Kiskutas

Kiskutas község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.

Kiskutas
Kiskutas címere Kiskutas zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Zalaegerszegi
Jogállás	község
Polgármester	Halász Gábor (független)[1]
Irányítószám	8911
Körzethívószám	92
Népesség
Teljes népesség	190 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	36,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	4,69 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 54′ 48″, k. h. 16° 47′ 49″46.913369444444, 16.796938888889
Kiskutas Pozíció Zala vármegye térképén
Kiskutas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskutas témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

Zalaegerszegtől 8 kilométerre északnyugatra helyezkedik el, főutcája a megyeszékhelytől Andrásfáig vezető 7404-es út.

Története

A település nevét 1211-ben II. András magyar király határjárási oklevele említette először, amikor a király a Gébárt nevű várföldet Fábiánnak és Vincének adta, mely nyugat és észak felől az ő Kutas és Lovászi nevű ősi földjeikkel volt határos. Fábiánnak három fia: Krejnik, Androcinus, és Máté 1264-ben osztoztak meg Kutason, Aracsán és Lovásziban levő birtokaikon.

1364-ben a Kutasi család tagjai Kutasi Kálóz fia, Pál fia János és fia Kálóz megegyeztek kutasi birtokaikkal kapcsolatban.

1371-ben Ákos mester és fiai Kutasiként vannak említve. Ákos fia László 1386-ban kelt végrendeletében Kutas felét a feleségére hagyta, míg másik felét unokahugának, Sárának, Mikcs özvegyének hagyta. Ekkortájt említtették először Nagykutas néven a Mikcs özvegye birtokában lévő Kutast, ahol 1412-ben Éberhárd püspöknek is volt 11 jobbágya. Míg a másik Kutas, a mai Kiskutas és Kálócfa az 1386-os végrendelet szerint Kutasi László halála után annak özvegyéé lett. Ettől kezdve említették külön Nagykutast és Kiskutast. Nevét az írásos emlékekben 1439-től olvashatjuk Kyskuthus alakban.

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Név	Jelölő szervezet
1990–1994	Tóth József	független[3]
1994–1998		független[4]
1998–2002		független[5]
2002–2006	Id. Tóth József	független[6]
2006–2010	Halász Gábor	független[7]
2010–2014		független[8]
2014–2019		független[9]
2019–2024		független[10]
2024–		független[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	171	167	211	175	197	189	190
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98,9%. A lakosok 70,1%-a római katolikusnak, 4,2% reformátusnak, 2,6% evangélikusnak, 7,8% felekezeten kívülinek vallotta magát (14,6% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% németnek, 4,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,6% volt római katolikus, 1,5% evangélikus, 0,5% református, 2,5% egyéb keresztény, 9,6% felekezeten kívüli (44,2% nem válaszolt).^[12]

Nevezetességek

• Barokk kúria - 1753-ban épült, a kálócfapusztai falurészben található.