Losonczi Pál

Losonczi Pál (született Laklia Pál, Bolhó, 1919. szeptember 18. – Kaposvár, 2005. március 28.) Kossuth-díjas magyar mezőgazdász, politikus, az MSZMP reformszárnyának tagja. 1960–1967 között a Magyar Népköztársaság földművelésügyi minisztere, 1967–1987 között az Elnöki Tanács elnöke.

Losonczi Pál
A Magyar Népköztársaság földművelésügyi minisztere
Hivatali idő 1960. január 15. – 1967. április 14.
Előd	Dögei Imre
Utód	Dimény Imre
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 4. elnöke
Hivatali idő 1967. április 14. – 1987. június 25.
Előd	Dobi István
Utód	Németh Károly
Születési név	Laklia Pál
Született	1919. szeptember 18. Bolhó
Elhunyt	2005. március 28. (85 évesen) Kaposvár
Párt	Magyar Kommunista Párt (1945–1948) Magyar Dolgozók Pártja (1948–1956) Magyar Szocialista Munkáspárt (1956–1989)
Házastársa	Mazaga Anna
Foglalkozás	politikus
Díjak	Kossuth-díj (1956) Grand Collar of the Order of Prince Henry (1979) Gold Star Order (1984) anniversary medal at the occasion of the 2500th anniversary of the founding of the Iranian Empire (1971) Októberi Forradalom érdemrend (1967) Grand Cross with Collar of the Order of the White Rose of Finland (1969. szeptember 20.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Losonczi Pál témájú médiaállományokat.

Élete

Fiatalkora

Apja vitéz Losonczi Mihály (eredetileg Laklia Mihály) horvát származású bolhói földműves, anyja a szlovák származású Vidák Mária volt. 1945-ben kötött házasságot a szintén bolhói Mazaga Annával (1926–1999).

Munkássága

Politikai pályája előtt mezőgazdasági technikumot végzett agrárszakember volt, 1948 és 1960 között a barcsi termelőszövetkezetben dolgozott. Eredményeit 1956-ban Kossuth-díjjal ismerte el a minisztertanács.

1945-ben lépett be a Kommunista Pártba (1948-tól Magyar Dolgozók Pártja, 1956-tól Magyar Szocialista Munkáspárt röviden MSZMP), 1957–1989 között az MSZMP KB, 1975–1987 között az MSZMP PB tagja volt. 1953-ban lett tagja a Magyar Népköztársaság Országgyűlésének. 1960 és 1967 között mezőgazdasági miniszter volt.

1967. április 14-én, Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke utódjaként Losonczi foglalta el az elnöki beosztást. Az Elnöki Tanács elnöke pozíció kizárólag protokolláris feladatokat tartalmazott, gyakorlatilag minden egyéb hatáskörében a pártközpont, illetve az azáltal irányított minisztériumok hozták meg a döntéseket, amelyeket az elnök csak ellátott kézjegyével. Losonczi több mint 20 éven át, 1987. június 25-éig állt az Elnöki Tanács élén, ekkor váltotta őt fel Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának főtitkárhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja.

Nyugdíjas évei

Losonczi Pál 1989-ig maradt tagja a magyar Országgyűlésnek. 1990-ben 182 különböző ajándéktárgyat, amelyeket hivatalos elnöki útjai során kapott, a kaposvári Somogy múzeumnak ajándékozott. Könyveit egy barcsi iskola könyvtára részére ajánlotta fel. 1990-ben kiköltözött budai villájából^[1] és végleg Barcsra települt. Ezzel egyidőben kijelentette, hogy soha, semmilyen médiának semmiről nem kíván nyilatkozni a jövőben. Ígéretét meg is tartotta.

Kutatható iratanyaga

Földművelésügyi miniszterhelyettesi működési időszakából 6,72 iratfolyóméternyi (56 doboznyi), maradandó értékűnek minősített iratanyaga került az Országos Levéltár, mai nevén Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrizetébe, ahol az a XIX-K-1-af törzsszámon kutatható.^[2]

Művei

• A termelőszövetkezeti gazdálkodásról; Somogy Megyei Ny., Kaposvár, 1955
• A mezőgazdaság szocialista átalakításáért. Kádár János, Fehér Lajos, Losonczi Pál beszédei az országgyűlés 1960. dec. 1-9. ülésszakán; Kossuth, Bp., 1960
• Az élő Petőfi. Megemlékezés Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójáról; szerk. Nyirő József / A Petőfi Emlékbizottság felhívása / Díszünnepség az Operaházban 1972. december 30. Losonczi Pál, Illyés Gyula, Aczél György beszéde; Kossuth, Bp., 1973
• Erősödő népi-nemzeti egység, békés egymás mellett élés Válogatott beszédek, cikkek 1960–1984; Kossuth, Bp., 1984