Komjáthy Béla

Komjáti Komjáthy Béla (Kárász, 1847. június 24. – Budapest, 1916. október 27.^[4]) magyar ügyvéd, politikus, jogi író, alispán, országgyűlési képviselő.

Komjáthy Béla
Született	1847. június 24.[1] Kárász
Elhunyt	1916. október 27. (69 évesen)[1] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	alispán magyarországi parlamenti képviselő (1875–1887) magyarországi parlamenti képviselő (1887. szeptember 28. – 1892. január 4.) magyarországi parlamenti képviselő (1892. február 20. – 1896. október 3.) magyarországi parlamenti képviselő (1896. november 25. – 1901. szeptember 5.) magyarországi parlamenti képviselő (1901. október 26. – 1905. január 3.) magyarországi parlamenti képviselő (1905. február 17. – 1906. február 19.)
Kitüntetései	Munkács díszpolgára (1886)[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Komjáthy Béla témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

Szülei Komjáthy Pál és Kállay Eulália voltak, 1847. július 4-én keresztelték.^[5] A gimnáziumi tanulmányait Sárospatakon, Debrecenben és Lőcsén végezte el. A jogot Kassán és Pesten hallgatta. 1867–1868 között Szabolcs megye tiszteletbeli és helyettes jegyzője volt. 1869-től Budapesten volt ügyvéd. 1875–1906 között függetlenségi párti országgyűlési képviselő volt. 1875–1878 között Túrkevét képviselte. 1875–1884 között Kunszentmárton választotta meg országgyűlési képviselőnek.^[6] 1879–1880 között a szegedi királyi biztosságn biztosi tanácsosa és a kisajátítási bizottság elnöke volt. 1884-ben elnyerte a karcagi kerület mandatumát. 1887-ben a karcagi és a ceglédi kerületben is megválasztatott, de a ceglédi mandátumát tartotta meg. 1892-ben a somlóvásárhelyi, 1896-ban a nagykaposi kerületben választották meg. 1897-ben egyházmegyei gondnokká választotta az ungi egyházmegye.

Híres bűnügyi védő volt, részben a lapokban megjelent, részben önállóan kiadott védőbeszédei a kor politikai életére jellemző források.

Művei

• Szeged veszedelme (Satyricus költemény, 1880)
• Védbeszédek politikai sajtóperekben (Hentaller Lajos, Hoitsy Pál, Kászonyi Dániel… védelmére; Budapest, 1884)^[7]
• Esküdtszéki tárgyalás (Olay Lajos képviselő ügye; Budapest, 1884)
• Daguerreotypek (Budapest, 1890)^[8]
• Borkorcsolyák (Szentes, 1893)^[9]
• Csalfa verőfények (Korrajz versekben a szent koalíció korából. I–III, Budapest, 1906–1910)