Kecskemét–Szolnok-vasútvonal
vasútvonal From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
A MÁV 145. számú Kecskemét–Szolnok-vasútvonala normál nyomtávolságú, egyvágányú, nem villamosított, 65 km hosszú vasúti mellékvonal az Alföldön, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun vármegye területén.
Remove ads
Útvonala
A vasútvonal kezdőpontja Szolnokon van, az állomás kezdőpont (Budapest) felőli végén ágazik ki a 100-as, illetve a 120-as vasútvonalakból. A kiágazás után déli irányba halad a vonal a Tisza jobb partján, attól körülbelül 5 kilométeres távolságra. Tiszajenő–Vezseny után délnyugati irányban halad tovább, továbbra is a Tisza vonalát követve. Tiszakécske állomást, majd Kerekdomb megállóhelyet érintve éri el Lakiteleket. Utána egy rövid szakaszon párhuzamosan halad a 146-os számú Kiskunfélegyháza–Kunszentmárton-vasútvonallal. Majd nyugati irányba fordul és úgy vezet Kecskemétig. Kecskemét vasútállomás kezdőpont felőli végén találkozik a 140-es számú Cegléd–Szeged-vasútvonallal.
A vonal menetrendje a Kiskunfélegyháza–Kunszentmárton-vasútvonallal közös: A vonatok Kiskunfélegyháza–Lakitelek–Kunszentmárton(–Szentes) illetve Szolnok–Lakitelek–Kecskemét útirányokon közlekednek utóbbiak 2014-től S220-as viszonylatszámmal. Lakitelek átszálló állomásra egyszerre futnak be négy irányból.
Remove ads
Története
A vasútvonal Lakitelek és Kecskemét közti szakaszát egy Kecskemét–Tiszaug vonal részeként 1896. október 3-án adták át a forgalomnak. A vonal Szolnok és Lakitelek közti szakaszát (az akkori Szolnok–Kiskunfélegyháza helyi érdekű vasútvonal részeként) 1897. december 9-én adta át a Szolnok–Kiskunfélegyházi HÉV.[2] Tervezőmérnöke Környei Izidor volt.
Pálya
A vasútvonal eredetileg a helyiérdekű vasúti szabványnak megfelelően "i" sínekből épült (23,6 kg/m). Ezeket az 1970-es és 80-as években "c" (34,5 kg/m) illetve 48-as rendszerű sínekre cserélték. A jelenlegi állapotok:[3]
- Szolnok-Piroska: 48 kg/m (az 1930-as években cserélték "i"-ről "c"-re, majd 1970-es években 48-asra)
- Piroska-Tószeg: 48 kg/m (1980-as évek elején cserélték, addig "i" rendszerű volt)
- Tószeg-Tiszavárkony: 34,5 kg/m "c" (1977-ben cserélték "i"-ről) (folyamatban van cseréje 48 kg-os, LM vasbetonaljas hézagnélküli pályára)
- Tiszavárkony-Tiszakécske: 48 kg/m, zúzottkő ágyazat (az 1980-as évek közepén cserélték "i"-ről)
- Tiszakécske-Lakitelek: 34,5 kg/m "c" (1979-ben cserélték "i"-ről)
Az 1961-1962-ben felújított Kecskemét-Lakitelek szakaszba a felújítás során lágyvasbetétes-fatiplis U jelű betonaljakat építettek be. Ezek az aljak mára elöregedtek, megrepedtek, a cseréjük és újratiplizésük (időtálló műanyag tiplivel) folyamatos. A sínek nagyrészt c rendszerűek (34,5 kg/m) 48 kg-os sínek Kecskemét állomástól a 44-es főút felüljárójáig (47-es szelvényig) találhatók. Ezen a szakaszon 60 km/h az engedélyezett sebesség, tovább Nyárlőrinc első kitérőjéig (131-es szelvény) 50 km/h motorvonatoknak, 30 km/h mozdonyos vonatoknak.
Galéria
- Lakitelek állomáson egyszerre kereszteznek a négy irányból érkező vonatok
- Borsihalom megállóhely
Érdekességek
A vasútvonal bejárható virtuálisan a Microsoft Train Simulator játékkal is, ha letöltjük az Alföld nevű magyar kiegészítőt hozzá.[4]
Járatok
Remove ads
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads