Korfu
város Görögországban (Jón-szigetek) From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Korfu (görögül: Κέρκυρα, Kérkira [ˈcercira]; ógörögül: Κέρκυρα vagy Κόρκυρα; latinul: Corcyra; olaszul: Corfù) Görögországhoz tartozó, a Jón-tengerben fekvő sziget. A Jón-szigetek közül a második legnagyobb területű.[1] Kisebb, hozzá tartozó szigeteivel együttesen gyakorlatilag Korfu képezi az ország északnyugati határának szélét.[2] A szigetet egyetlen önkormányzatként kezelik, és Korfu közigazgatási terület fennhatósága alá tartozik. Az önkormányzat közigazgatási szempontból tartalmazza a főszigetet, Korfut, valamint három kisebb tartozékát, Eríkusza , Mathráki és Othoní szigetet.
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében a görög nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
A sziget legnagyobb települését és az önkormányzat székhelyét is Korfunak hívják, lakossága 34 000 fő (2010-ben).[3] A sziget ad otthont a Jón Egyetemnek.
Remove ads
Éghajlat
Éghajlata mediterrán. Korfu a legnedvesebb hely Görögországban, amely előnye, hogy zöld és termékeny és itt nem érzékelhető az a csontszáraz nyár végi vízhiány, mint az Égei-tengeri szigeteken. Július a legszárazabb hónap. Októbertől márciusig rendszeres esőzésekre lehet számítani.
Remove ads
Történelme
A sziget már a görög mitológia kezdeteitől fogva összefonódik Görögország történelmével. Korfu neve ógörög nyelven – Kerküra vagy Korküra – két erőteljes vízi szimbólummal van kapcsolatban: Poszeidón görög isten, a tengerek királya; valamint Aszóposz, egy jelentős görög szárazföldi folyó.[4] A görög mítosz szerint Poszeidón beleszeretett egy gyönyörű nimfába, Kerkürába –, aki Aszóposz és Metópé folyami nimfa lánya volt –, majd elrabolta őt.[4] Poszeidón megvásárolta Kerkürának az addig még névvel nem rendelkező szigetet, és a házastársi boldogság érdekében felajánlotta, hogy róla nevezzék el a sziget, és Korküra legyen a neve.[4] A sziget elnevezése később dór hatásra Kerküra névre alakult át.[5] Később született egy fiuk, akit Phaiaxnak neveztek el. A szülők úgy döntöttek, hogy a gyerekük neve után a sziget lakóit phaiakeszeknek nevezték. A név lemagyarosodása után ezt a népcsoportot phaiákoknak hívják, és Phaiaxot tartják a nép mitikus ősének.
A sziget történelme során számos csata és hódítás színhelyéül szolgált Korfu. Ezeknek az összecsapásoknak a maradványai és bizonyítékai ma is megtalálhatók a szigeten azoknak a váraknak a formájában, amelyek stratégiai szempontból jelentős helyeken találhatóak. Ezen várak közül kettő a székhelyt, Korfu városát keríti körbe, ezzel ez az egyetlen település Görögország területén, amelyik ilyen módon van körülvéve. Ennek köszönhetően a görög kormány hivatalosan is kasztropolisz (’várváros’, ’várak városa’) névvel illeti Korfut.[5] Korfu hosszú időn keresztül a Velencei Köztársaság irányítása alatt állt, amely több török ostromot is vissza tudott verni egészen addig, amíg a sziget brit kormányzás alá került a napóleoni háborúk (1799–1815) egyik következményeként. A Brit Birodalom végül átengedte Korfut a többi környező szigettel együtt a Jón-szigeteki Egyesült Államok részére az 1864-ben megkötött londoni szerződés értelmében. Ennek köszönhetően a sziget a Görög Királyság részévé vált.
Remove ads
Közigazgatás
Turizmus
Korfu rendkívül népszerű turistacélpont, amely nagy forgalommal rendelkezik ezen a területen.[1][7][8] A homokos-fövenyes partszakaszok, a szigetecskék, a kellemes szállodák, a tengerparti sétányok, a garantált nyári jó idő Korfut igen népszerűvé tették a nyaralók körében. Ehhez hozzájárultak Gerald Durrell kötetei a gyermekkoráról, aminek jelentős részét a szigeten töltötte.
Egészen a 20. század elejéig a szigetet legfőképpen európai uralkodók, illetve az elit tagjai látogatták; többek között II. Vilmos német császár vagy Wittelsbach Erzsébet magyar királyné is gyakran itt töltötte szabadidejét. Korfut napjainkban széles körben látogatják középosztályú családok is – leginkább az Egyesült Királyságból, Skandináviából és Németországból –, ennek következményeként tömegturizmus alakult ki a szigeten.[9] Korfu ennek ellenére még mindig népszerű a világ elitjének körében is, a sziget északkeleti részében például a lakástulajdonosok között megtalálhatóak a Rothschild család egyes tagjai, illetve több orosz oligarcha, viszont David Cameron brit miniszterelnök és Károly walesi herceg is alkalmi látogatónak számítanak a területen.[10][11] A sziget székhelyének az óvárosát 2007-ben az International Council on Monuments and Sites (ICOMOS) javaslatát követően felvették az UNESCO Világörökségi Listájára mint kulturális értéket.[12][13][14]
Főbb látnivalók
- Korfu település óvárosa
- Korfu városában, a régi velencei fellegvár közelében található egy nagy tér is, amelyet Spianada-nak hívnak. Ez a legnagyobb tér Délkelet-Európában és az egyik legnagyobb Európában,[15][16] tele zöld felületekkel és érdekes épületekkel.
- Az Ahílio palota, amelyet Erzsébet osztrák-magyar császárné („Sissi”) építtetett „kedvenc szigetén”, Korfun
- A Pondikoniszi kolostor és a Vlacherna kolostor-sziget
- Az öböl Paleokasztritsza kolostorával.
- A „Bella Vista” kilátó Paleokastritsa közelében.
- Az Angelokasztro kastély romjai az északnyugati parton, kilátással a Jón-tengerre.
- Az Agiosz Georgiosz Pagon-öböl az északnyugati részén
- A túraútvonalak a Pantokratorhoz egy hagyományos tavernával, három kilométerre a csúcstól.
- A Pantokrator csúcsa, kolostorral, tavernával és kilátással az egész szigetre és Albániára.
- Glyfada strand.
- A Nímfák-vízesés, amely az azonos nevű hely közelében található a sziget északi részén.
- Az északi part Sidari és Peroulades homokkő szikláival.
- A Koméno -félsziget Gouvia és Dassia közelében, Ypapandi kis templomával.
- Perithia, a sziget legrégebbi hegyi faluja.
- A nyugati part a Panagia Mirtiotissa kolostorral (Moni Myrtidion).
- Kouloura kis kikötője Korfu északkeleti részén és a szomszédos Kalami város, ahol egykor Lawrence Durrell élt.
- Az északkeleti Kassiopi kis kikötővárosa, amely a Kr. e. 230 utáni római megszállás idején épült. Kerkyra mellett volt a sziget legfontosabb városa.
- Mon Repos kastély, ahol 1921-ben született Philip Mountbatten, Edinburgh hercege.
- Az első világháborúból származó szerb háborús mauzóleum Vido szigetén, ahol 3000 katonát temettek el.
Remove ads
Galéria
- Csalikiopoulou Lagúna (vagy Csalikiopoulou-tó)
- Korfu város
- Mon Repos
- Templom
- Achilleion (Ahílio) kertjei
- Pelekas
- Tájkép, Paleokastritsa
Jegyzetek
Források
Fordítás
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads