Liget (település)

Liget község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Liget (egyértelműsítő lap).

Liget
Római katolikus templom
Liget címere Liget zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Komlói
Jogállás	község
Polgármester	Vargáné Szabó Gabriella (független)[1]
Irányítószám	7331
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	363 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	31,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	12,07 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 14′ 04″, k. h. 18° 11′ 31″46.2344, 18.192080555556
Liget Pozíció Baranya vármegye térképén
Liget weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Liget témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Ez a szócikk a községről szól. A folyóiratról szóló cikk a Liget (folyóirat) címen található.

Fekvése

A megyeszékhely Pécstől északra, Komlótól északkeletre fekszik, a baranyai Hegyháton. A falun a Ligeti-árok nevű vízfolyás folyik keresztül, amely nyugat felé továbbhaladva, Oroszló területén a Baranya-csatornába ömlik.

A közvetlenül határos települések: észak felől Tékes, északkelet felől Kisvaszar, délkelet felől Mecsekpölöske, dél felől Magyarszék, délnyugat felől Magyarhertelend és Oroszló, északnyugat felől pedig Varga.

Megközelítése

A község közigazgatási területét a déli határszéle közelében, egy rövid szakaszon a 66-os főút is érinti, de központja zsáktelepülésnek tekinthető, mert csak annak egyik mellékútján, a 65 182-es számú bekötőúton érhető el. A főútról ehhez a 18-as kilométer előtt, Magyarszék kishertelendi községrészének keleti szélén kell letérni, gyakorlatilag ugyanott, ahol a Komló felől érkező 6542-es út is betorkollik (az elágazás nincs egyértelműen jelezve, könnyű eltéveszteni). A többi szomszédos településsel leginkább csak erdei földutak kötik össze.

Története

Liget település neve 1510-ben bukkant föl először az oklevelekben. A falu első ismert birtokosai a Bökény nemzetség tagjai voltak, később a pécsi püspök birtokának írták. A török időkben a Lengyel családnak és Lengyel Miklósnak, a szigligeti vár kapitányának a birtoka volt. A 19. században egy időben Kórégyi Gál József volt Liget birtokosa.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Geisz Egon (független)^[3]
• 1994–1998: Geisz Egon (független)^[4]
• 1998–2002: Geisz Egon (független)^[5]
• 2002–2006: Geisz Egon (független)^[6]
• 2006–2007: Fodor Ferenc (független)^[7]
• 2008–2010: Vargáné Szabó Gabriella (független)^[8]
• 2010–2014: Vargáné Szabó Gabriella (független)^[9]
• 2014–2019: Vargáné Szabó Gabriella (független)^[10]
• 2019–2024: Vargáné Szabó Gabriella (független)^[11]
• 2024– : Vargáné Szabó Gabriella (független)^[1]

A településen 2008. február 3-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester nem indult el, elődje, a községet a rendszerváltástól 16 éven át vezető Geisz Egon viszont igen, de 13,54 %-os eredményével, három jelölt közül csak a második helyet érte el.^[8]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között:

Lakosok száma	382	369	366	390	377	357	369	363
	2013	2014	2015	2019	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 73,1%-a magyarnak, 14,9% cigánynak, 0,5% lengyelnek, 0,7% németnek, 0,7% románnak mondta magát (26,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49%, református 1,9%, görögkatolikus 1,2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,6% (36,5% nem nyilatkozott).^[13]

2022-ben a lakosság 91,3%-a vallotta magát magyarnak, 7,8% cigánynak, 2,2% németnek, 0,2% románnak,1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,2% volt római katolikus, 2,2% református, 1,1% görög katolikus, 0,6% evangélikus, 1,1% egyéb katolikus, 7,3% felekezeten kívüli (48,5% nem válaszolt).^[14]

Nevezetességei

• Római katolikus temploma 1841-ben épült, a mai Hamberger és Béke utcák kereszteződésénél, egy kisebb magaslaton; a Szentháromság tiszteletére lett szentelve, felújításra szorul. Egyhajós építmény, melynek karcsú tornya a bejárat fölött emelkedik.^[15] A szentély egyenes záródású, a kétoldalról szimmetrikusan kapcsolódó sekrestyei és a mellékkápolnai rész hátfala a szentélyzáródással egybefüggő, egyenes falsíkot képez.^[16] A templom egyik oldalfalánál található a község 15 első világháborús áldozatának hősi emlékműve.^[17]