Kaposvári egyházmegye

A Kaposvári egyházmegye (latinul: Dioecesis Kaposvarensis) a római katolikus egyház egyik magyarországi egyházmegyéje. 1993-ban hozta létre II. János Pál pápa. Katedrálisa a kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyház.

Kaposvári egyházmegye (Dioecesis Kaposvarensis)
A kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyház
Elhelyezkedés
Ország	Magyarország
Területi fennhatóság	Somogy, valamint részben Zala, Tolna és Baranya vármegye
Főegyházmegye	Veszprémi
é. sz. 46° 21′ 28″, k. h. 17° 47′ 17″46.3577125, 17.7879404
Statisztikai adatok
Terület	6790 km²
Lakosság
Teljes	448 370
Egyházmegyéhez tartozók	292 000
Plébániák	102
További jellemzők
Egyház	katolicizmus
Rítus	latin
Alapítás ideje	1993. május 30. (32 éves)
Székesegyház	Nagyboldogasszony-székesegyház
Vezetése
Püspök	Varga László megyéspüspök
Általános helynök	Somos László
Nyugalmazott püspök	Balás Béla
Térkép
Kaposvári egyházmegye
Honlap
Kaposvári egyházmegye weboldala Kaposvári egyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaposvári egyházmegye témájú médiaállományokat.

Terület

Területe 6790 km², ezen 1999-ben 448 370 fő élt, ebből 318 910 fő hívő.^[1] Az egyházmegye területe magában foglalja majdnem egész Somogy vármegyét (Balatonvilágos, Kánya, Tengőd, Bedegkér, valamint délen Potony, Tótújfalu, Lakócsa és Szentborbás kivételével), emellett Zala vármegye keleti területét Nagykanizsával együtt, Tolna vármegye nyugati csücskét és több Baranya vármegyei települést.^[2][3] Püspöki székhelye Kaposvár.

Szomszédos egyházmegyék

• Belovár-Kőrösi egyházmegye (Horvátország)
• Pécsi egyházmegye
• Pozsegai egyházmegye (Horvátország)
• Székesfehérvári egyházmegye
• Szombathelyi egyházmegye
• Varasdi egyházmegye (Horvátország)

Történelem

A II. vatikáni zsinat (1962–65) tervei közt szerepelt az egyházi kormányzati területek alkalmasabb felosztása. Ennek megfelelően a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia hozzálátott az egyházi tartományok és az egyházmegyék új elrendezésének megállapításához. Célja az volt, hogy minden egyházmegyében jobban kitűnjön az egyház természete, továbbá a püspök megfelelően és hatásosan végezze munkáját, amint azt a vallási, erkölcsi és szociokulturális kívánalmak megkövetelik.

A rendszerváltás után, 1993. május 30-án II. János Pál pápa a Hungarorum Gens kezdetű apostoli konstitúciójával alapította a Kaposvári egyházmegyét a Veszprémi egyházmegye Balatontól délre eső területeiből, és ezzel együtt Veszprémet érseki rangra emelte.^[4]

Szervezet

Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök

Fénykép	Név, beosztás	Születési helye, ideje	Kinevezés dátuma
	Varga László kaposvári megyéspüspök[5]	Tapolca, 1956. augusztus 17. (69 éves)	kaposvári püspök: 2017. március 25. felszentelés és beiktatás: 2017. május 13.
	Balás Béla nyugalmazott kaposvári püspök[6]	Budapest, 1941. március 25. (84 éves)	veszprémi segédpüspöknek kinevezve: 1992. augusztus 10. kaposvári püspök: 1993. május 31. sede vacante apostoli adminisztrátor: 2017. március 25. – május 13. nyugállományban: 2017. március 25.

Egyházközségek

A püspökség területét eredetileg 157 plébániára osztották fel. 2018-ban 102 plébániája volt, ebből 70 volt betöltve, melyeken összesen 76 pap szolgált. Az egyházmegyének 9 állandó diakónusa is van. A papnövendékek száma ugyanekkor 11 volt.^[7]