Koppenhága–Fredericia/Taulov-vasútvonal

A Koppenhága–Fredericia/Taulov-vasútvonal a főváros, Koppenhága és a Jütland-félsziget között, a Zélandi és a Füni szigeteken keresztül vezető normál nyomtávolságú villamosított vasútvonal. A vonalat a Banedanmark kezeli, és hossza körülbelül 220 kilométer. A dán vasúthálózat egyik fő ütőereként kétvágányú.

København–Fredericia-vasútvonal
Vonal:	DSB 1 (távolsági vonatok) DSB 8.2 (S-Bahn)
Hossz:	220,6 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Feszültség:	25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:	Danske Statsbaner
Maximális sebesség:	180 km/h
Vonatbefolyásoló:	ZUB 123
Kétvágányú:	København–Fredericia, négyvágányú Høje-Taastrup és Roskilde között
Jelmagyarázat Elsinore felől 0,0 Koppenhága főpályaudvar Peberholm felé 3,9 ValbyValby Peberholm felől 19,5 Høje Taastrup 24,2 Hedehusene 28,3 Trekroner 31,3 Roskilde Næstved felé Kalundborg felé 42,5 Viby Sj 49,7 Borup NSV Koppenhága felé 63,9 Ringsted Rødby Færge felé 78,3 Sorø 92,9 Slagelse Høng felé 108,3 Korsør Great Belt alagút Great Belt híd Nyborg Færge 131,6 Nyborg 160,3 Odense Svendborg felé 169,1 Holmstrup Assens felől 175,5 Tommerup 178,8 Skalbjerg 181,1 Bred 184,7 Aarup 190,2 Gelsted 194,8 Ejby 200,1 Nørre-Åby 204,3 Kauslunde 210,4 Middelfart Régi Kis-Bælt híd 216,3 Snoghøj 220,1 6,1 része a Fredericia–Padborg vonalnak 220,6 Fredericia 8,6 Taulov Århus, Padborg, Flensburg felé

A vonal a Zélandot átszelő vasútvonalból (a Nyugati vonal) és a Funent átszelő fővonalból (a Funeni fővonal) áll, mindkettő a 19. század közepén épült. Eredetileg a két vasútvonalat vasúti kompok kötötték össze, ezt a két vonalat 1997-ben a Nagy-Bælt híddal összekötötték.

Története

1847. június 26-án nyílt meg a Koppenhágából Roskilde felé vezető vasútvonal, Dánia első vasútvonala, amelyet William Radford brit mérnöki cég a Zélandi Vasúttársaság (Det Sjællandske Jernbaneselskab) számára készített el. A Roskilde és Korsør közötti szakasz 1856-ban készült el.^[1]

A Nyborg és Middelfart közötti vasútvonalat 1865. szeptember 8-án adták át. A Peto, Brassey és Betts építette. Middelfartban az utasok felszállhattak a jütlandi Snoghøjba tartó gőzkompra. 1866. november 1-jén a vasútvonalat Middelfarttól Stribig meghosszabbították. Dánia első vasúti kompját 1872-ben vezették be a Strib-Fredericia-vasútútvonalon.

Irodalom

• Jensen, Niels. Danske Jernbaner 1847–1892 (dán nyelven). Copenhagen: J. Fr. Clausens Forlag (1972). ISBN 87-11-01765-1