Kömörő

Kömörő község az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.

Kömörő
Kömörő címere Kömörő zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Fehérgyarmati
Jogállás	község
Polgármester	Nagy Zoltán (független)[1]
Irányítószám	4943
Körzethívószám	44
Népesség
Teljes népesség	485 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	35,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	16,37 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 01′ 46″, k. h. 22° 35′ 19″48.02951, 22.588635
Kömörő Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kömörő témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Az Alföldön, Szatmárban, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti részén, a Szamosközben fekvő település.

A megyeszékhely, Nyíregyháza kb. 75 km, Fehérgyarmat 9 km, Penyige 5 km, Túristvándi 5 km, Kölcse 13 km, Tiszabecs 21 km, Mánd 8,5 km, Tunyogmatolcs 14 km távolságra található.

Megközelítése

Közúton a 491-es főútról Penyigénél Túristvándi felé letérve, egy mellékúton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai végzik.
Vasútvonal nem érinti a települést. A legközelebbi vasútállomás a MÁV 113-as számú, Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta vonalán Penyige vasútállomása, amely a településtől kb. 5 km-re található.

Története

Kömörő nevét az oklevelek 1344-ben említik először, Kemerew néven. 1300-as évek elején a Kömörey család volt birtokosa. 1344-ben I. Lajos király a Kölcseyeknek tett új adományt a településre.

1481-ben a Kömörey család tagjai közül Kömörey Mihályné és leányai ismét részt kapnak benne. 1496-ban Ujhelyi László és Szepessy Lászlóné voltak a település birtokosai. 1518-ban Werbőczy István volt itt birtokos, aki részét elcseréli Perényi Istvánnal.1544-ben Muchey Pál, Nagyváthy János és Rácz Miklós voltak itt birtokosok.

1561-ben Fekete Kelemenffy János, 1638-ban Szuhay Gáspár és Máté, Becsky László özvegye, és Mosdóssy Imre voltak birtokosai.

1655-ben Perényi Zsigmondné, 1668-ban Melith Klára, Albisi Zólyomi Miklósné is birtokosaiként vannak feltüntetve.

A 18. században még a Kölcseyeké, de később egészen a Kende családé lett.

A 19. század végén urai a Kende, gróf Rhédey, Czerjék, Ilosvay és Szűcs családok voltak.

A 20. század elején Kende Zsigmond a nagyobb birtokosa.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Juhász Ferencné (független)^[3][4]
• 1994–1998: Juhász Ferencné (független)^[5][6]
• 1998–2002: Juhász Ferencné (független)^[7][8]
• 2002–2003: Juhász Ferencné (független)^[9][10]
• 2003–2006: Juhász András (független)^[11][12]
• 2006–2010: Juhász András (független)^[13][14]
• 2010–2014: Juhász András (Fidesz–KDNP)^[15]
• 2014–2019: Juhász András (Fidesz–KDNP)^[16][17]
• 2019–2024: Karmacsi László Attiláné (független)^[18]
• 2024– : Nagy Zoltán (független)^[1]

A településen 2003. november 15-én időközi polgármester-választást tartottak,^[11] az előző polgármester lemondása miatt.^[19]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	569	558	571	589	498	500	485
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[20]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,1%-a magyarnak, 11,9% cigánynak mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,2%, református 83,7%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 1,9% (8,9% nem válaszolt).^[21]

2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 13,1% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,4% volt római katolikus, 67,1% református, 3% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 6,6% felekezeten kívüli (20,3% nem válaszolt).^[22]

Vallás

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a település lakosainak többsége, mintegy 90%-a református vallású. Római katolikus kb. 5%, görögkatolikus kb. 2,5%, és nem tartozik felekezethez vagy egyházhoz, illetve nem válaszolt kb. 2,5%.^[23]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,2%, református 83,7%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 1,9% (8,9% nem válaszolt).^[21]

Református egyház

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Szatmári Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.

Evangélikus egyház

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Kölcsei Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Természeti értékek

• Kömörői-erdő: Országos védettséget élvez, a Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzet része. Tölgy, szil, lucfenyős és kőrises erdőrészei különleges értékűek.

Nevezetességei

• Református templom: 1792-ben épült, késő barokk stílusban. Tornyát 1842-ben emelték, romantikus stílusban.

Rendezvények

• Gömböc-fesztivál
• Falunap: minden év pünkösd vasárnapján

Források

• Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.