Kuppis Vilmos

Kuppis Vilmos, másként: Kupis (Nagyoroszi, 1818. március 6. – Komárom, 1864. október) gazdatiszt és megyei hivatalnok, Petőfi Sándor barátja.

Kuppis Vilmos
Született	1818. március 6. Nagyoroszi
Elhunyt	1864. október (46 évesen) Komárom
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	gazdatiszt
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Kuppis Libor, Keglevich János gróf kasznárjának fia és Kuppis János jószágfelügyelő unokaöccse. Hat gimnáziumi osztályt végzett a kegyesrendieknél Nyitrán 1828-tól 1836-ig. 1836. március 6-án a kegyesrendiek közé lépett, de még ugyanazon év június 29-én elhagyta a rendet és Esztergomban gyógyszerész-gyakornok lett. Ezután a gazdasági pályára lépett és Sopronban 1839. október 21-én Petőfivel csaknem egy időben katonának állott be (a br. Gollner gyalogezredbe). Petőfivel szoros barátságot kötött. Midőn Petőfi megvált a katonaságtól, Kuppisnak adta emlékül Orlai Petrich Soma által csontlemezre festett arcképét és hozzá írta két költeményét: K. ... Vilmos barátomhoz (1842) és Katona barátomhoz (1844). Kuppis kiszolgálta a hat évet, majd Keglevich János grófnál lett írnok. Később ugyanott a gazdaságnál nyert alkalmazást. 1846-ban tavaszán Pestre ment, ahol unokatestvérével, Kuppis Leóval együtt látogatták meg Pesten a Hatvani utcában lakó Petőfit. Kuppis Leó akkor vasúti mérnök volt. Amint a szobába beléptek, Petőfi és Kuppis Vilmos mindjárt megismerték egymást, összeölelkeztek, összecsókolóztak és Petőfi rögtön megkérdezte, hogy írt hozzá verset, olvasta-e? Körülbelül egy fél óráig beszélgettek katonai életükről.^[1] Ekkor Kuppis Pesten maradt és Petőfi segélyezte. 1847-ben Weisz báróhoz ment kasznárnak Bars megyébe. 1848-ban honvéd lett, később megnősült. A szabadságharc alatt Petőfi és Kuppis Vilmos nem látták egymást, mert az egyik Erdélyben, a másik Felső-Magyarországban harcolt.^[2] A szabadságharc után Bars megyénél szolgált Aranyosmaróton, később megyei igazgató lett Komáromban.

Petőfivel levelezett és maga is írt lapokba. A család nyilatkozata szerint kéziratai, Petőfinek arcképe és több levele, költeménye fiának Sándornak birtokába jutott, ezek azonban ismeretlen helyre kerültek.