller Imre	független[3]
1994–1998		független[4]
1998–2002		független[5]
2002–2006		független[6]
2006–2010		független[7]
2010–2014		független[8]
2014–2019		független[9]
2019–2024		független[10]
2024–		független[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	2647	2621	2640	2749	2663	2714	2697
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90%-a magyarnak, 1,2% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,9%, református 1,5%, evangélikus 1,8%, felekezeten kívüli 3,9% (19,4% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 94,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1% szlováknak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,1% volt római katolikus, 1,7% evangélikus, 1,4% református, 0,4% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 7,4% felekezeten kívüli (34,9% nem válaszolt).^[12]

Kónyi verbunk

A kónyi verbunk a Rábaköz legelterjedtebb, egytételes (körverbunk) típusa. A két világháború között háttérbe szorította a korábban általánosabb karéj nevezetű táncot.

Látnivalók

• Barokk stílusú római katolikus templom, eredetileg egyhajós, újabban kereszthajóval és új szentéllyel megtoldott épület, egy toronnyal
• Szent Antal-kápolna
• Sírtói-kápolna
• Nepomuki Szent János szobor
• Szentháromság-szobor
• Tőzeg-tavak
• Kerék-tó
• Tündér-tó

Híres szülöttei

• Dobai Sándor (1927), római katolikus pap, a Benelux államok magyar főlelkésze
• Fejérkövy István (1522-1596) főpap, pannonhalmi főapát és királyi helytartó
• Kamondi Imre (1933-2007), labdarúgó
• Klafszky Emil (1934-2009), matematikus, mérnök, egyetemi tanár
• Pozsgay Imre (1933-2016), kommunista politikus, oktatási miniszter
• Itt nőtt fel: Kötter Tamás (1970), József Attila-díjas író, ügyvéd.

Néprajzi hagyományok

A legismertebb kisalföldi falucsúfoló a faluval kapcsolatban a "Kónyi bika kanyar ám!" mondás, amelynek több legendája ismert.

"Híres Kónyban nincs lány két egyforma
Kizöldült a kónyi templomtornya
Nincsen legény aki azt ott lekaszálja
Aki a toronyba rendet vágna!

Megszületett hát egy okos ötlet
Egy bika nyakába hurkot kötnek
Hatlóerős kötél kerül a nyakába
Úgy húzzák a templom fatornyára

Mikor a füvet már lelegelte
Fejét jó magasra felemelte
Így adta az tudtára a Kónyiaknak
Hogy a toronyban többé nem aratnak.

Meg is maradt néki az emléke
Ismeri az egész Győr környéke
Ismerik az esetet az egész honban
Hogy bika legelt Kónyban a toronyban!"

A másik hagyomány a legénycéh, a Délceg Kónyi Bika Ifjak ápolják napjainkban ezt a hagyományt.

Képgaléria

• 
  A templom az iskola felől
• 
  A templom falu felőli homlokzatának részlete
• 
  Sportpálya a templommal
• 
  Hősi emlékmű
• 
  1848-49-es emlékmű
• 
  1848-49-es emléktábla
• 
  Temető
• 
  Szépen felújított régi parasztház a központban
• 
  A 8502-es út a központból Fehértó felé nézve
• 
  Tündértó