Leszbosz

Leszbosz^[1] (görögül Lézvosz [Λέσβος]) Görögország harmadik, a Földközi-tenger hetedik legnagyobb szigete.

Leszbosz (Λέσβος)
Mitilíni
Közigazgatás
Ország	Görögország
Régió	Észak-Égei-szigetek
Prefektúra	Leszbosz
Székhely	Mitilíni
Népesség
Teljes népesség	83 800 fő (2021)
Földrajzi adatok
Fekvése	Égei-tenger
Terület	1633,83 km²
Tengerszint feletti magasság	968 m
Legmagasabb pont	Lepetimnosz (967 m)
Időzóna	EET (UTC+2)
Elhelyezkedése
Leszbosz Pozíció Görögország térképén
é. sz. 39° 10′ 54″, k. h. 26° 19′ 25″39.181666666667, 26.323611111111
Leszbosz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Leszbosz témájú médiaállományokat.

Földrajza

Az Égei-tengerben, Kis-Ázsia nyugati partja közelében, közvetlenül Troasztól délre fekszik. A szigetet főként hegyek borítják. Két kiemelkedő hegycsúcsa van, a 967 méteres Lepetimnosz és a hasonló magasságú Olimposz.

Éghajlat

A sziget éghajlata mérsékelt égövi forró nyarú mediterrán, Köppen besorolásában Csa mediterrán éghajlat. A nyár forró és száraz, a tél többnyire enyhe, de a térségre jellemző ritka hideghullámok és hó olykor előfordulhat. A fagyos napok száma alacsony. A csapadék átlagosan évi 750 mm. A napsütéses órák száma kimagasló.

Leszbosz, Mitilíni éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	12,1	12,6	14,6	19,0	23,9	28,5	30,4	30,2	26,7	21,7	17,2	13,8	20,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	6,7	7,0	8,0	11,2	15,2	19,3	21,6	21,4	18,5	14,8	11,4	8,7	13,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)	130	97	75	47	21	6	2	4	11	38	94	145	671
Forrás: Hellenic National Meteorological Service [2]

Leírása

A sziget területe 1630 km². Lakosainak száma 108 297 (2001-es adat), melynek több mint harmada Mitilíniben, a sziget fővárosában él. Főbb települései még Plomárion, Ajasszosz, Eresszosz és Mólivosz (archaikus neve Mithímna). A főváros, Mitilíni régi elnevezése Mütiléné, törökül Midüllü.

Történelme

A leszboszi Rodafnidia lelőhelyen feltárt őskőkorszaki leletek az acheuli kultúrához sorolhatók, korukat 258.000 ± 48.000 évre teszik. Ebben a korban az alacsonyabb tengerszint miatt a kisázsiai szárazföldhöz csatlakozó félsziget volt.^[3]

Írott forrásokban elsőként a hettiták említik, Lazpa néven. Az i. e. 13. században először Szeha, majd Vilusza birtoka. A század utolsó szakaszában Pijamaradu, a későbbi millavandai (milétoszi) király innen származott.

A középkorban a negyedik kereszthadjárat idején elfoglalták a keresztesek a szigetet, majd a Konstantinápolyi Latin Császárság része lett. 1355-ben genovai Gattilusio család megszerzett néhány görög szigetet és a központját Leszboszon építette ki. Ettől kezdve mintegy száz évig a sziget önálló állam volt, első uralkodó Ferenc segítette Nagy Lajos magyar királyt az Oszmán Birodalom és Bulgária ellen indított 1366. évi hadjáratában.

Nevezetességei

A sziget régi nevéből (Leszbosz) származik a leszbikus kifejezés. Ennek eredete az itt született Szapphó költészete, amelyben a nők közötti szerelmet ábrázolta. Emiatt Lészvosz, közelebbről Szapphó szülővárosa, Eresszosz ma a leszbikus közösség fő turisztikai célpontja és zarándokhelye, ahol Európában egyedülálló fesztiválokat rendeznek célzottan nők részére.^[4] 2008-ban egy vita felborzolta az addig nyugodt kedélyeket, mert a helyiek ragaszkodtak ahhoz, hogy őket nevezzék az igazi leszbikusoknak. A Görög Meleg és Leszbikus Unió ellen pert indítottak, hogy megtiltsák a szervezet nevében a “leszbikus” szó használatát.^[5]