Libwww
From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
A Libwww (azaz Library World Wide Web) egy moduláris kliens-oldali web API (alkalmazásprogramozási felület) UNIX, és Windows platformra.
A libwww szoftver első változatát 1992-ben készítették el. 2006-ban készült el a végleges változat.[1]
Kis és nagyobb alkalmazásokra is használható, mint például: webböngészők, szerkesztők, batch eszközök. A libwww rendelkezik „dugaszolható” (plug-in) modulokkal, mint például: HTTP1.1, stb.
A libwww célja, hogy testbedként szolgáljon protokoll kísérleteknél.[2][3] A libcurl a libwww modern változata.
Remove ads
Történet
1992-ben Tim Berners-Lee és Jean-Francois Groff, a CERN munkatársai, átírták a WorldWideWeb böngészőjét a NeXTstep operációs rendszerben, hordozható C kódban, hogy demonstrálják a web potenciálját.[4] A kezdetben a libwww, általános könyvtárként működött, és nem volt külön hozzáférhető.[5]
Mielőtt a nyilvánosság számára is elérhetővé vált, a libwww-t beintegrálták a CERN programkönyvtárába (CERNLIB).[6] 1993-ban nyilvánossá tették a libwww-t, a webböngészők fejlesztésének segítésére.[7] Később a W3C elkészítette az Arena webböngészőt, mint testbed, többek között a HTML3, CSS, PNG, és libwww részére. Az Arenát az Amayával váltották fel.[8] 2003-ban a W3C befejezte a fejlesztést forráshiány miatt, azzal az elvárással, hogy a további fejlesztést a szabad-szoftver közösség folytatja.[9]
Remove ads
Tulajdonságok
Libwww a következő protokollokat támogatja:
- file
- FTP
- Gopher
- HTTP 1.1
- NNTP
- Telnet
- WAIS
- TLS és SSL OpenSSL-en keresztül
- gzip , zlib-en keresztül
- HTML
- RDF
- SGML
- XML
- SQL
Libwww támogatja a plug-in komponeneseket.[3]
Alkalmazások
A következő alkalmazások használják a libwww-t: .[10]
- Agora[11]
- Arena[12][13]
- Amaya[12][13][14]
- Cello[15]
- CERN httpd szerver[13]
- Cygwin[16][17]
- Distributed Oceanographic Data Systems, OPeNDAP-val[18][19]
- GRIF Symposia, a HTML editor[20][21]
- Lynx
- MacWWW[22]
- Mosaic
- ROS (Robot Operating System)[2]
- TkWeb[23]
- tkWWW[24]
- WorldWideWeb (később Nexus)[25][26]
A libwww-be integrált alkalmazások:
- “Command Line Tool”, mely útmatást ad, hogyan egy egyszerű batch eszközt felépíteni a Web elérésére.
- ‘Line Mode Browser’
- ‘Webbot’, mely egy egyszerű alkalmazás arr, hogyan lehet a libwww használatával robotokat építeni.
- ‘Mini Server’, hogyan lehet egy szervert vagy proxyt implementálni.
Kritikák
Libcurl fejlesztői szerint, a libwww nem eléggé hordozható, nem „szálbiztos”, és számos HTTP autentikációs típus hiányzik. Sem a libcurl, sem a libwww, nem eléggé könnyen használható egyes projektek számára.[27][28][29]
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads