Lienz
város és község Ausztriában From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Lienz (ejtsd ˈli:ɛnt͜s, kb. líenc, tiroli nyelvjárásban: Lianz, olaszul: Luenza) a középkorban alapított város Ausztria Tirol tartományában, a Lienzi járás központjaként Kelet-Tirol székhelye. Az első világháború után három részre szakadt Tirol két, Ausztriában maradt része közé beékelődik Salzburg tartomány nyugati része (Dél-Tirol az Olasz Királyságé lett). A város az Isel és a Dráva folyók mellett fekszik. A városi rangot 1242. február 25-én nyerte el.
A terület sokáig kiesett Ausztria vérkeringéséből, csak 1967-ben kapcsolódott be igazán az idegenforgalomba is, amikor megépült a Felbertauern-út (a Felbertauern-alagúttal egyetemben), viszont ennek volt köszönhető hogy Kelet-Tirol őrizte meg leginkább eredetiségét az országban. A város területe 16 km², lakossága 2025. január 1-jén 12 107 fő volt, ezzel Tirol hetedik legnagyobb városa, valamint Kelet-Tirol gazdasági, kulturális és társadalmi központja. A város az Isel és a Dráva folyók összefolyásánál fekszik.
A római korban a közeli Aguntum volt a térség központja. A középkorban Lienz került előtérbe, amikor a Meinhardiner-házból származó görzi grófok székhelye lett. A dinasztia kihalása után, 1500-ban a terület I. Miksa császárhoz került, aki Lienz környékét Tirolhoz csatolta. A város urai később a Wolkenstein-Rodenegg család, majd később a halli női kolostor lettek.
Lienz a 19. század végén és a 20. század elején élte át legnagyobb népességnövekedését és az infrastruktúra látványos fejlődését, miután megépült a Drautalbahn és a Pustertalbahn vasútvonalai. A második világháború alatt a város lakossága megnőtt a Dél-Tirolból áttelepítettek miatt.
A gazdaság fő pillérei a fogyasztási cikkek gyártása, a kereskedelem és a turizmus. Emellett sokan dolgoznak az egészségügyben, az oktatásban és a közigazgatásban. A mezőgazdaság viszont a növekvő beépítési nyomás miatt erősen visszaszorult.
Remove ads
Nevének eredete
Lienz nevét először 1022 és 1039 között említik „locus Luenzina” alakban egy adománylevélben, amelyben Hartwig brixeni püspök a brixeni székeskáptalannak 20 szláv jobbágytelket adományozott ezen a területen. Abban az időben a helynév nemcsak a mai városra, hanem a Thurn és Oberlienz közötti kiterjedt hordalékkúp vidékére is vonatkozott.
A név jelentését a kelta „Lonkina” szóból vezetik le, ami „ívesen görbülő vidék”-et jelent. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a név kapcsolatban áll a környéken élő Laianci nevű kelta törzzsel.[2]
Remove ads
Fekvése
A város körül számos kisebb település, falu található, ezek Lienz agglomerációjába tartoznak (Thurn, Gaimberg, Debant, Tristach, Amlach és Leisach).
Történelme
A II. világháború végén több tízezer, a Harmadik Birodalom oldalán harcoló kozákot őriztek a város melletti táborban a brit hatóságok. A fogoly katonákkal együtt asszonyok és gyerekek is voltak. A britek kiadták őket a sztálini Szovjetuniónak, ahol mindenkire megtorlás várt.
A város szülöttei
- Josef „Pepi” Stiegler (*1937), osztrák olimpiai síversenyző.
- Josef Moser (*1955), Ausztria igazságügyminisztere.
Képgaléria
Liebburg, Lienz városháza
Bruck vára a Hochstein hegyen
Jegyzetek
Források
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads