Ladomerszky Margit

Ladomerszky Margit, született Ladomerszky Margit Anna Mária (Budapest, Terézváros, 1904. december 17.^[3] – Budapest, 1979. október 10.) magyar–lengyel nemesi származású^[forrás?] színésznő, érdemes művész.

Ladomerszky Margit
Ladomerszky Margit az 1920-as évek közepén
Született	Ladomerszky Anna Mária Margit 1904. december 17.[1] Budapest[2]
Elhunyt	1979. október 10. (74 évesen)[2][1] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Angyal László
Foglalkozása	színész
Sírhelye	Új köztemető (158/11-1-9)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1924 – 1979
Tevékenység	színész
Díjai
Érdemes művész-díj
1966
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Ladomerszky Margit témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Pályafutása

Ladomerszky István János vasöntő segéd és Hrubi Anna Teréz lánya, testvére Ladomerszky Árpád János atya, felvidéki nemes és görög katolikus pap. Tanulmányait az Országos Színészegyesület színiiskolájában végezte. Először 1924-ben lépett színpadra Székesfehérváron. 1925–26-ban Kaposváron és Szegeden, 1927–29-ben Pécsett játszott, ebben az időszakban partnere Jávor Pál volt. 1929-ben karakterszerepekre szerződtette a Vígszínház. 1945-ben tagja lett a Pódium Kabarénak, 1945 és 1950, valamint 1952 és 1966 között a Nemzeti Színházban játszott.

A legnagyobb sikere George Bernard Shaw: Warrenné mestersége című darabja címszereplőjének alakítása volt, a szerepet 600-szor játszotta el az 1947-es bemutató és 1967 között. A bemutató a Belvárosi Színházban volt. Az utolsó előadás helyszíne nem, csak a színház neve változott meg: a Petőfi Sándor utcai épület ekkor a „Nemzeti” kamaraszínháza volt, Katona József Színház néven.

Színpadi szerepei

• Roxane (Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac)
• Júlia (William Shakespeare: Rómeó és Júlia)
• Nóra (Henrik Ibsen: Nóra)
• Ophelia (William Shakespeare: Hamlet)
• Aase anyó (Henrik Ibsen: Peer Gynt)
• Ökrösné (Karinthy Ferenc: Ezer év)
• Warrenné (George Bernard Shaw: Warrenné mestersége)
• Éva (Madách Imre: Az ember tragédiája)
• Melinda (Katona József: Bánk bán)
• Hilda (Henrik Ibsen: Solness építőmester)
• Titánia (William Shakespeare: Szentivánéji álom)
• Polezsájeva (Rahmanov: Viharos alkonyat)
• Gurmizsszkája (Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij: Erdő)
• Higginsné (George Bernard Shaw: Pygmalion)
• Melányija (Makszim Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek)

Filmjei

Ladomerszky Margit Góth Sándorral és Mály Gerővel a Cifra nyomorúság című filmben (1938)

Ladomerszky Margit (jobbra) cigányasszonyként a Piros bugyelláris című filmben Bordy Bellával (1938)

Ladomerszky Margit sírja Budapesten. Új köztemető: 158/11-1-9.

Játékfilmek

• Tavaszi zápor (1932)
• Kísértetek vonata (1933)
• Emmy (1934)
• Ida regénye (1934)
• Édes mostoha (1935)
• A csúnya lány (1935)
• Ember a híd alatt (1936)
• Az én lányom nem olyan (1937)
• Édes a bosszú (1937)
• Rozmaring (1938)
• Úri világ (1938)
• Piros bugyelláris (1938)
• Két fogoly (1938)
• Hat hét boldogság (1939)
• Áll a bál (1939)
• Álomsárkány (1939)
• Toprini nász (1939)
• Bors István (1939)
• Sarajevo (1940)
• Gül Baba (1940)
• Pénz beszél (1940)
• Az utolsó Vereczkey (1940)
• Havasi napsütés (1940)
• Beáta és az ördög (1941)
• Tavaszi szonáta (1942)
• Házasság (1942)
• Őrségváltás (1942)
• Dr. Kovács István (1942)
• Szeptember végén (1942)
• A hegyek lánya (1942)
• Éjjeli zene (1943)
• Megálmodtalak (1943)
• Rákóczi nótája (1943)
• Ez történt Budapesten (1944)
• Zörgetnek az ablakon (1944)
• Madách: Egy ember tragédiája (1944)
• Egy fiúnak a fele (1946)
• Kis Katalin házassága (1950)
• Első fecskék (1952)
• Föltámadott a tenger I-II. (1953)
• Budapesti tavasz (1955)
• Fűre lépni szabad (1960)
• Katonazene (1961)
• Mici néni két élete (1962)
• A szélhámosnő (1963)
• Édes és keserű (1966)
• Nem szoktam hazudni (1966)
• A Hamis Izabella (1968)
• Nápolyt látni és… (1972)
• Csínom Palkó (1973)
• Egy erkölcsös éjszaka (1977)
• Drága kisfiam (1978)

Tévéfilmek

• Othello Gyulaházán (1966)
• Dorottya (1973)
• A zöldköves gyűrű (1977)
• Baleset (1978)
• Megtörtént bűnügyek sorozat A holtak nem beszélnek című része (1980)

Hangjátékok

• Herczeg Ferenc: Szíriusz (1938)
• Maxim Gorkij: Mint a gyerekek (1946)
• András László: Spanyol éjszakák (1948)
• Tolsztoj: Ivan Iljics halála (1949)
• Dr. Révay József: Párduc (1955)
• Jean-Paul Sartre: A főbelövendők klubja (1955)
• Karinthy Ferenc: Ezer év (1956)
• Kovács János: Heine - emlékezés a költőre (1956)
• Lovik Károly: Az aranypolgár (1958)
• Frances Hodgson Burnett: A titkos kert (1959)
• Illés Endre: Hazugok (1959)
• Dold-Mihajlik: Ordasok között (1961)
• Mikszáth Kálmán: Miniszter kerestetik (1961)
• Rozov, Viktor: Szerelmes a gyerek (1961)
• Vagyim Kozsevnyikov: Ismerjék meg Balujevet! (1961)
• A Piros Oroszlán (1962) .... A kocsmáros felesége
• Kazakievics: Nappali fénynél (1962)
• Eich, Günter: Allahnak 100 neve van (1963)
• Friedrich Schiller: Ármány és szerelem (1963)... Lady Milford
• Anton, Eduardo: Lány az erkélyen (1963)
• Drozdowski, Bohdan: Lengyel ballada (1964)
• Turner, David: Mr. Midway vasárnapja (1964)
• Vohlrab, Egon: A sztudánkai vendég (1964)
• Mihail Solohov: Csendes Don (1967)
• Egri Viktor: Ének a romok felett (1968)
• Giles Cooper: A sültgalamb (1968)
• Stehlik, Miloslav: A bizalom vonala (1968)
• Zapolska, Gabriela: Dulska asszony erkölcse (1968)
• Jurandot, Jerzy: A kilencedik igaz (1969)
• Maupassant, Guy de: A szépfiú (1970)
• Remenyik Zsigmond: Jordán Elemér első hete a túlvilágon (1970)
• Uszpenszkij, Gleb: Az őrházikó (1971)
• Török Gyula: A hamu alatt (1972)
• Hárs László: Buci királyfi, az üveggolyó (1973)
• Kann, Maria: A kéktollú gácsér (1973)
• Szakonyi Károly: Nő arcképe, háttérrel (1976)
• Gogol: A köpönyeg (1977)
• Ismeretlen ismerősök - Hunyady Sándor (1978)

Díjai, elismerései

• Érdemes művész (1966)